2016 óta javulnak a demográfiai mutatók

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Az államon túl című beszélgetést felvezető előadásában arról szólt, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság jól megmutatta, milyen összefüggés van a demográfia és a pénzügyi rendszerek között. A termékenységi ráta mélypontja a válság után, 2011-ben volt Magyarországon, a gazdaság „kibillentésének” egyértelmű hatása volt a demográfiai folyamatokra - tette hozzá. Jól látszik, hogy 2016 óta javulnak a demográfiai mutatók, amelyek stabilitás, gazdasági növekedés esetén kedvező irányba mozdulnak el - jegyezte meg.

Azt mondta, ha Magyarország ki akar törni a közepesen fejlett országok közül, oda kell figyelnie a munkaerőpiac alakulására. Csehország példáját hozta fel erre, amely az Európai Unió fejlettségének 94 százalékán áll, és demográfiailag is Magyarország előtt van.

Az MNB-alelnök hangsúlyozta, a jegybank szerepe, hogy értékközvetítő központ legyen, mutasson példát a pénzügyi világnak. Azért dolgozunk, hogy a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság, a fenntartható növekedés megvalósulhasson - fogalmazott.

Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem bioinformatika tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás idejének hossza kedvezőtlenül befolyásolja a termékenységet. Ismertetése szerint a 2003-ban születettek közül 2021-ben 32 százalékkal több nőt vettek fel a felsőoktatásba, mint férfit. Egy nőnek 41,3 százalékkal nagyobb esélye van bekerülni a felsőoktatásba, mint egy férfinak. A felsőoktatás elnőiesedik - mondta -, azok a nők, akik elvégzik az egyetemet, főiskolát, később tudnak munkába állni, többet keresnek, a gyermek relatív költsége megnő, az államnak többet kell befektetnie a gyermek megszületésébe.

A beszélgetést vezető Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese ehhez hozzátette: az olyan programok, mint a hallgatói gyed és a diákhitel elengedése a második gyermek után jó válasz erre a kihívásra.

Győrffy Balázs arra is kitért, hogy ha a lakosság száma a felére csökken, az átlagos intelligenciával rendelkezők 30 százalékkal, a kiemelkedően intelligensek 90 százalékkal lesznek kevesebben. Az EU-ban a legmagasabban képzett nőknek van a legkevesebb gyermeke; az intelligencia magas fokban öröklődik, így a társadalom összességének intelligenciahányadosa is csökkenő trendre fog állni. Ezt meg kell fordítani, mert szükség lesz kiemelkedő tehetségekre - hangsúlyozta.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke többi között azt mondta, hogy az egyesület a fenntarthatóság alapján éli az életét. Akik gyermeket vállalnak, azt szeretnék, hogy neki jobb legyen, mint a szülőknek, ezért jobban figyelnek a környezetükre is. Egy nagy család az egy főre jutó fogyasztásban is gazdaságosabb, mintha csak egyedül élünk a világban - fűzte hozzá.

Marton Zsolt váci megyés püspök arról beszélt, hogy a katolikus egyház az önzés kultúrája helyett az önzetlenség, az osztozkodás kultúráját hirdeti, ennek legfontosabb színhelye a család. Megemlítette, hogy a katolikus egyházban idén Szent József-évet és a család évét hirdették meg.

Nicola Speranza, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetségének főtitkára többi között azt mondta, azt szeretnék, hogy az állam ismerje el a családot a társadalom építőköveként, mert ez a fenntarthatóság egyik záloga. A pandémia idején nőtt a magányosok száma, erre a problémára is a család a legjobb válasz - jegyezte meg.

Heinz B. van Lier, a német Családi Értékekért Alapítvány vezérigazgatója elmondta: az alapítvány célja, hogy nagyobb szuverenitást és támogatást adjon a családoknak, ami „nem túl könnyű Németországban”. Bírálta a német egyházakat, amelyek „saját magukkal tudnak foglalkozni, partnerként, támogatóként kevésbé állnak rendelkezésre”. Tetézi ezt - tette hozzá -, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) az elmúlt két kormányzati ciklusban nem helyezett elég hangsúlyt a családpolitikára. A német társadalmat „fertőtlenített, lepusztított” társadalomnak nevezte, amelyből kihalt az a kívánság, hogy egy párnak legyen gyereke.

Varro Vooglaid, az észt Család és Tradíció Védelmében Alapítvány igazgatótanácsi elnöke méltatta a magyar családpolitikát, emellett arról is beszélt, hogy ha egy egészséges család- és házasságkultúrát szeretnék kiépíteni, sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a pornográfia „szennyező hatására”. „Az elmúlt másfél évben minden ország óriási harcot vívott a koronavírus-járvánnyal, de úgy gondolom, hogy a pornográfia sokkal veszélyesebb vírus” - mondta, hozzátéve: sok családot, házasságot, a fiatal férfiak lelkét elpusztítja. Szerinte az lenne jó, ha egy ország azt mondaná: „ennek semmi köze  a szólásszabadsághoz, a fiatalok védelme sokkal fontosabb, mint az, hogy ez a méreg szabadon terjedhessen”.