Belföld

Varga Judit: A jog arra való, hogy az értéket védje

Értékvitáink vannak az Európai Unióval, pedig a jog arra való, hogy az értéket védje - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen.

Varga Judit: A jog arra való, hogy az értéket védje
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy „a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták” mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.

A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte.

Arra hívta fel a figyelmet: míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a „legújabb gyakorlat”, hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.

Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy a "magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama".

Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely "nem tudni, hová vezet", de "szakmailag felkészülve állnak elé".

Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van.

A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben "itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak".

A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság - szembemenve az uniós szerződésekkel - nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.

Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak "nyilvános információktól való védelméről" szóló törvény, amely - mint hozzátette - ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért - jegyezte meg.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Gulyás: A kormánynak minden eszköz rendelkezésre áll a magyar érdek képviseletére

A kormánynak ma minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az európai integráció keretei közt a magyar érdekeket képviselje - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a MJE 15. Magyar Jogászgyűlésén.

Gulyás Gergely a kormány európai mozgásteréről szóló előadásában azt mondta: lehet, hogy ez az érdekképviselet „időnként nem szép, meg éles vitákkal fog járni”, de a magyar érdek érvényesítésének ma az Európai Unión belül nincs olyan korlátja, amelynek Magyarország ne tudna megfelelni.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar bíróság független, a bírák függetlenek, és ez olyan mértékben megkérdőjelezhetetlen és erős, hogy a világnézeti különbözőségeken is messze túlmutat.

Gulyás Gergely az előadásban úgy vélekedett: a jogállami kérdések egyre inkább a politikai viták jogi köntösben való megjelenítését tartalmazzák. Hozzátette: az elmúlt években - most éppen a családvédelmi törvény, de korábban a migráció ügyében is - világosan látszott, hogy a politikai nézetkülönbségek társadalmi különbözőségeken alapulnak. Európa keleti és nyugati fele ugyanis másképp gondolkodik - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Magyarország leginkább abban érdekelt, hogy az EU-n belül is a jogállamiság elve érvényesüljön, azokat a vitákat, amelyek fennállnak, valóban jogi keretek közt lehessen megvívni, a politikai csatározások pedig ne érjék el azt a szintet, ahol már a jogi megoldások lényegtelenné vagy másodlagossá válnak - mondta Gulyás Gergely.

Megjegyezte: Magyarország több mint harminc, szabadságban és demokráciában eltöltött évére visszatekintve, az a célkitűzés "helyes és alternatíva nélküli", hogy Magyarország az európai közösség tagja legyen. "Az intézményesített európai működésből, bárhogyan is hívják azt, ezt követően sem fogunk tudni kimaradni" - fogalmazott. Ugyanis egy globális világgazdasági versenyben egy tízmilliós ország és egy tizenegynéhány milliós nemzet kicsi ahhoz, hogy önmagában helyt tudjon állni - mutatott rá Gulyás Gergely.
 

Pintér: Egy japán lap szerint Magyarország járvány elleni védekezése a második legjobb a világon

- Az egyik legnagyobb japán gazdasági napilap Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezését - Kína után - a világ második legjobbjának ítélte - mondta a belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén csütörtökön Balatonfüreden.

Pintér Sándor előadásában bemutatta, hogy a Nikkei COVID-19 Recovery Index alapján - melyben a járványkezelés, az oltás és a koronavírussal összefüggő korlátozó intézkedések alapján rangsorolnak - az előző augusztusi harmadik helyezés után a szeptemberben kiadott legfrissebb listán Magyarország világszinten Szaúd-Arábiával közösen a második helyen áll Kína mögött.

A belügyminiszter a koronavírus-járvány időszakában tett kormányzati erőfeszítéseket áttekintő előadásában hangsúlyozta: korábban a vörösiszap katasztrófát leszámítva csak árvizek miatti regionális veszélyhelyzeteket kellett kihirdetni Magyarországon.

A kormányzati lépések közül Pintér Sándor kiemelte, hogy a magyar kabinet már 2020. január 29-én döntött az operatív törzs felállításáról, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csak másnap hirdette ki a népegészségügyi veszélyhelyzetet.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A belügyminiszter - áttekintve a járvány különböző hullámainak alakulását - kitért a gazdaságvédelmi - köztük a munkaerő megtartását, a hiteltörlesztés megkönnyítését, valamint a fokozottan érzékeny ágazatok megsegítését célzó - intézkedésekre, valamint az informatikai fejlesztésekre. Nagy segítségnek nevezte a hatósági házi karantén okostelefonos ellenőrzési lehetőségét.

Pintér Sándor arról is beszélt: több tervezett műtétet elhalasztottak a járványidőszakban, de a kormány döntést hozott arról, hogy a felhalmozódott műtétekre külön anyagi támogatást kapnak a kórházak. Reményei szerint egyes területeken még az év végéig, de máshol legkésőbb február végéig el tudják végezni ezeket a beavatkozásokat.

A belügyminiszter a legfrissebb napi járványügyi adatokat ismertetve felhívta a figyelmet a fertőzöttek számának emelkedésére és az oltások fontosságára.

Bánáti János, a jogászgyűlés elnöke megnyitójában felidézte, hogy 1870-ben tartották az első magyar jogászgyűlést, és bár a koronavírus-járvány miatt a kerek évfordulón nem lehetett megtartani a rendezvényt, az idei, 151. évfordulón kiemelten fontosnak tartja a hagyományok szerint megrendezni a fórumot. Mint mondta: a jogászgyűlés célja, hogy teret adjon a magyar jogászok szakmai és tudományos eszmecseréjének, valamint hatást gyakoroljon a "jog fejlesztésére".

Hangsúlyozta: kezdetektől fogva kiemelten kezelte a kormány a jogászgyűlést, ezt bizonyítja, hogy a korábbi jogászgyűléseken több alkalommal volt jelen mások mellett előadóként vagy díszvendégként a hivatalban lévő köztársasági elnök, a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfőbb ügyész. A kormányzatot minden alkalommal az igazságügyi miniszter mellett más kormánytagok is képviselték, mint ahogy az idei esztendőben is, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter mellett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is előad majd - tette hozzá.

Trócsányi László, európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egyesület elnöke Concha Győző jogászt idézte, aki szerint "a rend az emberi erőknek, javaknak, tevékenységeknek  belső összefüggése, a rendőrség pedig a belső folyamatoknak csak időleges külső támogatója; mint egy jó orvos, támogathatja az organizmus működését, de nem teremtheti." Ezt követően Wass Albert gondolatait tolmácsolta, miszerint "törvény és rend nélkül nincs világ."

Bóka István, Balatonfüred polgármestere (FIDESZ-KDNP) örömét fejezte ki, hogy Balatonfüred adhat ottont a jogászgyűlésnek, majd bemutatta a Balaton parti várost. Mint mondta, Balatonfüred a kultúra, a művészet és a sport városa, valamint a "vitorlázás bölcsőjének" is nevezik, e mellett pedig a szívgyógyászat kiemelt központja. A Magyar Jogász Egylet (MJE) által rendezett tizenötödik Magyar Jogászgyűlést Balatonfüreden tartják csütörtöktől szombatig.

Kapcsolódó írásaink

Soros-receptet alkalmaz a baloldal

ĀA XXI. Század Intézet: Az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálja, hogy radikalizálják az ellenzéki szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék