Belföld

Völner: Elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása

Elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén.

Völner: Elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a napirendi pont előterjesztője felszólal a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én. Balról Vejkey Imre kereszténydemokrata képviselő.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Az államtitkár a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény kormány által javasolt módosítását ismertetve kiemelte: Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a járvány ellen, az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek, ezért a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

Kiemelte: a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Fontos, hogy az eredményes védekezéshez szükséges intézkedéseket a kormány időben meghozhassa, ehhez pedig az szükséges, hogy mielőbb elfogadja a parlament a tárgyalt előterjesztést - közölte.

Völner Pál hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Közölte: Magyarország Európában elsőként tette lehetővé a harmadik oltás felvételét, és már a 18 év alattiaknak is elérhetővé tették a vakcinákat. Megjegyezte: a kormány a fokozatosság és az arányosság elve mentén jár el, folyamatosan figyelemmel kíséri a többi európai ország védekezését és átveszi a jó gyakorlatokat.

A Fidesz az ellenzéket is a határidő hosszabbítására kéri

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, "hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból". A különleges jogend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors.

Beszélt arról a célkitűzésről, hogy a fiatalabbak is beoltassák magukat, kitérve arra is, hogy a koronavírus-járvány előtt soha nem volt vita tárgya egy-egy oltóanyag vagy gyógyszer származási helye. Bár a kormány járványkezelését sok kritika érte, a magyar kabinet járványkezelése volt az egyik legjobb - értékelt.

KDNP: A rendkívüli jogrend már bizonyított

Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért annak fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen azzal tartható fenn az ország cselekvőképessége.

Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak az oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani - hangoztatta a képviselő, aki ezért mindenkit az oltás beadatására buzdított.  

Elengedhetetlenek nevezte a fokozott védekezés lehetőségének biztosítását. A javaslat célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat - hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztése előtti megszüntetését.

Jobbik és DK nem szavazza meg a különleges jogrend meghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslatot.

Jobbik: Orbán veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot

Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és "megrészegedett" a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik. Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazás? - tette fel a kérdést.     

Közölte: a Jobbik biztosan nem szavazza meg ezt a törvényjavaslatot.

DK: A kormány térjen vissza a normális parlamenti működéshez!

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának.

Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány "beleszeretett" abba a lehetőségbe, hogy a parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez.

A kormányt azzal vádolta, hogy "össze-vissza kommunikál", egyszer azt mondja, hogy jön a negyedik hullám, majd közli, hogy az oltás működik és Magyarország működik. Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a "jogi ámokfutást", és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, hogy mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.

Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az "oltatlanok diszkriminációja ellen", elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást.

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást.

Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással. Olyan ügyekben is hoztak rendeleti kormányzás útján döntéseket, amelyek parlamenti hatáskörbe tartoznak - tette hozzá.

Nemzeti minimum kell az oltások mellett

Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit sem, aki fél bármelyik védőoltásról.

Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-három millió felnőtt magyar, akik nem kaptak vakcinát, vagy csak egy oltást adtak be nekik. Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen - hívta fel a figyelmet.

Államtitkári zárszó

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta, majd Völner Pál azt hangsúlyozta: az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett, a járványhelyzet miatt időről-időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani.

Az államtitkár visszautasította az oltásellenes kijelentéseket, és hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi jogi keretektől nem jelent eltérést, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás.

Hangsúlyozta: nem tudható, hogy a járvány negyedik hulláma hogyan alakul, jönnek-e újabb vírusvariások, ezért mindenképpen kell, hogy legyen "fegyver a kezünkben", amivel védekezni lehet.

Kapcsolódó írásaink