Belföld

Orbán Balázs: A felsőoktatási átalakítás zárókövét helyezzük el

A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Orbán Balázs: A felsőoktatási átalakítás zárókövét helyezzük el
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a napirendi pont előterjesztője beszél a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját megnyitó expozéjában azt hangsúlyozta: a javaslat képes lezárni az elmúlt időszak méltatlan, pártpolitikai indíttatású vitáját a felsőoktatás átalakításáról, és arról, hogy ennek forrásait hogyan biztosítja a kormány.

Közölte: a törvényjavaslat azért fontos, mert az új rendszer „zárókövét” helyezi el, „rendezi annak törvényi lábát”, hogy az állam és az egyetemek közötti viszony, illetve annak finanszírozási oldala hogyan alakul majd a következő években, évtizedekben.

Elmondta: a törvényjavaslat arra irányul, hogy az állam minden modellváltó egyetemmel tudjon hosszú távú, akár több évtizedre szóló finanszírozási szerződést kötni. Ezek a szerződések  - ismertette -  a javaslat alapján kétfélék lesznek: az egyik az alapfinanszírozást, a másik pedig a teljesítmény alapú finanszírozást érinti. Az állam megrendelői pozícióban marad továbbra is, meg tudja határozni a minőségi és a mennyiségi követelményeket, az egyetem pedig ehhez tudja az erőforrásait hozzáigazítani - fejtette ki.

Orbán Balázs közlése szerint a javaslat 330 milliárdos többletet eredményez a felsőoktatás számára, a bővülő forrásoknak pedig a kormány számításai szerint az lesz az eredménye, hogy a 2019-es 0,8 százalékos GDP-arányos felsőoktatási költés 2022-re 2 százalék körüli értékre kúszhat fel, így Magyarország ebből a szempontból az EU három legjobb országa közé tud kerülni.

Innentől kezdve anyagi korlátai nem lesznek a magyar felsőoktatás sikerének, a versenyképességi fordulatnak és annak, hogy minél több magyar egyetem szerepeljen előkelő helyen a rangsorokban - értékelt.

Az államtitkár a 2010 előtti és utáni időszakot összehasonlítva azt mondta: a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt, válság idején a humán szektorokból - kultúrából, egészségügyből, oktatásból - vonták ki a forrásokat, ezzel szemben a jelenlegi kormány úgy véli, hogy amikor nehézségek és válság van, akkor kell igazán az emberek jövőjét alapvetően meghatározó szektorokra költeni.

A felsőoktatás átalakításával - a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával - olyan jogi keretet alkottak, hogy egyik jövőbeli kormány se tudjon kivenni forrásokat a felsőoktatásból - mondta.

Fidesz: Klebelsberg óta nem látott fejlesztések indulhatnak

F. Kovács Sándor (Fidesz) a legfontosabb változások között említette az egyetemek jövőbeni finanszírozását. Úgy látja, hogy szükség volt a felsőoktatási modellváltásra, mert ez biztosítja, hogy az egyetemek bírják a versenyt, előrébb lépjenek a nemzetközi ranglistákon.

Azt mondta, a kormány olyan mértékű fejlesztésekben gondolkozik, amelyek Klebelsberg Kunó minisztersége, 1922 és 1931 óta nem történtek. Hozzátette: a felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányokhoz képest megduplázódtak, 2022-ben pedig még magasabb támogatás áll az egyetemek rendelkezésére. A módosítás lényege az, hogy ezen hatalmas összegek befogadására és hasznosítására alkalmas szervezetek jöjjenek létre - jelentette ki.

Értékelése szerint az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik.

F. Kovács Sándor beszélt a faluprogramot érintő változtatásról is. Emlékeztetett: a 2000 fő alatti településen működő gazdasági társaságok támogatást igényelhetnek, ha vegyesboltot üzemeltetnek. Sok településen a gazdasági társaságok a polgármester vagy hozzátartozója vezetésével alakultak, ezek kizárása a támogatásból aránytalan sérelmet jelentene a településnek - érvelt a módosítás mellett.

Nacsa: Történelmi jelentőségű időket élünk a felsőoktatás jövője szempontjából

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslatban soha nem látott egyetemfejlesztés és soha nem látott összegek szerepelnek a felsőoktatás részére. Elmondta, 2010 óta az a cél, hogy hatékony, versenyképes felsőoktatást építsenek, amely képes korszerű, piacképes, valódi tudást adni a diploma mellé.

Hozzátette: a felsőoktatási stratégia 2017-es megalkotása óta kiemelten sok támogatás jutott a felsőoktatás korszerűsítésére. Beszélt arról, hogy 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány felsőoktatási béremelési programja. Ezt továbbfejlesztenék: 2021 szeptemberében, majd 2022 januárjában 15-15 százalékos béremelés lesz - közölte. Beszélt a növekvő ösztöndíjakról, az emelkedő hallgatói létszámról és a kollégium-fejlesztésekről.

Úgy értékelt, „történelmi jelentőségű időket élünk a magyar felsőoktatás jövője szempontjából”, soha kormány nem költött még annyi pénzt a felsőoktatásra, mint 2022-től a nemzeti-keresztény kormány fog.

MSZP: Mit tett eddig a kormány?

Hiller István (MSZP) közölte: fel kell tenni a kérdést, hogy tizenegy évig mit csinált a kormány, hiszen régóta kétharmaddal kormányoz, és már előbb rá kellett volna jönnie, hogy milyen fontos a felsőoktatás. Amit a kormány 2010 óta tett a felsőoktatásban, az nem működött, a magyar felsőoktatást szabályozó elsődleges törvény szakmailag „nagyon hitvány munka”, nem véletlen, hogy több lényegi ponton kellett már módosítani - vélekedett.

Úgy látja, van kapcsolat a 2021-es év felsőoktatási történései és a 2022-es választás között. Amikor az egyetemi szenátusok szavaztak az intézményük átalakításáról, a kormány másfajta finanszírozásról beszélt, mint most - mondta. Hozzátette: kérdéses, miért nem lesz modellváltás bizonyos egyetemeken.

Közölte: elhangzott, hogy a modellváltás osztrák mintára valósul meg, de szerinte erről nincs szó. A törvény célja a jelenlegi hatalom átmentése és nem a felsőoktatás színvonalának emelése, ami pedig lehetne a közös céljuk - jelentette ki Hiller István.

DK: Politikai célú törvényről van szó

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy ha a felsőoktatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, a tárca vezetőinek itt kellene lenniük a vitán. De azért vezeti elő a Miniszterelnökség a javaslatot, mert nem egy szakmai, hanem politikai célokat szolgáló törvényről van szó - mondta.

Úgy vélte, közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek kellene odaadni azokat a forrásokat, amelyek a javaslatban szerepelnek, mert ők tudják, hogyan használják fel hatékonyan. Így viszont csak reménykedni lehet abban, hogy valóban a felsőoktatást szolgálják majd a források - közölte.

Hangsúlyozta: nem egy kiszámítható és teljesítményalapú rendszer jön létre, ahogyan azt a kormány mondja. A felsőoktatásra fordítandó közpénzt eltüntetik egy fekete dobozba, ahonnan nem tudni, milyen formában kerül majd elő - mondta.

A képviselő kiemelte: a javaslat az elhibázott, szakmailag téves, kizárólag politikai célokat szolgáló egyetemi privatizáció folytatása, de a következő kormány megszünteti majd ezt a konstrukciót.

Jobbik: Hűbéri rendszer működik az alapítványokban

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte: ha szakmai felkészülésben alkalmasak az egyetemek arra, hogy a világ élvonalába kerüljenek, és ehhez csak az anyagi háttér hiányzott, akkor a forrást miért nem kapták meg állami intézményként?

Kifogásolta, hogy a kuratóriumi tagság egész életre szól, és hűbérinek nevezte ezt a rendszert. Ha valakit például államtitkári mivoltában delegáltak egy alapítványba, akkor az miért marad magánszemélyként a testületben akkor is, ha már nem tölti be államtitkári szerepét? - kérdezte. A felsőoktatásnak a köz irányítása alatt kell maradnia - szögezte le.

MSZP: Elfogadhatatlan az élethosszig tartó kinevezés

Hiller István (MSZP) különösen visszásnak ítélte, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár az egyik vidéki tudományegyetem alapítványának kuratóriumi elnöke lesz, miközben ő az elsőszámú felelőse a kormányban a felsőoktatásnak. Az nem lehet, hogy valaki önmagát nevezi ki egy tisztségre, amit azután élethosszig visel - jelentette ki.

Milyen jogosítvány alapján lesz egy állam által létrehozott testületi tagság élethosszig tartó? - tette fel a kérdést, elfogadhatatlannak nevezve ezt a gyakorlatot.

Kapcsolódó írásaink