Belföld

„Aznap a Szent Péter tér és a világ katolikusai a Hősök terére költöztek”

Ferenc pápa bő egy hete érkezett Magyarországra, hogy megtartsa a statio orbis szentmisét, ezalatt azonban több százezer magyarnak okozott maradandó élményt a helyszínen, munkája során vagy a közvetítés képernyője előtt. Noha közvetlenül utána Szlovákiába indult országlátogatásra, a magyarokat ott is figyelmében részesítette.

„Aznap a Szent Péter tér és a világ katolikusai a Hősök terére költöztek”
Ferenc pápa a kivetítőn az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A katolikus egyházfő már érkezésekor derültséget keltett a repülőtéren, landolást követően ugyanis viccel köszöntötte az őt fogadó egyházi és világi méltóságokat – derült ki Habsburg Eduárd, Magyarország vatikáni nagykövete aznapi Tweet-bejegyzéséből. A Szentatya ezt kérdezte: „Miért fogunk magyarul beszélni a mennyben? Mert egy örökkévalóságig tart megtanulni!” Kísérője és tolmácsa Budapesten a Központi Papnevelő Intézet rektora, Martos Levente Balázs volt, aki lapunknak így idézte föl aznapi benyomásait: „A Szentatya viccelődött, derűs, jó hangulatban volt, szemmel láthatóan élvezte, hogy sokféle emberrel találkozik, és erre biztatott másokat is.”

Emlékei alapján különösen a gyerekekkel és az önkéntesekkel viselkedett kedvesen és kötetlenül, de a püspök atyákat is nagy szeretettel szólította meg. A viccmesélés mellett még egy jelenet bejárta a magyar sajtót: a pápa induláskor a neki két oldalt sorfalat álló önkéntesekhez fordult, és megszólította őket: „Nem értem, miért álltok így, két oldalt… Az egyik oldalon vannak a rosszak, a másikon a jók?” A repülőgéphez vezető lépcső tetején az ujjával mutatva aztán még egyszer visszautalt erre, és ismét megnevettette a jelenlévőket.

Martos Levente Balázs szerint nagyszerű volt, hogy mindezt a közvetlenséget – amit hírekből már az egész világ ismer – Ferenc pápa itt, Budapesten is „megengedte magának”. A rektor ugyanakkor megtisztelőnek érzi, hogy egy autóban utazhatott a pápával a repülőtértől a Hősök teréig, és így figyelmesen, derűsen el tudtak beszélgetni. „Úgy éreztem, ezalatt a Szentatya lassan lélekben is megérkezett a magyarsággal való újabb találkozás helyszínére” – idézte föl.

Találkozások

Az újabb találkozás a Szépművészeti Múzeumban zajlott, ahol Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta az egyházfőt. A beszélgetésről Orbán Viktor korábban úgy számolt be: kerülték a migráció kérdését, a családokat illetően azonban egyetértettek. Maga Ferenc pápa a Budapestről Pozsonyba tartó út során azt mondta, főleg Áder János beszélt, és először az ökológia került szóba. A Magyar Kurír cikke alapján a Szentatya elismeréssel szólt a magyar természetvédelemről: „Le a kalappal előttetek, magyarok, az ökológiai tudatosságotok miatt! Lenyűgöző!”

Ezt követően rákérdezett az ország demográfiai helyzetére, tudva, hogy az általa jobban ismert Olaszországban és Spanyolországban akut probléma az elöregedő népesség. Áder János erre elmagyarázta neki, hogy milyen törvényeik vannak a fiatal párok segítésére. A beszélgetés témáiról az államfő is beszámolt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol tanúságtételére is visszaemlékezett. Arra a kérdésre, miért vállalta el, azt mondta, Erdő Péter bíboros kérte föl. „Nem nagyon láttam más esélyt, mint hogy elfogadjam” – fogalmazott, hozzátéve: tudatában volt annak, hogy élete egyik legnehezebb beszéde, elmélkedése lesz.

Martos Levente Balázs úgy látta, Ferenc pápa nagyon komolyan vette a hivatalos találkozások témáit, hiszen azok számára is fontosak voltak. A teremtésvédelem és a család védelme mellett a kultúrák találkozásának lehetősége, a múltat és a jövőt összekötő híd képe volt még kiemelkedő. „Szerencsésen egybevágott az, amire ő biztatni akart minket, magyarokat és az, amit mi nagyon elevenen meg tudtunk mutatni magunkból” – mondta lapunknak a Központi Szeminárium rektora.

Ferenc pápa a Szépművészeti Múzeumban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának képviselővel és Magyarország zsidó közösségeivel is találkozott. Erről utóbb a Magyar Kurírnak azt mondta: „Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék.” A magyarokhoz fordulva a két évvel ezelőtti csíksomlyói látogatását is fölidézte. „És ti, magyarok: veletek voltam Erdélyben, csodálatos volt az a magyar mise!” – mondta.

Csíksomlyótól Sasvárig

A csíksomlyói pünkösdi szentmisére történő utalás rövid időn belül másodjára hangzott el Ferenc pápától. Ennek jelentőségére már Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára hívta föl a figyelmet, aki követte az egyházfőt szlovákiai útjára is. A Szentatya tisztában van azzal, hogy a Kárpát-medencében sok sebet kell begyógyítani – mondta Tóth Tamás lapunknak, arra válaszul: tudta-e Ferenc pápa, hogy Szlovákia területe a trianoni békediktátumig hazánk része volt.

Elárulta, hogy Ferenc pápa a magyar püspökökkel való találkozón is felemlítette az argentínai magyar közösséggel kapcsolatos élményeit, és néhány héten belül már másodszor hozta fel – egyébként szokatlan módon – a sajtó nyilvánossága előtt az erdélyi csodálatos szentmisét, amelyet a magyar hívekkel ünnepelt. Az MKPK titkára kiemelte: Ferenc pápa azért jött, hogy hidakat építsen, arra mutasson rá, ami összeköt bennünket. Ezt hangsúlyozta Szlovákiában is – tette hozzá.

A szlovákiai országlátogatás negyedik napján, szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján délelőtt tartották Sasváron a szentmisét. A szlovák nemzeti kegyhellyé nyilvánított Sasváron a magyar alapítású pálos rend gondozta azt a Fájdalmas Szűzanya-szobrot is, amelyet 1564-ben Bakics Angelika, gróf Czobor Imre felesége állíttatott hálából, hogy Szűz Mária meghallgatta az imáját, és megszelídítette indulatos, hirtelen haragú férjét. Az eseménynek hamarosan híre ment, zarándokok tömegei keresték föl a szobrot, a történelmi Magyarország legláto-gatottabb kegyhelye lett. A Fájdalmas Szűzanya ábrázolásáról számtalan kép, szobor, szentképmásolat készült, és százezrek keresték föl évente – azután is, hogy II. József 1786-ban eltörölte a pálos rendet.

A kegyhelyen ezúttal ötvenezren vettek részt a pápai szentmisén, köztük a Pozsonyi Főegyházmegye és más egyházmegyék magyar hívei. Koncelebrált Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Tóth Tamás is. A szentmisében az egyetemes könyörgések egyik kérését szintén magyar nyelven olvasták fel.

Tóth Tamás, az MKPK titkára lapunknak azt mondta: nem is volt kérdés, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviseltesse-e magát a szlovákiai pápalátogatáson. „Fontosak számunkra az ott élő emberek, ahogyan a szlovák–magyar kapcsolatok is, és az ottani püspökök is szeretettel hívtak bennünket” – idézte föl. A magyar részvétel nem állt meg a sasvári közös szentmisében: Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vezetésével hazánk görögkatolikus püspökei is részt vettek az eperjesi bizánci szertartású szent liturgián.

Róma Budapestre jött

Maguk a szervezők is figyeltek a magyar részvételre. „Több magyar nyelvű ima, könyörgés is elhangzott, jó érzés volt, hogy Sasváron is örömmel jöttek oda hozzánk azok a magyarok, akik felismertek bennünket” – emlékszik vissza Tóth Tamás, hozzátéve: úgy tűnik, hogy a régió minden látszat ellenére fontos a Szentatyának, hiszen néhány éven belül már a Kárpát-medence harmadik országába látogatott el.

„Örülök, hogy ott lehettem a két országot érintő pápai út nyitó- és zárómiséjén egyaránt, Péter utódjával együtt imádkozva különleges módon élhettük meg az egyház katolicitását, vagyis egyetemességét” – mondta Tóth Tamás. Számára azonban a legmeghatározóbb élmény mégis a budapesti szentmise volt. „Mivel az Úr napja, azaz vasárnap volt, így a Szentatya nálunk mondta a déli Angelus-imádságot is, amelyet az egész világról követni szoktak. Szeptember 12-én egy kis időre a Szent Péter tér és vele a világ katolikusai a Hősök terére költöztek át” – mondta Tóth Tamás.

Kapcsolódó írásaink