Belföld

Jelentősen nőtt idén az elfogott határsértők száma

A korábbi évekhez képest idén jelentősen nőtt az elfogott határsértők száma, emelkedik az afgán állampolgárok aránya, és egyre intenzívebbé válik az embercsempészek tevékenysége - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Röszkén.

Jelentősen nőtt idén az elfogott határsértők száma
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (b) és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiro

Bakondi György a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón azt mondta, tavaly szeptember közepéig 21 992 határsértőt fogtak el a magyar rendőrök és katonák, idén 73 617-et. Hozzátette: idén 719 embercsempész ellen indult eljárás, a tavalyi 274-gyel szemben.

A politikusok Európa-szerte egyöntetűen nyilatkoznak arról, a 2015-ös események nem ismétlődhetnek meg - hangsúlyozta a tábornok.

Leszögezte, a magyar álláspont világos: a határt védeni, a migrációt megállítani kell, a menekültügyi hatáskörnek pedig a nemzetállamoknál a helye. A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek - mondta a tábornok, hozzáfűzve: erre jó példa Afganisztán.

Bakondi György kifejtette, a kontinens 2015-ös elözönlését elhibázott politikai nyilatkozatok okozták. Emellett Magyarországnak és kormányának komoly kommunikációs támadásokat kellett kiállnia, mert védte Európa határát. E folyamatok súlyos politikai, biztonsági és társadalmi hatásokkal jártak, melyeket a mai napig tapasztalhatunk Európában.

A kerítés megépítése a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon fontos politikai döntés volt. Az illegális migráció megállítását segítette, hogy Magyarország biztonságos harmadik országgá nyilvánította Szerbiát, tranzitzónákat hozott létre, a kormány kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet és megfelelő rendőri és katonai erőt vezényelt a határra - hangsúlyozta a főtanácsadó.

A műszaki határzár kialakítása miatt annak ellenére érték támadások Magyarországot, hogy korábban számos európai országban építettek kerítést, legelőször a spanyol-marokkói határon 1993-ban, illetve 1998-ban, legutóbb pedig idén Lengyelországban és Litvániában a belorusz határon - közölte a tábornok.

A 2015-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően 2018-ig folyamatosan csökkent a határsértők száma, azt követően azonban újra növekedésnek indult. Hat év alatt több mint 591 ezer határsértőt és 3027 embercsempészt fogtak el, 211 ezer menekültkérelmet bíráltak el, a kérelmezők közül 2837-en részesültek nemzetközi védelemben. 67 a határ alatt átvezető alagutat fedeztek föl, ezek közül 32-t nem fejeztek be. Tíz erőszakos határátlépési kísérlet történt, a migránsok jellemzően kövekkel dobálták meg a rendőröket és katonákat, valamint műszaki eszközöket rongáltak meg - tudatta Bakondi György.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár felidézte, a röszkei átkelőnél hat évvel ezelőtt több száz kövekkel, botokkal felfegyverzett migráns próbált erőszakosan betörni Magyarország területére. Úgy fogalmazott, a helyzet azóta sem fordult jobbra, részben azért, mert az Európai Unióban továbbra is menedzselni akarják a migrációt, nem pedig megállítani.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiro

Az elfogott határsértők száma, és a tendenciák azt mutatják, rosszabbul állunk mint hat évvel ezelőtt. A migrációból fakadó problémák itt vannak velünk, ezért szerepeltek erre a témára vonatkozó kérdések is a tizenegyedik nemzeti konzultációban - mondta az államtitkár. Hozzátette: a több 1,4 millió válaszadó megerősítette a magyar kormány migráció ellenes felfogását.

A migráció a magyar-szerb kormányülés egyik központi kérdés volt, ahogy szerepelni fog a Fidesz szerdán este kezdődő frakcióülésének témái között is - mondta Kovács Zoltán.

Európa határait, a migrációs hullám megállításának elsődleges védvonalát a magyar és szerb határok jelentik - hangsúlyozta a politikus. Rámutatott, mivel esély sincs arra, hogy egységes és racionális európai bevándorláspolitika legyen annak legjobb helye a tagállamoknál van.

Kapcsolódó írásaink