Belföld

Krisztusi béke Kanadától Kolumbián át Irakig

A béke kérdése került a középpontba az eucharisztikus kongresszus harmadik napján: Kanada prímása és az iraki káld pátriárka is azt hangsúlyozta, hogy béke nélkül nincs élet, szabadság, stabilitás sem a családban, sem más közösségben.
 

Krisztusi béke Kanadától Kolumbián át Irakig
A béke kérdése került a középpontba az eucharisztikus kongresszus harmadik napján: Kanada prímása és az iraki káld pátriárka is azt hangsúlyozta, hogy béke nélkül nincs élet, szabadság, stabilitás sem a családban, sem más közösségben
Fotó: MH/Purger Tamás

Az eucharisztia nem látványosság, hanem a szeretet megélésére hívó felszólítás, arra, hogy nagylelkűen osztogassuk a világnak a drága békét – mondta tegnap délelőtti katekézisében Gérald Lacroix bíboros, a Québeci főegyházmegye főpásztora, Kanada prímása a Hungexpón az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus harmadik napján. A békéről és a kiengesztelődésről szóló előadásában a Magyar Kurír összefoglalója alapján hangsúlyozta: a béke nem utópia, még akkor sem, ha a világ jelenleg is forrong, tele van igazságtalansággal, háborúval, korrupcióval, menekültválsággal. Szerinte a béke nem a konfliktusok hiányát jelenti, hanem aktív folyamat családokon és közösségeken belül. „Azért nem utópia a béke, mert maga Jézus mondta, hogy velünk marad a világ végezetéig, ez pedig az eucharisztiából forrásozó kiengesztelődés alapja„ – fogalmazott.

Azzal folytatta: Isten az ő békéjét adja az egyháznak, és minden keresztényt arra hív, hogy az igazságosság tettei, a jó cselekedetek által továbbadják ezt a békét. Ne csak imádkozzunk a békéért, hanem vegyünk aktívan részt a közvetítésében – tette hozzá. Az aktivitást a főpásztor a szentmise liturgiájában történő gesztusokkal példázta: a kezünkkel vetünk keresztet, a kezünkkel verjük mellünket a bűnvalláskor, kézfogással osztjuk meg egymással Krisztus békéjét, kezünkbe kapjuk áldozáskor az ostyát, valamint a mise végi áldást is, hogy azáltal a béke eszközei lehessünk a világ számára. Gérald Lacroix felelevenítette misszionáriusi éveit is, amikor Kolumbiában szolgált, gyötrelmes időszakokat élve át az Andokban, ahol nyolcvanöt kis falu tartozott hozzá, és ahol szinte mindennaposak voltak a gyilkosságok. A reménytelenség kísértését csak a Jézussal való személyes kapcsolata, a napi szentmise bemutatása, az eucharisztia vétele által tudta legyőzni.

A kongresszus harmadik napján folytatódtak a kiegészítő programok a Széll Kálmán téri és Örs vezér téri missziós színpadon, valamint a Szent István-bazilika előtti téren
A kongresszus harmadik napján folytatódtak a kiegészítő programok a Széll Kálmán téri és Örs vezér téri missziós színpadon, valamint a Szent István-bazilika előtti téren
Fotó: MH/Purger Tamás

A kanadai érsek után Louis Raphaёl Sako bíboros, bagdadi érsek, babiloni káld katolikus pátriárka tett tanúságot, aki bemutatta a káld katolikus egyház történetét és spiritualitását, ugyancsak kiemelve a béke szerepét, a vallás és politika szétválasztásának fontosságát. Minden keresztény feladata a béke megteremtése, hiszen Jézus maga is így köszöntötte tanítványait a feltámadása után: Béke legyen veletek! Béke nélkül nincs élet, szabadság, stabilitás – fogalmazott, majd a magyar kormánynak is köszönetét fejezte ki a szíriai keresztények támogatásáért, ami által falvak és házak épülhettek újjá, így a lakosság hatvan százaléka visszatérhetett otthonába.

Nyugaton nem ismert az a dráma, amit a közel-keleti keresztények szenvednek el évek óta az egyre erősödő radikalizmus és a terror miatt – mutatott rá a pátriárka. Kijelentette, a káld egyház karizmája a vértanúság, amelyet történelme folyamán többször el kellett szenvednie: előbb a perzsáktól, majd az araboktól, a mongoloktól, a törököktől és napjainkban az Al-Kaidától és az Iszlám Államtól. Negyvennyolc embert öltek meg egy szentmise alatt 2010-ben – idézte fel –, köztük két fiatal papot is, akik feláldozták volna az életüket a többiek kiváltására, de a terroristák ezt nem fogadták el, mindenkit lemészároltak. Ezeknek a fiatal papoknak Sako maga volt a rektora.

A káld egyház híveinek száma ma meghaladja az egymilliót, tizennyolc egyházmegyéje van nemcsak a Közel-Keleten, hanem még Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is. A bagdadi érsek beszélt arról, hogy Ferenc pápa 2021. márciusi iraki látogatása hatására megerősödött az üldözött keresztény egyház hite, megújult a reményük, és a keresztények azóta nagyobb megbecsülést kapnak. Tanúságtétele végén kiemelte: az eucharisztikus kongresszus feladata, hogy minden keresztény mélyítse el egységét Krisztussal, közösséget teremtsen, egységet hozzon létre a többi kereszténnyel, hiszen az eucharisztia ünneplése osztozás és együttlét.

A kongresszus harmadik napján folytatódtak a kiegészítő programok a Széll Kálmán téri és Örs vezér téri missziós színpadon, valamint a Szent István-bazilika előtti téren, ahol délután a Misztrál együttes adta elő Álomkófic című műsorát. 

Kapcsolódó írásaink