Belföld
Újabb merénylet az autósok ellen
A Rákóczi út is egysávos lenne a személygépkocsik számára, ebben az esetben a Blaha jelenlegi átalakítása csak pénzkidobás
Budapest városszerkezete a mai napig az 1800-as évek gondolkodását tükrözi, amikor sugárutakkal igyekeztek lehetőséget teremteni a növekvő forgalom számára. A magyar fővárosra ezért a keresztirányú közlekedésszervezés jellemző, és a városon áthaladó forgalom csak nagy kerülővel, nehezen tudja elkerülni a belvárost, hiszen a Budát és Pestet összekötő hidak ehhez a sugaras szerkezethez épültek.
Régóta, sokan szeretnének ezen változtatni, ám azzal eddig mindenki tisztában volt, hogy a radikális lépések előtt meg kell teremteni az alternatív közlekedés feltételeit. Karácsony Gergely főpolgármester azonban más elveket vall, az elmúlt másfél évben tapasztalt intézkedései arra utalnak, hogy meggyőződése szerint elegendő, ha lehetetlen helyzetbe hozza a fővárosi autósokat, akik megérdemlik, hogy a dugókban töltsék idejüket.
Ezt a szemléletet tükrözi a Tarlós István korábbi főpolgármester által egyszer már kritizált tervek felmelegítése. A BKK honlapján a jövőbeni, előkészített projektek között találjuk a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca átalakítását: a buszsávokat középre helyeznék, peronokat építenének hozzájuk, és az autósforgalmat egyetlen sávra kénysze-rítenék.
A projekt elemei: középen vezetett közösségi közlekedési sávok kiépítése a Ferenciek tere és a Baross tér között, új középperonok a középre helyezett buszsávok mentén a nagy csomópontokban, a Ferenciek terén, az Astoriánál és a Blaha Lujza téren az új középperonokról lépcsők építése a metróaluljárókba, a Blaha Lujza téri és az Astoriánál lévő aluljáró szerkezeti és belsőépítészeti felújítása.
„A jelenlegi, konkrét koncepciót nem láttam, de ilyesmi elképzeléssel az én időmben, már 2014 előtt előrukkolt a BKK, és azzal szemben voltak fenntartásaim” – kommentálta a terveket Tarlós István korábbi főpolgármester. Hozzáfűzte: az esetleges sávelvonást semmiképpen nem támogatná.
„A belváros bizonyos mértékű autómentesítése reális cél, ezt mi is tudtuk. Azonban ez nem lehet azonos az autós közlekedés iránti egyetemes, az ész korlátain túlmutató antipátiával” – jelentette ki Tarlós. Megjegyezte, Budapest városszerkezeti adottságai nem túl kedvezőek a közlekedés szempontjából, ám van néhány olyan probléma, amin lehet változtatni, csak sok pénzbe kerül, de megoldásuk elkerülhetetlen. Ilyen a gyűrűirányú közúti közlekedési pályák hiánya, vagy a hidak száma, elhelyezkedése és korlátos átbocsátó képessége.
Fontos volna az M0-ás körgyűrű autóútként való folytatása a nyugati és az északi szakaszon, továbbá egy déli átkelő, aminek a kormány már neki is állt, valamint északon az aquincumi városi híd megépítése – sorolta a volt főpolgármester. Figyelmeztetett: „addig a közúti átbocsátóképességek dömpingszerű, visszavonhatatlan szűkítései kockázatos lépések. Az említett projekt megvalósítása növeli a torlódást, mellesleg az elektromos autók használati lehetőségeit éppúgy korlátozná, mint a belső égésű motorral hajtottakét”.
A terv megvalósítása titokban, részlegesen már meg is kezdődött, hiszen ebben a projektben szerepel a Hegyalja út forgalmi átalakítása a BAH-csomóponttól a Döbrentei térig úgy, hogy a közösségi közlekedési járműveket részesítik előnyben. Mindezt azonban úgy vezették be idén tavasszal Karácsonyék, mintha a buszsávok kialakítása nem ennek a tervnek a megvalósítását jelentené.
Ráadásul, ha megvalósul az átalakítás, akkor a Blaha Lujza téren jelenleg három és félmilliárd forintból másfél évig zajló átalakítások csupán pénzkidobást jelentenek, hiszen a teljes projekt részeként ismét fel kell majd túrni a teret. A BKK honlapján található jövőbeli fejlesztésről megkérdeztük Karácsony Gergely főpolgármestert, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
