Belföld

Hat évtizedes mélyponton van a válások száma

Fűrész Tünde: A balliberális válaszadók között többen mondták, hogy nem akarnak oltakozni, látszik, hogy a baloldal a vakcinákkal kapcsolatos elbizonytalanító kommunikációja káros volt

Sokan azt gondolták, hogy a járvány miat­ti összezártság következtében megromlanak a családi kapcsolatok, ehhez képest csökkent a válások, és nőtt a házasságkötések száma – erről beszélt lapunknak Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke. Nagy eredménynek tartja, hogy a járványhelyzet ellenére is elérhetők maradtak a családvédelmi akcióterv elemei.

Hat évtizedes mélyponton van a válások száma
A nemzeti konzultáció valamennyi kérdése meghatározó az élet újraindítása, jövőnk formálása szempontjából – jelentette ki a Kincs igazgatója
Fotó: MH

– A koronavírus-járvány nagy terhet rótt a családokra, az elmúlt másfél évben sokan veszítették el hozzátartozóikat. Kutatásaik szerint a magyar emberek elégedettek voltak a kormány intézkedéseivel, az oltás népszerűsítésével és felvételének biztosításával, a nyitás különböző lépcsőinek bevezetésével?

– A járvány alatt több alkalommal is végeztünk felmérést. A legutóbbi kutatásunk májusban zajlott, amelynek során tizenhét újranyitási intézkedésre kérdeztünk rá, és kiderült, hogy tíz válaszadóból nyolc egyetértett azokkal. Az oltásokkal kapcsolatban érdekesség, hogy politikai preferencia alapján különbség mutatkozott meg, vagyis a balliberális válaszadók között többen mondták, hogy nem akarnak oltakozni. Látszik, hogy a baloldal oltásokkal kapcsolatos elbizonytalanító kommunikációja káros volt, hatása pedig még mindig érezhető.

– Hogyan érintette a családokat a családtagok hirtelen elvesztése, kórházba kerülés, a többletterhek megjelenése?

– Az látszik, hogy az első hullámhoz képest a későbbi járványhullámokat sokkal nehezebben viselték az emberek, a hangulatukra kevésbé volt jellemző a nyugodtság. Tavaly tavasszal a válaszadók hetven százaléka még jónak ítélte meg, hogy otthon tölthet több időt, a harmadik hullám során már az embereknek csak a fele mondta, hogy alapvetően jól éli meg az otthon töltött időszakot.

Ugyanakkor örvendetes, hogy a családi kapcsolatok nem romlottak, sőt az emberek nagyjából negyede azt mondta tavaly és idén is, hogy inkább javultak a családi kapcsolatai. Úgy tűnik, sokkal nagyobb azoknak az aránya, akiket inkább összekovácsolt a járványhelyzet.

– Az Európai Parlament márciusi felmérése szerint a járvány idején nőtt a nők ellen családon belül elkövetett erőszakos esetek száma, de hazai tanulmányok is erre utaltak.

– A mi felméréseinkben alig pár százalék számolt be a kapcsolati problémák megnövekedéséről, azaz biztos, hogy voltak családok, ahol rosszabb lett a helyzet, de nem tömeges jelenségről van szó. Több kapcsolat erősödött meg, mint amennyi meggyengült. Ezt jelzi, hogy a házasságkötések száma a korlátozások ellenére is jelentősen megemelkedett.

Sokan azt gondolták, hogy a járvány miatt majd nő a válások száma, de ennek a jelét egyáltalán nem látjuk: tavaly tizenöt százalékkal kevesebben váltak el, mint 2019-ben. Hat évtizedes mélyponton van a válások száma, legutóbb 1958-ban váltak el a mostaninál kevesebben. Az egyébként nagyon egyedi, hogy már egy évtizede nő a házasságkötések, és csökken a válások száma, mert ezek általában párhuzamosan szoktak mozogni.

– A kormány számos intézkedésével, a családvédelmi akcióterv különböző elemeivel segítette a családalapítást, a kívánt gyermekek megszületését. Mit tehet az önök szervezete azért, hogy stabilabbá váljanak a kapcsolatok Magyarországon, és több gyermek szülessen?

– Nagy eredménynek tartom, hogy a járványhelyzet ellenére is elérhetők maradtak a családvédelmi akcióterv elemei, amelyeket a családok igénybe is vesznek. Ennek is köszönhető, hogy az előző évben 3,4 százalékkal növekedett a születések száma.

Idén is bővült a lehetőségek köre, jövőre is elérhetők lesznek új elemek, mint például a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, továbbá ha a gazdasági növekedés eléri az öt és fél százalékot, a családok visszakapják a befizetett személyi jövedelemadót az átlagbér mértékéig. Ezek az intézkedések mind azt mutatják, hogy Magyarország megbecsüli azokat, akik házasságban élnek és gyermeket nevelnek.

– Milyen intézkedéseket javasolnának a csed100-hoz vagy a gyed extrához hasonlóan azért, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek?

– A gyed extrát 2014-ben vezettük be, azt követően elkezdett nőni a kisgyermekesek foglalkoztatási rátája, 2010-hez képest másfélszeresére. Ez és a csed100 is olyan intézkedés, amelyeknek köszönhetően nemhogy nem éri anyagi hátrány a gyermeket vállalókat, hanem inkább többletjövedelemhez jutnak a gyermekgondozás alatt. Véleményem szerint az ilyen típusú, anyagi előnyt biztosító intézkedések – ilyen egyébként a családi adókedvezmény, a babaváró vagy a csok is – erősítik a családbarát közgondolkodást, így a gyermek melletti döntéseket is ösztönzik.  

– Hogyan fogadta a társadalom a négygyermekes anyák szja-mentességét?

– Amikor a kormány 2019-ben bevezette a családvédelmi akciótervet, azt mértük, hogy alapvetően társadalmi egyetértés övezte a bejelentést. Ugyanez vonatkozik a 47 ezer nőt érintő intézkedés fogadtatására is. Kis eltérések mutatkoznak csak az egyes pontok között, annak megfelelően, mekkora az érintett kör, így a legnépszerűbb a bölcsődefejlesztési program, de említhetném a babaváró támogatást is, amit már százhetvenezren vettek igénybe. Tízből kilenc születendő baba esetében felveszik az utóbbi támogatást a családok.

– Ezek az intézkedések arra is elegendők, hogy minden tervezett gyermek megszülethessen? Hiszen a fiatalok a házasság előtt általában nagycsaládban, háromnál több gyermekben gondolkodnak, később azonban nem minden, korábban vágyott gyermek jön világra.

– Egyik célja ezeknek az intézkedéseknek, hogy a fiatalok előtt álló anyagi akadályokat lebontsuk, 2010-ben még öt vágyott, tervezett gyermekből három született meg, míg manapság már négy, ami azt mutatja, hogy léptünk előre. Mi több, manapság akadnak olyan élethelyzetek, amelyekben anyagilag is az jár jobban, aki gyermeket vállal, ilyen például a már említett csed100, ami azt jelenti, hogy ha az édesanya megszüli gyermekét, megkapja a fizetésének száz százalékát, amiből csak a személyi jövedelemadót vonják le, vagyis több pénzt kap kézbe, mint amíg dolgozott.

– A reprodukciós ráta örvendetesen emelkedik, 1,23-ról elérte az 1,56-ot. Véleménye szerint ezeknek az intézkedéseknek a következtében mikorra érheti el az ország a vágyott kettes értéket?

– A fejlett világban nincs olyan ország, amely elérné a kettes termékenységi rátát, ahol korábban ez megvolt, mint Svédország vagy Franciaország, ott is folyamatos a csökkenés. Az, hogy ehhez képest Magyarország folyamatosan közelít a kettes érték felé, örvendetes, és ha ilyen ütemben haladunk, akkor van esély arra, hogy évek múlva akár el is érjük, de ehhez szükség van a stabilitásra, arra a családbarát politikára, amit immár több mint tíz éve tapasztalhatunk.

– Mi történne, ha megváltozna a politikai környezet?

– Sokat veszíthetnek a magyar családok, ha a jövő tavaszi országgyűlési választásokat a jelenleg kormányzó pártok elveszítik, hiszen láttuk, hogy a balliberális kormányok a gazdasági válság idején legelőször a családoktól vették el a támogatásokat.

Úgy vélem, az a fajta kiszámíthatóság és megbecsültség, amit több mint egy évtizede tapasztalhatnak, érezhetnek a magyar családok, borítékolhatóan meg fog szűnni. Vannak tapasztalataink az elmúlt harminc évből: előbb a Bokros-csomag a kilencvenes évek közepén, majd 2002 és 2010 között folyamatosan leépítették az otthonteremtési lehetőségeket, a családi adókedvezményt, a 13. havi nyugdíjat, míg a gyest háromról két évre rövidítették volna.

– Milyen ma Magyarországon az örökbefogadási kedv, és milyen további intézkedésekkel lehetne népszerűsíteni? Gondolok itt a procedúra idejének csökkentésére.

– Sok könnyítést tett a kormány az utóbbi években, így az eljárás ideje is rövidebb lett. Azt azonban még mindig érezni a társadalomban, hogy a szülők nagy része csak egészséges újszülöttet szeretne örökbe fogadni, miközben sok a családi szeretetet nélkülöző idősebb, esetleg beteg, sérült gyermek is. E tekintetben még van feladatunk, hogy elérjük: ez irányban érzékenyebbek legyenek az örökbe fogadni vágyó szülők.

– Sokan szeretnének gyermeket külföldről örökbe fogadni, ám ez a folyamat is igen nehézkes.

– Mi úgy érzékeljük, hogy most inkább fordított a helyzet, több a családra vágyó, örökbe fogadható gyermek Magyarországon, mint ahányat örökbe fogadnának. Ezért sok idősebb és/vagy fogyatékossággal élő és/vagy roma gyermeket csak külföldi családokhoz tudnak örökbe adni, például Olaszországba.

– Jó döntésnek tartják-e, hogy a kormány államosította a meddőségi centrumokat?

– Épp most zajlik nálunk egy termékenységtudatossággal kapcsolatos kutatás, és kezd kirajzolódni, amit sejtettünk is: a termékenységgel kapcsolatban sok a tévhit. Mivel a gyermekvállalás valószínűsége harmincöt éves kor fölött jelentősen csökken, fontos lenne, hogy a fiataloknak – nőknek és férfiaknak egyaránt – minél többet beszéljünk arról, hogy nem várhatnak a végtelenségig.

Attól, hogy megváltozott körülöttünk a világ, a biológiai adottságaink nem változtak, ezért érdemes a pároknak mielőbb elhatározni magukat. Az intézkedéssel kapcsolatban pedig azt mondhatom: a legfontosabb, hogy ingyenessé vált a gyógyszerekhez való hozzájutás, megszűnt a teljesítményvolumen-korlát, és állami kézbe kerültek a meddőségi centrumok, aminek hatására átláthatóbb, üzleti érdekektől mentesebbé válik a rendszer. Ugyan az átalakítás a koronavírus-járvánnyal egy időben indult, ennek ellenére már most érzékelhető, hogy hatékonyabb így a működés.

– A parlament a közelmúltban megszavazta a pedofilellenes törvényt. Önök szerint is szükséges volt az LMBTQ-szervezetek elleni fellépésre a törvényben, illetve a népszavazást kezdeményezni a kérdésben? Érkezett a családszervezetektől, az állampolgároktól ez ügyben jelzés önök felé?

– Tíz éve még a különféle nemzetközi dokumentumokban megjelenő szexuális jogokra vonatkozó passzusok elvont fogalmaknak tűntek, amelyeket már akkor is igyekeztünk elkerülni, töröltetni. Az utóbbi pár évben azonban az öncélú szexualitás elképesztő formái – mint kvázi emberi jog – erőteljesen megjelentek a mindennapokban, és bekúsztak a gyermekeink életébe különféle, ártalmatlannak tűnő csatornákon keresztül. 

A család fogalmának relativizálásá­val veszélybe kerülnek a hagyományos családi értékek, a szülők szexuális neveléshez való joga pedig csorbát szenved. Abban óriási félreértés vagy inkább félremagyarázás van az LMBTQ-szervezetek részéről, hogy a törvény ellenük szól: szó sincs róla, hiszen a felnőtteket egyáltalán nem érinti, hanem a gyermekeink védelme mellett született meg.

– A kormány a közelmúltban ismét nemzeti konzultációt indított. A Kincs szerint melyek a konzultáció legfontosabb, a családokat, a népesedést érintő kérdései?

– Talán a gyermekes családokat viselte meg leginkább a koronavírus-járvány, hiszen nekik több fronton is helyt kellett állniuk. Az szja-visszatérítés – ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi – olyan elismerést jelenthet jövőre a családoknak, ami pontosan ezt a helytállást méltányolja. Emellett az a kérdés is kulcsfontosságú most, hogy alkotmányos védelmet kapjanak-e a családtámogatások, a munkát terhelő alacsony adók és a nyugdíjak. Összességében a konzultáció valamennyi kérdése meghatározó az élet újraindítása, a jövőnk formálása szempontjából.

Kapcsolódó írásaink