Belföld

A Pegasus nem botrány vagy ügy, hanem egy manipulált történet

A lapunknak nyilatkozó szakértő figyelmeztetett, még mindig csak feltételezések hangzanak el a témában

„Nyolc hónapja kiderült, hogy az amerikai NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) a dán titkosszolgálat közreműködésével az egész európai elitet lehallgatta, így azt gondolom, a Pegasus-sztori nem ügy, pláne nem botrány, inkább ennek egyfajta ellenpontja” – mondta el a Magyar Hírlapnak Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Utalt arra is, a Soros-szervezeteknek a zavarkeltés a fő céljuk.

A Pegasus nem botrány vagy ügy, hanem egy manipulált történet
Horváth József: Egy klasszikus legendagyártás tanúi vagyunk
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Pegasus szó mellé sokkal inkább való a sztori, mint az ügy, vagy pláne a botrány kifejezés – hangoztatta lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, az első napokat leszámítva itt még mindig csak feltételezések hangzanak és hangzottak el, és az is legalább ennyire fontos, ha tetszik, jelzésértékű, hogy Magyarországon elindult egyfajta verseny, hogy ki és miért kerülhetett föl a listára. „Tragikomikus látni, ahogy megelevenedik Bacsó Péter legendás, A tanú című filmszatírája, amelyben elhangzik az örökbecsű mondat, miszerint »Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?«” – fogalmazott.

A sztori onnan indul, hogy az Amnesty International (AI) mint „jogvédő” szervezet „hirtelen ötlettől vezérelve” összeállított egy oknyomozó kollektívát, amelynek tagjai elkezdték vizsgálni, hogyan és miért működik egy izraeli magáncég informatikai szoftvere. A szakértő szerint ezt az alapállást erősen idézőjelbe kell tenni, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy az AI és az újságírók magasabb számítástechnikai képzettséggel rendelkeznek, mint a profi, titkosszolgálati múlttal bíró szakemberek, továbbá a szóban forgó programot képesek voltak precízen beazonosítani, sőt, még egy ötvenezres listához is hozzájutottak.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy manipulált történet, amellyel valami mást akarnak elfedni. Valójában egy klasszikus legendagyártásnak vagyunk szemtanúi, ahol Magyarországot, de legfőképpen a kormányt egy kabátlopási ügybe óhajtják keverni, ami ugye arról szól, hogy valakinek eltulajdonítják a felöltőjét, de az egészből hosszú távon az marad meg, hogy az illető maga volt a tolvaj” – hangoztatta Horváth József.

„Meglátásom szerint ebben a sztoriban nem mi voltunk a fő célpont, hazánk csak egy járulékos haszon volt a zavarosban halászni akaró embereknek, szervezeteknek” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő. Utalt arra is, ha Pintér Sándor egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt kijelenti, hogy 2010. május 29-e óta törvénytelen lehallgatás nincs Magyarországon, akkor azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem gondolnám, hogy egy tárcavezető a négy cikluson át viselt imázsát és hitelességét kockára teszi azzal, hogy hazudik. Ez egyben azt is jelenti, ha valakit ténylegesen lehallgattak, akkor annak van oka tartani a törvény szigorától” – mondta Horváth József.

Egyben arra is emlékeztetett, nyolc hónapja kiderült, hogy az amerikai a dán titkosszolgálat közreműködésével az egész európai elitet lehallgatta, így ő a Pegasus-sztorit ennek egyfajta ellenpontjaként értékeli. Az, hogy a kormány vásárol egy ilyen modern szoftvert, nemhogy nem elítélendő, hanem egyenesen üdvözlendő, hiszen így a legújabb eszközzel látja el a biztonságunkra és gazdasági érdekeinkre ügyelő hivatalokat – húzta alá. Hozzátette, ezt a külhoni térfélről hozzánk bedobott puha labdát a Soros-féle szervezetek próbálják keményre fújni, de úgy tűnik, nincs hozzá szuflájuk.

Kapcsolódó írásaink