Belföld
Semmi köze a méhlegelőkhöz Karácsonyék gyomtengerének
Közterületi vadvirágos rétet nem úgy kell kialakítani, hogy spórolunk a kaszáláson, aztán megvárjuk, mi nő ki a földből, hanem speciális magkeverékkel és rengeteg gondozással
Miután a méhlegelőügy – pontosabban a magukra hagyott, majd méhlegelőtáblával ellátott fővárosi közterületek kérdése – heves indulatokat gerjesztett az utóbbi hónapokban, a kérdéssel egyre többet foglalkozik a médiában rendkívül aktív és népszerű, „modern Bálint gazdának” is nevezett Megyeri Szabolcs kertész, kertészmérnök, blogger, Zugló korábbi főkertésze, megnyilvánulásai alapján jobboldali elfogultsággal biztosan nem vádolható szakember.
Egyfelől támogatja a világszerte terjedő „természetközeli kertstílust”, illetve „a közterületi vadvirágos rétek” megvalósítását, azonban figyelmeztet annak korlátaira, hátrányaira is. Egyértelmű például, hogy nem minden terület jó méhlegelőnek. „A méhlegelő nem alkalmas egy csomó tevékenységre, amiket sokan szívesen űznének a nem túl nagy összkiterjedésű városi zöldterületeken.
Nem lehet rajta focizni, tollasozni, nem lehet egy pokrócot kiteríteni és ráheveredni, nem lehet kutyát sétáltatni, és általában andalogni, sétálgatni sem a legjobb terep. A kullanccsal kapcsolatos felvetések sem alaptalanok, a kullancs az aljnövényzetben él, és várja a prédáját, és előfordulása a városokban sem ritkaság. A méhlegelő tartalmaz gyomokat is, amelyek allergizálhatnak, vagy mint a toklász, gondot okozhatnak a kutyáknak” – írja Megyeri Szabolcs.
Tehát „vannak méhlegelőnek alkalmatlan területek, például aktívan használt, frekventált helyen lévő, nagy kiterjedésű, funkcionális zöldterületek, és vannak kifejezetten alkalmas részek, a nem használt, parlagon álló, elhanyagolt, gyakorlati funkcióval nem rendelkező kisebb-nagyobb szegletek”. Utóbbiakon sem jön létre törvényszerűen spontán a vadvirágos rét, egyszerűen azáltal, hogy nem kaszálják hetekig, hónapokig, hanem általában célszerű beavatkozni speciális magkeverékek kiszórásával. A kertész-blogger számtalan növényfajtát is javasol méhlegelő céljára.
Kommentelőinek véleménye megoszlik, egyfelől felháborodottan panaszkodnak a „gazból, száraz kóróból álló” fővárosi „méhlegelőkre”, de akadnak, akik letorkolják őket, amiért nem akarnak éveket várni, amíg megjelennek majd a virágok.
Utóbbiak számára hasznos lenne egy séta Budapest XII. kerületébe, ahol évek óta alakítanak ki méhlegelőket, ám nem az elhanyagolás módszerével. Amint a Hegyvidék honlapján írják, „a virágos rétnek tűnő zöldfelületek mögött tudatos szándék, gondos tervezés és pontos kivitelezés áll”.
A magkeveréket a tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztik, olyan növényeket tartalmaz, amelyek „a beporzó rovarok kedvencei, és együtt biztosítják, hogy egészen őszig mindig legyen nyíló virág. Sőt ennél is többet, mert az évelő fajok és a saját magjaikat elszóró egynyáriak miatt jövőre is virágba borul a terület”.
Érzékelhető a törődés abból is, hogy hangsúlyozzák: „jelentős sikernek könyvelhető el, hogy van a kerületben olyan kísérleti terület, ahol tudatos kezeléssel – egyebek közt felülvetéssel – kialakított kaszáló több mint száz növényfajnak ad menedéket. (...) A gondoskodás nem ér véget a vetésnél. A rendszeres öntözés mellett ezeken a területeken a szokásosnál kevesebbszer kaszálnak a kertészek.” Ehhez képest Karácsonyék a mindinkább elhanyagolt zöldfelületekre panaszkodó fővárosiakat „Természetes zöldterület”, „Nem gaz, méhlegelő” és hasonló táblákkal igyekeznek megnyugtatni.
A Főkert válaszolt is a kritikákra, amelyek a Vadvirágos Budapest programra érkeztek. Az allergiásokat azzal nyugtatták, „nem kell tartani számottevő mennyiségtől”. Azoknak, akik szerint csak a gaz kezd égig érni, azt írták, „a vadvirágok alacsonyak, és a virágzatuk is kicsi, ezért nem láthatók”. Tagadták, hogy kullancstanya lesz a méhlegelő, mindenesetre kullancsriasztó szert javasoltak. A kutyájukat a toklásztól féltőket azzal biztatták, az egérárpát majd kiszorítja a gyeptársulás többi növénye, emellett közösségi kaszálásra biztatták a panaszkodókat.
Június elején Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes gyakorlatilag beismerte: a méhlegelők hirtelen megjelenésének anyagi okai vannak. Közölte, „mint a legtöbb fővárosi cégnek, a Főkertnek sincs elég pénze az alapfeladatai ellátására sem”. Igyekezett azonban pozitívan láttatni a dolgot, mondván, „van egy helyzet és egy törekvés, ezek pedig összecsúsznak”, a budapesti zöldfelületek kezelésében a módszereket „modernebbekre cseréljük, igyekszünk a természetesebbhez minél közelebb álló, biodiverz felületeket kialakítani”.
Bardóczi Sándor, Karácsony főtájépítésze arról beszélt, amikor belekezdtek a programba, még nem sejtették, hogy az időjárás nem áll melléjük. Vagyis a problémát az okozta, hogy májusban sokat esett az eső, ezért kevésbé virágoztak a növények. Ráadásul előre nem lehet tudni, „mi jön föl a kijelölt foltokon spontán” – panaszolta a főtájépítész, akinek ezek szerint meglepetést okozott, hogy nem borította el virágözön Budapest gondozatlan területeit.
A fővárosi káosz a kerékpársávok felfestésével kezdődött, ezt követték az egyszerre indított felújítások
Dugókban vergődik egész Budapest
Bár a dugódíjról ideiglenesen letett Gyurcsány Ferenc embere, Karácsony Gergely – pedig a Soros-féle Levegő Munkacsoport petíciót is indított, hogy rávegyék a Fővárosi Önkormányzatot az autósok legújabb sarcának kivetésére –, ám az autók üldözésének még nem vetett véget. A jogosítvánnyal nem bíró baloldali főpolgármester a minap egy újabb felhívást vett át a Városházán. A Greenpeace 45 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy tiltsák ki a régebbi dízelautókat, –buszokat és más szennyező járműveket 2026. szeptember 1-jéig, de legalább tegyenek közzé erre egy ütemtervet.
A baloldali kormányfőjelöltségre pályázó politikus az elmúlt csaknem két évben nem tett sokat a környezet védelméért, az általa elrendelt klímavészhelyzet is csupán szavak szintjén képviseli az új városvezetés zöld irányvonalát.
Karácsony a 444.hu-nak azt ecsetelte a Greenpeace-petíció nyomán, a kitiltással 2030-as céldátummal számolnak Európában, de valószínűleg – csakúgy, mint a dugódíjjal – a dízelautók kitiltásával is vár a Párbeszéd társelnöke, mert ez sem tenne jót kormányfőjelölti kampányának. Még akkor is, ha a városvezető állítása szerint még idén napirendre tűzik a kérdést a Fővárosi Közgyűlésben, amelyet egyébként még mindig nem hívott össze, holott több baloldali polgármester is összehívta már a döntéshozó grémiumokat.
Karácsony forgalomcsökkentési javaslatokról is beszélt az aláírások átvételekor, de a gyakorlat itt is mást mutat: immár hétvégenként is elviselhetetlen dugókkal kell szembenézniük az autósoknak. Végeláthatatlan sorok alakultak ki többek között a Rákóczi úton, a körúton vagy éppen a Thököly úton. Mind a szakmai szervezetek, mind a lakosok úgy vélik, a főpolgármester dilettáns, átgondolatlan és megkésett döntéseket hoz a közlekedéspolitika terén.A mindennapi fővárosi káosz az ideiglenesnek mondott kerékpársávok felfestésével kezdődött, ezt követik most az egyszerre megindított, nem utolsósorban jelentősen megdrágult fővárosi felújítások – a Lánchíd, a Blaha Lujza tér és a pesti rakpart rekonstrukciója –, valamint az ezekhez kapcsolódó észszerűtlen forgalomtechnikai változtatások.
