Belföld

Karácsony a kampányt választotta a főváros helyett

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros irányítását – a főpolgármester ígéretével szemben – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó tagjai és háttéremberei vették át - írta a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. 

Karácsony a kampányt választotta a főváros helyett
A főpolgármester a parlamenti választásokra eredményeket akar felmutatni, így a főváros hatáskörébe tartozó fejlesztéseket mostanra kapkodás jellemzi
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A XXI. Század Intézet elemzése a főpolgármester által kialakított városvezetés szakmai hiányosságaira mutat rá, ismerteti továbbá a gyakorlati haszonnal nem járó, a kormányzat ellenébe meghozott legjelentősebb szimbolikus döntéseket. Az elemzés végül az elmúlt hetekben kialakult közlekedési válság okaira világít rá.

A politikai tisztogatás következménye a városházán

Az ellenzéki pártok megállapodása szerint 2019-ben egy olyan különböző érdekeket képviselő többpárti vezetés jött létre a fővárosban, amelyről mára kiderült, hogy nem képes összehangolt és hatékony várospolitikát folytatni. A főpolgármesteri hivatal tisztségviselői, a főváros intézményeit irányító testületek tagjai és a városüzemeltetési cégek vezetői döntően politikai alapon kerültek pozícióba, kiválasztásuk nem a szakértelem és a tapasztalat alapján történt.

Karácsony Gergely hivatalba lépése után politikai alkuk részeként öt helyettest nevezett ki, akik közül háromnak semmilyen városvezetési tapasztalata azelőtt nem volt (Dorosz Dávid, aki azóta lemondott tisztségéről, Kerpel-Fronius Gábor és Kiss Ambrus). A felduzzasztott testületbe a Demokratikus Koalíció Gyurcsány Ferenc „jobbkezének” számító Gy. Németh Erzsébetet delegálta, a szocialisták részéről pedig Tüttő Kata érkezett, akinek ugyan volt önkormányzati tapasztalata, ám az azóta eltelt egy év során többször is konfliktusba került saját párttársaival és szövetségeseivel is, ami nagyban nehezítette a hatékony munkát.

Gy. Németh Erzsébet és Kiss Ambrus (a Gyurcsány-kabinetek államtitkára, tanácsadója és kabinetfőnöke) mellett több olyan politikus került budapesti intézmények és cégek élére, akik az egykori Gyurcsány-kormányokban dolgoztak miniszterként vagy államtitkárként (Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István), ami egyértelműen a Demokratikus Koalíció befolyásszerzését mutatja. A budapesti városháza egyik „legerősebb embere” pedig az a Gál J. Zoltán lett, aki a második Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára volt, így – a főpolgármester ígéretének ellenére – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó politikusai kerültek Budapest élére.

Karácsony tágabb stábja kiegészült még negyvenegy, zömében városvezetési kompetenciával nem rendelkező tanácsadóval és referenssel.

Jávor Benedek (volt uniós képviselő), Kálmán Olga (DK) és Korányi Dávid (a Bajnai-kormány államtitkára) mellett a stáb tagjai lettek egyes Soros-szervezetek vezetői és ellenzéki tüntetések szervezői is (Le Marietta, Misetics Bálint, illetve Gurmai Zita fia, Gulyás Balázs), akikre szintén politikai okok miatt esett a választás. Karácsony környezetébe került még többek közt Rényi Ádám, az RTL Klub egykori kommunikációs igazgatója és Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője is, ami még inkább átláthatatlan személyi viszonyokat teremtett.

A városházán és a főváros intézményeiben – az új főpolgármester ígéretének ellenére – politikai tisztogatás folyt a ciklus első évében. Az önkormányzati tapasztalat nélküli személyek politikai kinevezése, a tanácsadó testületek felduzzasztása és a főpolgármester mögötti összefogás instabilitása ma már jól láthatóan a hatékony politikai cselekvés akadályává vált.

Virtuális politizálás építkezés helyett

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti bejelentkezése óta jól látszik az is, hogy a főpolgármester gyakorlatilag hátat fordított Budapestnek, országos politikai céljainak megvalósítása mellett sem ideje, sem pedig energiája nem maradt feladatainak ellátására. (A legnagyobb befolyással és portfólióval bíró főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet szintén részt vesz az előválasztásokon, így ő is egyre kevesebb energiát fektet a várospolitikába.) Az MSZP–Párbeszéd kormányfőjelöltjévé előlépett Karácsony ma már kizárólag az őszi előválasztásra, illetve a 2022-es voksolásra készül, így konfliktuskereső dacpolitikát folytat a kormánnyal szemben, amelynek legnagyobb vesztese Budapest.

A főpolgármester építkezés helyett az elmúlt másfél évben virtuális politizálást folytatott, valódi cselekvés helyett szimbolikus eredményeket mutatott fel. Számos olyan döntés született, amelynek eredményessége csupán kommunikációs dimenzióban mérhető, célja nem feltétlenül a város fejlődésének elősegítése, hanem a kormány elleni politizálás erősítése lett.

Az első ilyen szimbolikus döntés volt, amikor 2019. november 5-én Karácsony Gergely beterjesztése alapján a fővárosi közgyűlés kihirdette a klímavészhelyzetet, csatlakozva az ausztráliai Melbourne-höz tartozó Darebin nevű külváros kezdeményezéssorozatához, ám annak ajánlásában szereplő célok kérdéskörében lényegi lépések azóta sem történtek.

Tömeges lakossági felháborodás követte azt a szimbolikus lépést is, amikor a főváros vezetése „Budapest zöldítésére” hivatkozva rovarhoteleket és úgynevezett méhlegelőket jelölt ki parlagon hagyott lakóövezeti zöldterületeken 2021 tavaszán, miközben lebetonozták a Clark Ádám téri ikonikus virágágyást. Zöldprogramját Karácsony Gergely mindvégig igyekezett kommunikációs szinten az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazni, a valós eredmények viszont jól láthatóan elmaradtak.

A hajléktalanszállók bővítése szintén csupán szavak szintjén maradt: hiába jelentették be, hogy Karácsony Gergely döntése nyomán a városháza épületében biztosítanak majd helyeket a rászorulóknak a járványidőszak során, végül ez az elképzelés sem valósult meg. Mindeközben a főpolgármester szociális érzéketlenséggel vádolta az Orbán-kormányt, önmagát pedig ezzel szemben határozta meg.

A virtuális politizálás jelképe a Lánchíd-felújításával kapcsolatos tétovázás lett. A közbeszerzési eljárás közel egy éves késéssel, a felújítási munka pedig csak idén nyáron kezdődött el. Annak ellenére, hogy a kormánnyal való vitát Karácsony stábja igyekezett az országos politikában, az ellenzék erősítésére kihasználni, a késlekedés miatt végül ötmilliárd forinttal többe kerül a beruházás a fővárosnak, mint amit a Tarlós István által lefektetett tervezett tartalmazott, így az ügy ma már egyértelműen rontja a főpolgármester megítélését.

Közlekedési válság és kapkodás 

Budapest vezetése eddig csupán olyan közlekedéspolitikai döntéseket hozott, amelyekkel a – meg sem kérdezett – szakmai szervezetek sem értettek egyet, sőt már látszódnak a város életére vonatkozó negatív hatások is. Jelenleg is több közlekedésfejlesztési projekt és felújítás bénítja meg tartósan a fővárost és egyben sújtja az agglomerációt is, amelynek oka a szakmaiatlanság mellett az eddigi késlekedés miatti kapkodásban keresendő.

A mostani közlekedési válsághoz számos előzetes döntés is hozzájárult. A beígért társadalmi párbeszéd nélkül és hatástanulmányok hiányában 2020 tavaszán – a főpolgármester döntése alapján – a város több pontján alakítottak ki kerékpársávokat. Először a Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtér és Tétényi út közötti szakaszán, második lépésként a Tétényi úton a Bartók Béla út és az Etele út között, harmadik lépésként pedig az Üllői úton, a Kálvin tér és a Könyves Kálmán körút között.

A biciklisávok felfestése a rossz tapasztalatok után is folytatódott. A főváros közlekedését dugók bénították meg, illetve baleseti veszélyforrások alakultak ki mind a Nagykörúton, mind az Andrássy úton, abból következően, hogy a továbbiakban kijelölt kerékpársávok közvetlenül a leálló- és parkolósáv mellett futottak.

A belvárosi biciklisávok miatt kialakult dugókban álló kocsisorok ráadásul a károsanyag-kibocsátás mértékét is növelték. A tarthatatlan helyzet végül kényszerű kompromisszumhoz vezetett: alig öt hónap után a Blaha Lujza tér és a Petőfi híd közötti, a József körutat és a Ferenc körutat jelentő útszakaszon visszaállították a kétszer kétsávos autós forgalmi rendet, majd nem sokkal később – 2020 novemberében – az Üllői úton is megszűnt a biciklisáv. Külön nehézséget okozott az utóbbi esetében a nem megfelelő tájékoztatás mellett az is, hogy alig látható módon buszsávokat alakítottak ki az addigi kerékpársávokon. A megmaradt vagy elterelt biciklisávok azonban továbbra is nehezítik az autósforgalom mellett a tömegközlekedést is, ami jól mutatja, hogy az átgondolatlan döntés célja leginkább Karácsony „környezettudatos”, ellenzéki karakterének építése, nem pedig a város élhetőbbé tétele volt.

Az időben összecsúszó 2021-es felújítási és átépítési munkálatok a nyár eleje óta elviselhetetlen közlekedési válságot okoznak. A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá az idei év végéig tartó egyes munkálatok, azaz a gyalogossétány kialakítása a Pesti rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése és végül a héten elkezdődött Blaha Lujza téri felújítás, illetve az aluljáró födémszerkezetének szigetelése (ami a legoptimistább jóslatok szerint is 2022 végéig fog tartani) olyan fő csomópontok lezárását és szűkítését jelentik, amelyek külön-külön is komoly problémát okoznának a közlekedésben, továbbá nehezítenék az agglomerációból való bejutást. Az M3-as metróvonal középső szakaszának infrastrukturális-felújítása, a metrópótló buszok indítása, továbbá a Margit körúti felújítás miatti sávszűkítés is tovább nehezíti a városban közlekedők életét.

Kapcsolódó írásaink