Belföld

Adóemeléssel sújtaná az embereket Karácsony mozgalma

A Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc által fémjelzett baloldal olyan adóemelési tervekkel állt a választók elé, amelyek meg kívánják akasztani a polgári kormány elmúlt 11 évben megvalósított adócsökkentési és családtámogatási politikáját - írja a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében. 

Adóemeléssel sújtaná az embereket Karácsony mozgalma
Századvég: Karácsony Gergely mozgalmának tervei nem egyeztethetők össze a magyar nemzetgazdaság és a választók érdekeivel
Fotó: MH/Katona László

A Karácsony Gergely által vezetett 99 Mozgalom gazdaságpolitikai programja negatív hatást gyakorolna a magyarok pénzügyi értelemben vett szabadságára, mivel a baloldali önkormányzatok már jól ismert attitűdjével a közterhek növelésére vonatkozó tervek sokaságát valósítaná meg országos szinten.

Karácsonyék elképzelései illeszkednek ugyanis a balliberális városvezetők által az elmúlt másfél évben követett önkormányzati politikához, amelyet a lakbéremelés, az építmény- és telekadó emelése, a bölcsődei térítési díj bevezetése, a 13. havi illetmény és juttatások elvétele, az ingatlanhoz jutási támogatás megvonása, illetve a gyermekétkeztetési díj megemelése jellemzett. Látható, hogy a hazai baloldal a Bokros-csomag, illetve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon megszorító intézkedései után ismét a bukott szocialista politika receptjéhez kíván visszatérni.

A balliberális 99 Mozgalom nyilvánvalóvá tette, hogy számos területen adóemelésre készül, többek között a jól bevált alacsony szintű, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerét is eltörölné. Fontos kihangsúlyozni, hogy a jelenleg érvényben lévő adózási szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, biztosítja a rendszer igazságos működését, mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők most is több adót fizetnek. A baloldal által bevezetni tervezett többkulcsos személyi jövedelemadó azonban megsarcolná az érintettek széles körét, továbbá igazságtalanul büntetné a jobb teljesítményt. A Gyurcsány vezette balliberális tömb terveinek megvalósulása ugyanis nagymértékű pénzügyi elvonást jelentene a – magyar gazdaság motorját a fogyasztás élénkítése által olajozó – középosztály számára.

Az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elve kiváltképpen működik a nemzetgazdaság szemszögéből, tehát amennyiben megsarcolnák a középosztályt, ahogy azt Karácsonyék tervezik, annak pénzügyi értelemben mindenki kárát látná, aki Magyarországon él és vállalkozik.

Ennek megfelelően a 99 Mozgalom állításával szemben valójában nem a többség járna jól, hanem a leszűkített, megkurtított középosztály darabolódna fel és süllyedne le, amelynek következtében egy lefelé tartó spirálban esne vissza a fogyasztás. E folyamat veszélyeztetné az álláshelyeket, és a fogyasztás további visszaesésével gyűrűzne tovább. Ezzel bevételi oldalról megnövekedett költségvetési hiányt okozna, amit a baloldal a megszokott recept szerint megszorításokkal foltozna be. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a többkulcsos adórendszer baloldal által tervezett bevezetése megakasztaná a gazdaság „kifehérítésének” 2010 óta zajló folyamatát, és a feketegazdaság erősödését eredményezné. E lépés tehát a trükközőknek és adócsalóknak kedvezne, míg kárvallottjai a munkavállalók, vagyis a bérből és fizetésből élők lennének. Ezzel szemben Magyarország érdeke az, hogy a munkát ösztönző egykulcsos adórendszer maradjon fent, továbbá a középosztályba való belépés lehetősége mindenki számára nyitott legyen.

Fontos megemlíteni ugyanis, hogy 2010 előtt Gyurcsányék már az átlagjövedelem felett keresőket is 36 százalékos adókulccsal sújtották, ezért fennáll a veszélye annak, hogy hatalomra kerülésük esetén ismételten, forinttízezrekben mérhető elvonásokkal terhelnék meg az átlagos keresettel rendelkező családok kasszáját.

Mindemellett érdemes megjegyezni azt is, hogy Karácsonyék hatalomra kerülése esetén a saját választóik sem mentesülnének a fájdalmas megszorítások alól.

A Karácsony Gergelyhez köthető 99 Mozgalom elvonásokra vonatkozó elképzeléseinek sora azonban itt nem ér véget, mivel vagyonadót, illetve „szolidaritási” adót vezetnének be, továbbá megemelnék a társasági adókulcsot. Érdekesség, hogy a vagyonadóra vonatkozó felvetésük szakmai megalapozottsága  kérdéses, ugyanis a tervezett új közteherrel kapcsolatos kulcsfontosságú elemekre (például az adó pontos mértékére) sem tér ki programjuk. A „szolidaritási” adó és a társasági adókulcs növelése a vállalkozásoktól vonna el forrásokat, ezáltal munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe, továbbá csökkentené Magyarország versenyképességét, amelyet a kedvező adózási környezet megteremtése eredményezett az elmúlt években. Az említett adótervekkel

Karácsony és stábja tehát a gazdasági és üzleti életben sikeres vállalkozókat, illetve vállalkozásokat sarcolná meg, amelynek végső soron a bérből és fizetésből élő alkalmazottak látnák kárát.

A balliberális mozgalom ezen túlmenően „zöld adót és zöld illetéket” is kivetne, amely a fogyasztókat is terhelné. Ismertek azok a tervek, miszerint a háztartásokat is érintő, egységes zöld adót vezetnének be az Európai Unió területén, és a jelek szerint Karácsonyék – a hazai fogyasztók védelme helyett – a programjukban egyenesen kijelentik, hogy a magyar családokra is kivetnék a fogyasztás és energiafelhasználás után megfizetendő zöld adót. E lépés azt is jelentheti, hogy a hazai háztartások ugyanolyan mértékű adóterhelés alá kerülhetnek, mint például a német adóalanyok, és veszélybe kerülne a rezsicsökkentés által kiszámíthatóvá tett kiadási arány.

Figyelemre méltó, hogy miután a magyar kormány konzultációt kezdeményezett a minimálbér megemeléséről, Karácsony Gergely ígéretet tett a minimális bér összegének 200 ezer forintra történő növelésére, 2026-ig bezárólag. Emlékezetes azonban, hogy amikor Karácsony a Gyurcsány-kormány politikai tanácsadója volt, a baloldal nem hajtott végre érzékelhető mértékű minimálbér-emelést. Ebből fakadóan a főpolgármester mostani vállalása is kétkedésre ad okot, főleg annak fényében, hogy Karácsony adós maradt számos fővárosi ígérete betartásával is.

Magyarország felemelkedése következetes adópolitikával valósulhat meg

Már az első polgári kormány bevezette a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve megduplázta a minimálbért, amely hozzájárult a magyar társadalom pénzügyi értelemben vett felemelkedéséhez. A 2002 utáni baloldali kormány elvette a gyermeket nevelő szülők támogatását célzó adókedvezményt, a 2010-től regnáló polgári kormány ismét odaadta azt a családoknak, sőt jelentősen bővítette a támogatások formáját és összegét. Ezen felül a jobboldali kormányzat bevezette a minden eddiginél alacsonyabb mértékű, 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, elérhetővé tette a családi otthonteremtési kedvezményt, továbbá a felújítási és gépjárművásárlási támogatást is.

Magyarország Kormánya 9 százalékra csökkentette a társasági adó kulcsát, hogy versenyképesebbé és „fehérebbé” tegye a magyar gazdaságot, továbbá évek óta következetesen csökkenti a munkát terhelő járulékok arányát, ami kedvezően hat a vállalkozások költséghatékonyságára, valamint a foglalkoztatás bővülésére. Másképpen fogalmazva a polgári kormány adó- és járulékcsökkentéssel segíti a vállalkozások erősödését, amelynek végső soron a teljes nemzetgazdaság a nyertesévé válik.

A foglalkoztatás bővülése és a fizetések emelkedése ugyanis a fogyasztás mértékének folyamatos növekedéséhez, ezáltal további munkahelyek megteremtéséhez vezet. Az így kibontakozó bérverseny tovább emeli a fizetéseket.

Összességében megállapítható, hogy Karácsony Gergely mozgalmának tervei nem egyeztethetők össze a magyar nemzetgazdaság és a választók érdekeivel.

A balliberális kormányok időszakából ismert megszorító politika már többször kudarcot vallott, érzékenyen érintette a magyar lakosságot, és nem segítette elő Magyarország felemelkedését. Mindezek fényében kijelenthető, hogya Gyurcsány vezette baloldal Karácsony Gergely esetleges kormányfő-jelölti indításával valójában a bukott szocialista gazdaságpolitika visszatérését készíti elő.

Kapcsolódó írásaink

Demszky után Karácsony plázsterve sem vált be

ĀKülönböző urbanisztikai eszközökkel, a városlakókkal közösen próbáljuk ki és mutatjuk meg, hogyan lehet máshogy használni egy betonba öntött közterületet – szólt a beharangozó. Kiderült: sehogy