Belföld

Egyre versenyképesebb a hazai felsőoktatás

Szeptembertől több mint száznyolcvanezer fiatal, a hallgatók majdnem hetven százaléka tanul alapítványi fenntartásban, rugalmasabb keretek között működő intézményekben – fogalmazott Schanda Tamás

Kiemelt célunk, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataikat pedig szorosabbra fűzzék, bővítsék – nyilatkozta lapunknak Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Egyre versenyképesebb a hazai felsőoktatás
„Folyamatos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a magyar oktatás versenyképes tudást biztosíthasson”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Milyen évet zárt a hazai felsőoktatás a távoktatással? Meglátszik-e tanulmányi eredményeken vagy bármin a koronavírus miatti különleges oktatási rend?

– Elismerés illeti az egyetemi polgárokat. A magyar felsőoktatás intézményei, oktatói és hallgatói a világjárvány idején ismét tanúbizonyságot tettek a kreativitásukról és az alkalmazkodóképességükről, így a tanév idén is biztonságosan és sikeresen zárulhat. Az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő hallgatók ráadásul a tanulmányaik mellett a járvány elleni védekezésben is aktív szerepet vállaltak – a segítségükért mindannyian hálásak lehetünk.

– Hányan jelentkeztek egyetemre?

– Az idei jelentkezők számából egyértelműen kiolvasható, a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények. A modellváltó egyetemekre jelentkezők száma több ezerrel haladja meg a tavalyi adatokat. A teljes felsőoktatást vizsgálva elmondható, a tavalyinál több mint tízezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre. A 101 844 jelentkezés több mint tizenegy százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Még nagyobb arányban, ötödével nőtt a szakképzésben szerzett végzettséggel egyetemekre jelentkezők száma. A felsőoktatás fejlesztése, a képzések korszerűsítése fontos törekvésünk. Többek között az is kiemelt célunk, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolatai­kat pedig szorosabbra fűzzék, bővítsék. Így tudnak ugyanis a leginkább hatékonyan és eredményesen dolgozni, – és ez az egész ország érdeke.

– Készítsünk egy pillanatfelvételt a 2021-es tavaszi szemeszter végéről: hol tart az egyetemi modellváltás, és mi várható a közeljövőben?

– Magyarország számos tehetséges fiatallal és oktatóval büszkélkedhet, viszont az látszott, hogy a lehetőségeik kiaknázása érdekében a felsőoktatási rendszer átalakítására, egyetemi modellváltásra van szükség. A következő tanévtől több mint száznyolcvanezer fiatal, a hallgatók majdnem hetven százaléka tanul alapítványi fenntartásban, rugalmasabb keretek között működő intézményekben.

A modellváltással megemeljük az oktatás színvonalát, javítjuk a képzésekhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ez a minőségváltozás hozzásegíti hazánkat ahhoz, hogy a régió tudásközpontjává váljon. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekhez augusztus 1-jével tíz egyetem csatlakozik: a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem.

A világhírű borvidéken pedig megalakul a kiemelten szőlészettel, borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézmény, a Tokaj-Hegyalja Egyetem is. Emellett az Eszterházy Károly Egyetem a történelmi hagyományoknak megfelelően és szenátusi kezdeményezésnek eleget téve az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerül.

– Mi változik még?

– Szeptember 1-jétől teljesítményelvű finanszírozási rendszer lép életbe a felsőoktatásban. Ennek értelmében a kormány az intézményeket fenntartó alapítványokkal hosszú távú, 15–25 éves stratégiai megállapodásokat és 3–6 éves finanszírozási szerződéseket köt. Az új fenntartási forma nagyobb szabadságot, mozgásteret, több forrást biztosít, erősíti az egyetemek saját bevételszerző képességét.

Az intézmények a kiszámíthatóbb működési környezet és a növekvő autonómia révén rugalmasabb és gyorsabb válaszokat tudnak adni a felmerülő igényekre. Azt szeretnénk, ha a magyar fiatalok a jövő nyertesei lennének, a modellváltó intézményekkel versenyképesebbé váló felsőoktatás ebből a szempontból is nagy jelentőséggel bír.

– Milyen a magyar egyetemek nemzetközi megítélése?

– Nemzeti érdek, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi viszonylatban is minél sikeresebb legyen, képes legyen felvenni a versenyt a neves külföldi egyetemekkel. A fejlesztéspolitikai törekvéseink eredményességét igazolja, hogy a kilencvenhárom országban csaknem kétezer intézményt vizsgáló Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) szakterületi rangsorban már tíz magyar egyetem is helyet kapott.

A QS World University Rankings nemrég megjelent idei rangsorára pedig a tavalyi hat után idén nyolc magyar egyetem került fel. Ezek közt megtalálhatók budapesti és vidéki intézmények is, ami azt mutatja: a magyar diákok földrajzi korlátok nélkül férhetnek hozzá a minőségi oktatáshoz. Az országhatáron túlról nézve egyre vonzóbbak a hazai egyetemek, képzések, hiszen egyre több külföldi fiatal választása esik Magyarországra.

A külföldi hallgatók száma a 2013-as huszonhárom ezer főhöz képest már a tavaly zárult tanévben megközelítette a 2023-ra előirányzott negyven ezret. Egy friss felmérés szerint túlnyomó többségük legalább azonos minőségűnek tartja az itteni képzést a saját országában elérhetővel, ezen belül több mint felük értékesebbnek ítéli meg a magyar diplomát.

–  Tavaly júliustól emelkedett a szakképzésben oktatók bére. Mik a tapasztalatok az elmúlt egy évből?

– A munkaerőpiac mindennél jobban igényli a szakképzett munkaerőt, ehhez a középfokú oktatásnak is alkalmazkodnia kell. A kormányzati intézkedések nyomán a technikumok és szakképző iskolák ma már versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot adnak.

A saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket arra ösztönözzük, vegyenek részt a következő nemzedékek képzésében: ezért is emeltük meg a szakképzésben dolgozó, mintegy harmincöt ezer oktató fizetését. Erre a kormány éves szinten harmincötmilliárd forintot biztosított. Az intézkedéssel teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer jött létre. A változások nemcsak a friss diplomás fiatalok a számára tették vonzóbbá a szakképzést, a vállalkozásoknál dolgozó szakemberek oktatásba való bevonását is megkönnyítik.

– Milyenek a visszajelzések az Élvonal kutatási kiválósági programról? Milyen tudományterületeket céloz és miért pont azokat?

– Az Élvonal – kutatási kiválósági program keretében nyolc kutatócsoport-vezető nyert el egyenként kétszáz- és háromszázmillió forint közötti, összességében mintegy 2,23 milliárd forintnyi támogatást. Ezzel lehetőséget teremtettünk arra, hogy a következő öt évben világszínvonalú eredményeket ígérő projekteket valósíthassanak meg magyar kutatóintézetekben.

A kiírás kiválasztási kritériuma – az előző évi pályázathoz hasonlóan – a vezető kutató korábbi sikeres nemzetközi megmérettetése volt. A programra tizenegy érvényes pályázatot nyújtottak be több mint hárommilliárd forint támogatási igénnyel.

A pályázatok közel kétharmada az élettelen természettudományok területéről érkezett, a nyertesek csillagászati, fizikai, matematikai, valamint bio­lógiai és orvostudományi témájú kutatásokat végeznek majd. A kezdeményezés hosszabb távú finanszírozást biztosít az összeszokott kutatócsoportok egyben tartásához, akár korszerű eszközök beszerzésekhez is.

– Hol tart az oktatásban a digitalizáció?

– Folyamatos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a magyar oktatás versenyképes tudást biztosíthasson, és megfelelően készítse fel a diákokat a jövő kihívásaira. Ennek fontos eleme a digitalizáció, amelyen hosszú évek óta dolgozunk, és amelynek jelentőségét a járványhelyzet mindenki számára még nyilvánvalóbbá tette.

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját 2016-ban fogadtuk el, az előrelépések pedig azóta is folyamatosak, gondolhatunk itt akár infrastrukturális fejlesztésekre, mint az iskolai wifi-hálózatok kiépítése vagy a tanárok és diákok számára rendelkezésre álló eszközpark folyamatos korszerűsítésére. A Nemzeti alaptantervnek már részét képezi a digitáliskompetencia-fejlesztés is.

Kapcsolódó írásaink