Belföld

A szuverenitás lebontandó akadály Brüsszelben

Hétértékelő. A külföldi érdekeket szolgáló baloldal immár nem titkolja adóemelési szándékait

Miután Gyurcsány Ferenc pár hete eszement adócsökkentésekről beszélt a parlamentben, sorra jelentik be adóemelési terveiket a baloldali politikusok – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy vélte, Brüsszel újabb támadása hazánk ellen a gyermekvédelmi törvény kapcsán minden korábbinál jobban kiélezi az ellentéteket az unió nyugati és keleti tagállamai között.

A szuverenitás lebontandó akadály Brüsszelben
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A gyermekvédelmi törvényről folytatott vita az Európai Parlamentben világossá tette, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ismét szuverenitáskérdésről van szó, hiszen a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának LMBTQ-ügyben sem – mondta lapunknak Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: miután a közép- és kelet-európai régió hazánk vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer föderalizációjának tervét –, az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást ellenünk. Megjegyezte, amíg 2015-ben az volt a kérdés, ki döntsön arról, kivel élünk együtt, most az, ki döntsön arról, miként neveljék a gyermekeket.

A migrációs válság során 2015-ben kialakult törésvonalak egyértelművé tették – folytatta –, hogy nincsen meg az értékek egysége Európában, ami minden korábbi­nál jobban kiélezte az ellentéteket az unió nyugati és keleti tagállamai között. Miután az uniónak egyre kevésbé titkolt célja a szorosabb föderalizáció – sőt, a radikálisan progresszív erők által propagált európai egyesült államok víziója is egyre kendőzetlenebbül jelenik meg –, a szuverenitásra lebontandó akadályként tekint.

A migrációs válság kirobbanása után azonban a közép-európai államok önrendelkezési jogukkal élve szembeszegültek a brüsszeli, bevándorláspárti status quóval, és kinyilvánították: jogukban áll eldönteni, kivel akarnak együtt élni, és nem engednek a kevert és nyílt társadalmakat hirdető globális NGO-k nyomásgyakorlásának – fűzte hozzá Deák Dániel.

Úgy fogalmazott, emiatt érik nemtelen támadások Magyarországot, ám a közép-európai térség egységes tudott maradni, ráadásul a szlovén soros elnökség az Európai Tanács élén szintén előnyös hazánk számára. Mint kifejtette, a 7-es cikkely szerinti eljárás az elkövetkezendő fél évben végre lezárulhat, és mivel Lengyelország mellett több szövetségese is van hazánknak ez ügyben, szankció nélkül lesz vége ennek az eljárásnak, a brüsszeli nyomásgyakorlás elbukik.

A belpolitikai helyzet kapcsán Deák arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai baloldali politikusok szemmel láthatóan nagyon várják a külföldi segítséget: Szabó Tímea után már Mesterházy Attila is arról beszélt, hogy Berlinnek nem olyan miniszterelnökre van szüksége, mint Orbán Viktor. Dobrev Klára pedig nyíltan kimondta, feles parlamenti többséggel kétharmados törvényeket hozna és alkotmányozna. Az elemző rámutatott, ez is szembe megy a demokráciával és a jogállamisággal, hasonlóan ahhoz, hogy külföldi szereplők és nem a magyar emberek támogatásával szeretnének kormányt váltani.

Deák úgy értékelte a helyzetet, az egyre nyíltabban külföldi érdekeket szolgáló baloldali politikusok már azt sem titkolják, hogy egy esetleges választási győzelmüket követően komoly adóemelésekre és megszorításokra készülnek. Miután Gyurcsány Ferenc pár hete eszement adócsökkentésekről beszélt a parlamentben, sorra jelentik be adóemelési terveiket a baloldali politikusok. Legutóbb Karácsony Gergely ismertette a személyi jöve­delemadó mellett az ingatlanadó, a vagyonadó, a zöldadó és a zöldilleték bevezetéséről szóló elképzeléseit.

A kampányszlogen ugyanúgy szól – tette hozzá a politológus –, a gazdagokat szeretné jobban megadóztatni, de ezek az elképzelések a középosztályt sújtanák. Ráadásul a Momentum legutóbbi programja már nettó 250 ezer forintos jövedelem szintjén 15 százalékról 25 százalékra emelné az szja mértékét, tehát még az alsó középosztályt is jelentősen megadóztatnák.

Kapcsolódó írásaink