Belföld

Aggasztó trendek az interneten

Egy közvélemény-kutatás szerint 2019-hez képest hét százalékkal több fiatal érezte már úgy, hogy online zaklatják

A magyar fiatalok mintegy fele érezte már úgy, hogy zaklatják az interneten. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a legfontosabb az lenne, hogy már az iskolában megtanítsák, hogyan működik a digitális világ.

Aggasztó trendek az interneten
Szűts Zoltán: A legfontosabb, hogy a fiatalok nyelvén osszuk meg azt a tudást, ami biztonságot nyújthat
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Ijesztő jelenségekre mutatott rá a Magyar tinik a neten 2021-es felmérés a közelmúltban: a Be Social által végzett közvélemény-kutatás megállapításai szerint ugyanis a válaszadók – mintegy ötezer 14 és 25 év közötti fiatal – 51 százalékától már kértek erotikus fotót az interneten.

Ennél is több, 56 százalékuk már kapott is ilyen jellegű felvételt. Ugyancsak a válaszadók 51 százaléka válaszolta, hogy érezte már úgy, hogy zaklatták az interneten, ez hét százalékkal több, mint a 2019-es felmérésben volt. Rendkívül gyakori, hogy a fia­talok olyan személytől kapnak üzenetet, akit a valóságban nem ismernek – ez a kitöltők 89 százalékával fordult elő.

„A mai fiatalok kommunikációs szokásai radikálisan különböznek az előző nemzedékétől. A kétezer után születettek sokkal kevésbé használják a hagyományos kommunikációs csatornákat, már az e-mail vagy a mobiltelefon sem népszerű a körükben” – magyarázta lapunk megkeresésére Szűts Zoltán digitálismédia-kutató.

Kifejtette, a fiatalok úgynevezett hibrid kommunikációs formákat használnak, olyan platformokat, mint a Facebook, amely egyszerre közösségi oldal és csevegőfelület vagy a Viber, amelyen lehet telefonálni, videótelefonálni és csevegni írásban is. „Ezek a technológiák magas élményszerűséget biztosítanak, és gyors visszajelzéseket várnak tőlük, miközben lehetővé teszik, hogy korábban nem látott számú beszélgetésben vegyenek részt.

Ebből szükségszerűen következik, hogy nem tudják előre szűrni a kommunikációs tevékenységüket, és számos konfliktushelyzetbe keverednek, ezek egy része zaklatás” – fogalmazott az egri Eszterházy Károly Egyetem docense.

Arra a kérdésre, milyen lehetőségeink vannak leállítani egy online zaklatót, elmondta, az adott platformon le lehet tiltani az illetőt, de ettől még könnyen megtalálhat minket más felületen. „A megoldás az lehet, ha jelentjük az illetőt, és ha bebizonyosodik a zaklatás, akkor a hatályos jogszabályok alapján el is ítélik” – mutatott rá.

A szakértő az algoritmusok szerepéről is beszélt, amelyek – a legnépszerűbb platformokon – személyre szabottan zúdítanak ránk reklámokat, adott esetben pedig képesek profilt készíteni rólunk, és a viselkedésünket is befolyásolják, például kellő mennyiségű és jól célzott ideológiai tartalommal elérhetik, hogy másra szavazzunk a választásokon.

Éppen ezért – tette hozzá – ugyanezek az algoritmusok képesek lennének hatékonyabban szűrni a zaklatást vagy éppen az erőszakos tartalmakat, mégsem teszik. „Meg kellene kérdezni a közösségi oldalak képviselőt, hogy miért van ez. Már az is meglepne, ha válaszolnának” – jegyezte meg Szűts.

A kutató véleménye szerint az online kampányok csak tűzoltásra jók, inkább az iskolai oktatásra helyezné a hangsúlyt. „Megjelent az iskolákban az új Nemzeti alaptanterv alapján a digitális kultúra tárgy. Ennek keretében kell megtanítani a gyerekeket, hogyan is működik a közösségi média. Ismerjék meg a logikáját, vonják le a saját következtetéseket.

Konst­ruál­ják maguk a tudást róla, amelyet majd készségszinten, rutinosan használnak, például a tartalmak válogatása vagy megosztása során, vagy éppen a csevegésekben. Ha tudják, hogyan működik a közösségi média, ha felismerik, hogy az internet nem felejt, ha tisztában vannak vele, hogy bárki hamis virtuális azonosságot építhet fel magának, akkor kevésbé valószínű, hogy életük intim részeit megosztják online” – magyarázta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a problémát felismerve évekkel ezelőtt kidolgozott egy úgynevezett digitális immunerősítő csomagot, amely a tanároknak és szülőknek nyújt gyakorlatorientált javaslatokat, hogy a gyermekek biztonságosabban mozoghassanak az interneten. „A kezdeményezést jónak tartom. Kommunikációs szempontból a legfontosabb, hogy a fiatalok nyelvén osszuk meg azt a tudást, ami védelmet és biztonságot nyújt nekik az online térben” – válaszolta ennek kapcsán Szűts Zoltán.

Kapcsolódó írásaink

Már nem hatnak ránk a szenvedés képei

ĀJelenleg nem a szólásszabadság a tét, ugyanis életeket menthetünk azzal, ha valódi információk terjednek el a járványról – véli Szűts Zoltán digitálismédia-kutató