Belföld

Ha valós, azért, ha meg nem, akkor meg azért gyanús a Czeglédy-jegyzőkönyv kapcsán

Egészen elképesztő maffiamódszerekkel operálnak a Czeglédy Csaba-féle hatmilliárdos költségvetési csalás ügyében: a vélhetően hamisított lehallgatási jegyzőkönyv – amelyet baloldali politikai körökből Budai Gyulának eljuttattak – keletkezése több bűncselekmény elkövetésének lehetőségét is felveti.

Ha valós, azért, ha meg nem, akkor meg azért gyanús a Czeglédy-jegyzőkönyv kapcsán
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás vádjával folyik büntetőper
Fotó: MH/Purger Tamás

Budai Gyula hétfőn töltött fel a Facebook-oldalára egy dokumentumot, amely első ránézésre egy korábban titkosított, majd nyomozati iratok mellékleteként szolgáló lehallgatási jegyzőkönyv a Czeglédy Csaba és társai elleni büntetőügyben. Az irat szövege szerint a Czeglédy és a feltételezett fő strómanja, A. Zoltán közötti telefonbeszélgetés dátuma 2016. március 17-e. 

A jegyzőkönyv több szempontból is olyan, mint amilyennek lennie kell egy hivatalos lehallgatási jegyzőkönyvnek: szerepel rajta a nyomozást vezető NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának és a Csongrád Megyei Főügyészségnek a pecsétje, a NAV bűnügyi osztályvezető alezredese és egy csoportvezető ügyész kézi aláírása. Fejléce szerint a dokumentum a bűnügyi számmal azonosított büntetőügy nyomozati iratainak 18-as számú melléklete, mutat rá a Pesti Srácok. A portál ugyanakkor tudatta: alaposan megvizsgálta a dokumentumot, amely – ha valós, azért, ha nem, akkor meg azért – több, mint kínos lesz Czeglédynek, és nemcsak neki.

Budai Gyula a Facebook-bejegyzésében konkrétan azt állította, hogy az irat hamis és gyenge próbálkozás volt, amivel Czeglédy körei azt akarták elérni, hogy valaki nyilvánosságra hozza és ezzel támasszák alá a védekezést, miszerint ez egy átpolitizált koncepciós per. Csakhogy Budai azonnal rájött, hogy félre akarták vezetni, és bejelentette: közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesz.

Az iratban rögzített beszélgetés Czeglédy Csaba és aközött az A. Zoltán között zajlott, aki a vád szerint pénzeket hozott és vitt Czeglédy és a többi stróman között, és akinek a nevén két szövetkezet is futott. A. Zoltán volt, aki beismerő és terhelő vallomást tett Czeglédyre, az, akit úgy megvertek a börtönben, hogy félig megsüketült, és az, aki aztán visszavonta a korábbi vádhatósággal kötött egyezséget, sőt, korábbi vallomásait is, és kvázi nyomásgyakorlással vádolta be az ügyészséget.

Az állítólagos rögzített beszélgetésben azért hívja Czeglédy, hogy megkérdezze, sikerült-e az OTP-s téma?”, vagyis felvette-e a bankból a pénzt. A. Zoltán azt mondja, a pénzintézetben olyan „tök hülyék”, hogy a másik szövetkezet számlájáról is odaadták, így csaknem húszmillió forint van nála. Czeglédy arra utasítja, hogy vigye Szombathelyre és vagy neki adja oda, vagy ha ő nem lesz ott, akkor az „Andinak”. (T. Andrea, a Human Operator volt pénzügyi vezetője, a Czeglédy féle büntetőügy harmadrendű vádlottja) Aztán összevitatkoznak azon, kinek mennyi jár. A. Zoltán bemondja, hogy kocsit szeretne venni és méltatlankodik, hogy olyan is kap belőle, aki szerinte semmit sem csinált. Czeglédy szerint szörnyű, hogy mindenki csak követelőzik, a pártosok is” csak a pénzét szívják, utána sz…nak rá, „plusz még pofáznak is”. Külön kiemeli Kunhalmi Ágnest, az MSZP politikusát, aki állítólag nyíltan beszél mások előtt is a pénzekről és követelőzik „a legálból”, hol hárommilliót, hol kilencet, mert a nyolc kevés lett.

A dokumentum alaposabb vizsgálatából kiderül: a bűnügyi szám stimmel, a pecsétek, aláírások szintén. Ami furcsa, hogy a neveket teljesen kiírták, ami nem jellemző a lehallgatási jegyzőkönyvekre, igaz, ezt a jegyzőkönyvet, ha valós, már az iratanyag részévé tették, akár már ki is írhatták a neveket a feldolgozás során. Különös viszont a dátum: 2016 márciusa. Ugyan a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2015-ben már nyomozott Czeglédyék után, de csak 2017 júniusában vették őrizetbe. A dokumentum szövege annyira erős, hogy ez az egy bizonyíték alátámasztana minden vádat a bűnszervezettel szemben. Vagyis ha valós lenne, nem vártak volna még másfél évet az őrizetbevételig, mutat rá a PS, amely szerint szembetűnő az is, hogy a jegyzőkönyv szövege szerint olyan bűncselekmények is megvalósulhattak, amiért Kunhalmi Ágnest is büntetőjogi felelősségre kellett volna vonni. Ha viszont a közokirat hamis, érthető, miért éppen Kunhalmit nevesítik. Budai Gyula ugyanis korábbi nyilatkozataiban pont arról beszélt, hogy az ügy egyik szereplője elárulta neki: pénzt vittek az MSZP politikusának.

Ha az irat eredeti, tehát elhangzott ez a beszélgetés, az egyenlő a beismeréssel, amit visszavont vallomásokkal és hamis vádakkal nem lehet negligálni. Ha eredeti, nincs is miről beszélni, mert az abban leírtak magukért beszélnek; akkor még Kunhalmi is a vádlottak padjára kerülhet. Ha hamis – miként Budai Gyula véli –, akkor számos kérdés felvetődik, amire valószínűleg a nyomozó hatóságok is keresni fogják a választ:

  • Ki, hogyan és milyen céllal készített hamis közokiratot?
  • Hogyan jutott hozzá az illető az eredeti lehallgatási jegyzőkönyvekhez, amelyeket, mint minősített iratokat, csak az adott vádlott és védője kaphatták meg?
  • Czeglédy Csaba és korábbi védője, Hankó Faragó Miklós kiadták a nyomozati iratokat, benne a lehallgatási jegyzőkönyvekkel, vagy személyesen nekik van közük a hamis jegyzőkönyv keletkezéséhez?

Kapcsolódó írásaink