Belföld

Egy évig megfelelő védettséget biztosítanak a vakcinák

Boldogkői Zsolt: Meg kell győzni a meggyőzhetőket, hogy szükséges az oltás, hiszen annak alacsony a kockázata

Közeleg a delta vírusvariáns, és fel kell készülnünk a fogadására – szögezte le lapunknak Boldogkői Zsolt biológusprofesszor. A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője egyebek mellett kifejtette azt is, miért támogatna egy társadalmi szintű, immunvédettséget tesztelő programot.

Egy évig megfelelő védettséget biztosítanak a vakcinák
„Szükség lesz emlékeztető oltásokra” – mondta a biológusprofesszor
Fotó: Facebook

– A szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy szinte biztosan szükség lesz harmadik oltásra. Mi alapján feltételezik ezt?

– Egyre több adat kerül elő, hogy a védőoltások többeknél – főként az idősek esetében – nem eredményeznek megfelelő antitestszintet. Ez a probléma elsősorban a kínai Sinopharm-vakcina esetében merült fel. Ismert, hogy a hagyományos tesztek a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen termelt antitesteket mutatják ki, amely teljes körű képet ad mRNS- és a vektoralapú vakcinák által kiváltott a humorális immunitást illetően, viszont alulbecsüli a kínai vakcina hatását, mivel az a teljes vírust tartalmazza, ezért több vírusantigén ellen is eredményezhet antitestválaszt.

Ráadásul létezik még a sejtes immunitás, amit másféle, bonyolultabb módszerekkel lehet vizsgálni. Igen valószínűnek látszik azonban, hogy azokban a személyekben, akikben alacsony szintű humorális immunválasz alakult ki a tüskefehérje ellen, a teljes immunválasz sem lesz tökéletes. Más szakemberekkel megegyezően én is támogatnám egy társadalmi szintű program kezdeményezését az immunvédettség tesztelésére.

Ehhez első lépésként a magánlaborok eredményeit kellene összegyűjteni, ezt követően pedig egy állami szintű program keretében antitestteszteléseket kellene végezni a beoltottak körében, különösen a Sinopharm-vakcinával beoltott idősek körében. És persze az oltásprogramot is folytatni kellene, igen erős motivációs eszközök alkalmazásával. Közeleg a delta variáns, fel kell készülnünk a fogadására. Meg kellene értenie a politikának és az embereknek is, hogy a vírustól kizárólag a védőoltások segítségével szabadulhatunk meg.

– Hogyan lehet meghatározni, hogy az egyes vakcinák esetében mikor kell beadni a harmadik dózist? Hiszen csak hozzávetőleges adatok vannak, hogy nagyjából meddig tart a védettség egyes oltóanyagoknál.

– Egyelőre nem tudjuk, pontosan meddig tart az immunológiai védettség, de az egyértelműnek látszik, hogy a korábbi, csupán néhány hónapot feltételező becslések pesszimisták voltak, legalább egy évig megfelelő védettséget biztosítanak a vakcinák, legalábbis azok szervezetében, akiknek az immunrendszere jól reagált az oltásra.

A vakcinák között nyilván vannak különbségek, viszont csupán részleges adatok állnak rendelkezésre a témában: például a Pfizer-vakcina rövid távon robusztusabb immunválaszt eredményez, mint az AstraZeneca, ez utóbbi viszont hosszabb távon biztosít magasabb antitestszintet. Egyéni szinten kellene megvizsgálni a problémát, legalább az idősek és az önként jelentkezők esetében, hogy szükséges-e a harmadik oltás. Elegendő lenne a hagyományos – a tüskefehérje kimutatására alkalmas – tesztek alkalmazása is erre a célra.

– Mit mondana azoknak, akik abban a reményben oltatták be magukat, hogy ha ezt megteszik, véget ér a járvány, és most mégis azzal kell szembesülniük, hogy újabb dózisra van szükségük? Veszélyes lehet, ha valaki ezt megtagadja?

– Válasszunk szét itt két dolgot: az egyéni és a társadalmi szintű védettséget. Ami az elsőt illeti, az már a kezdetekben is nyilvánvaló volt, hogy az immunvédettség nem életre szól, szükség lesz emlékeztető oltásokra. Ráadásul új variánsok is vannak, emiatt is célszerű a harmadik oltás.

A társadalmi védettség pedig attól függ, elérjük-e a nyájimmunitási küszöböt az őszi időszakra. Ebben mindenkinek szerepe lehet. Győzzük meg a meggyőzhetőket, hogy szükséges az oltás, hiszen alacsony szintű ennek kockázata, a vírusfertőzésé viszont nagyon magas. Az elvi alapon tiltakozókat pedig motiváljuk a védettségi jogosítványok erősítésével. Aki kapott két oltást, igen nagy eséllyel nem fogja megtagadni a harmadikat sem. Az oltatlanokat kell ambicionálni.

– Egyre több adat mutat arra, hogy a vakcinák vegyítése még erősebb immunválaszt vált ki. Elképzelhető, hogy a harmadik dózisnál már mást fogunk kapni, mint amit először?

– Igen, elképzelhető. Sőt, ezt a lehetőséget már az Európai Gyógyszerügynökség is pedzegeti, de még kivár a hivatalos állásfoglalással a teszteredmények véglegesítéséig. 

Újabb szakasz a vakcinációban
 

Az itt élő külhoni magyarok is oltakozhatnak
 

Az itt élő, TAJ-számmal nem rendelkező regisztrált külföldieknek és a TAJ-számmal nem rendelkező külhoni magyar állampolgároknak is megnyílt az EESZT időpontfoglaló rendszere – közölte a Koronavirus.gov.hu. Ezzel a magyar oltási program újabb szakaszához ért, miután a magyar lakosság 55 és a regisztráltak 92 százaléka már felvette az oltást.

A két célcsoport május eleje óta tud regisztrálni a Vakcinainfo.gov.hu honlapon. Az itt élő külföldiek számára angol nyelvű regisztrációs felület is elérhető, és immár számukra is nyitott az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) internetes időpontfoglaló rendszere. Akik érvényesen regisztráltak, azok az e-mail címükre értesítő levelet kapnak, amely tartalmazza az angol nyelvű időpontfoglaló linkjét és az EESZT által generált technikai azonosítószámot.
(VT)

Kapcsolódó írásaink