Belföld

Századvég: Nemet mond a nemzetpolitikára a baloldal

A baloldali pártok ellentmondásosan viszonyulnak a határon túli magyarsághoz. A marginális és távoli kisebbségek ügyét buzgón felkarolják, a nemzetpolitikára viszont nemet mondanak - közölte legfrissebb elemzésének összegzésében a Századvég Alapítvány pénteken.

Századvég: Nemet mond a nemzetpolitikára a baloldal
A Trianoni Emlékpark az avatóünnepség napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján a Soproni Parkerdőben
Fotó: MTI/Nyikos Péter

A Századvég emlékeztet: Gyurcsány Ferenc és kormánya már a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson is a határon túliak ellen kampányolt és pártja azóta is sorozatosan támadja a szórványban élő magyarságot, mivel több esetben is kritikával illette szavazati joguk meglétét, továbbá a koronavírus elleni oltóanyagokat is elvonná tőlük.

A Századvég úgy látja: a trianoni békediktátum 101. évfordulója kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy a baloldal miképpen viszonyul a határon túli magyarsághoz.

A Gyurcsány-szövetség számára fontosabb a politikai haszonszerzés, mint a nemzet egysége

A magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes külhoniakra vonatkozó támogató politikával, mutat rá a Századvég, hozzátéve: a legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból.

Az alaptalan hisztériakeltés azt a célt szolgálja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy a közvéleményt - politikai haszon-szerzés reményében - a határon túli magyarság ellen hangolja, mutat rá az elemzés.

A balliberális oldalon azonban megfigyelhető, hogy a Momentum sem rendelkezik karakteres, nemzeti érdekek mentén körvonalazódó határon túli politikával, ami a párt megnyilvánulásaiban rendszeresen tetten érhető. A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen.

Gyurcsány Ferenc és a Jobbik szövetsége

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül a Jobbik a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: bár a Jobbik 2010-ben még támogatta a nemzeti összetartozás politikáját, az azóta politikai arcélét vesztett párt nemzetpolitikája is hozzásimult a baloldalhoz, feladva határon túliakra vonatkozó támogató karakterét.

Mára az ex-radikális erő olyannyira megváltozott, hogy nem rendelkezik semmilyen kézzelfogható üzenettel a külhoni magyarság felé.

Mindemellett az is kijelenthető, hogy bár Gyurcsány Ferenc változékony habitussal kommentálja a határon túli magyarság jogait érintő kérdéseket, pártja másod- és harmadvonalbeli politikusait rendszeresség jellemzi, amely szerint – szavazatszerzés reményében – visszatérően intéznek támadást a külhoni magyarok ellen. Ennek legékesebb példája Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből, továbbá a párt másik prominens politikusa, Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát.

Összességében megállapítható, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzetegyesítés politikáján dolgozik, addig a baloldal az elmúlt évtizedekben nem volt képes karakteres nemzetpolitika kiépítésére, illetve képviseletére, és jól láthatóan sem a szándék, sem a szaktudás nem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ezen változtassanak, emeli ki a Századvég, hozzátéve: a Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is.

Kapcsolódó írásaink