Belföld

Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás

 A Gyurcsány-korszak köszön vissza a baloldalon, a tempót egyértelműen a volt miniszterelnök diktálja az előválasztási tárgyalásokon éppúgy, mint a fővárosi Városházán. 15 évvel az őszödi beszéd elhangzása után alakul a „nagy visszatérés” -írja a Századvég legújabb elemzésében. 

Gyurcsány elképzelései mentén alakul az előválasztás
A Gyurcsány-korszak köszön vissza a baloldalon
Fotó: Századvég

2020 év elején Gyurcsány Ferenc már arról beszélt, hogy az ellenzéknek egy közös listán kell indulnia majd a 2022-es országgyűlési választáson, és a pártok egy közös miniszterelnök-jelölt mögé kellene, hogy felsorakozzanak. Ugyanakkor, ha visszaidézzük az ellenzék tavalyi belső vitáit, akkor mindez még korántsem volt ennyire egyértelmű, ugyanis az úgynevezett „XXI. századi ellenzéki pártok”, azaz az LMP, a Jobbik és a Momentum nem voltak elragadtatva attól, hogy Gyurcsány Ferenccel közös listán szerepeljenek, ezért egészen 2020 végéig a kérdés nyitottnak tűnt.  Azonban tavaly decemberben létrejött a hatpárti ellenzéki megállapodás a közös listáról, miniszterelnök-jelöltről és a közös jelöltállításról is az egyéni választókerületekben, így valósult meg Gyurcsány Ferenc korábbi elképzelése - írja a Századvég a legújabb elemzésében. 

Hiába mondta korábban Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy: „én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni.”vagy nevezte Fekete-Győr András „vállalhatatlannak” a volt miniszterelnököt, a DK elnökének terve végül megvalósul, és a többi ellenzéki szereplő korábban tett, olykor hangzatos kijelentései csupán üres szavak maradnak. Hasonló folyamatot látunk nem csupán a közös indulás, de az előválasztás, illetve az azt megelőző alkuk kapcsán is.

Kiemelik: Az ellenzéki előválasztás az egyéni körzetekben az eredeti elképzelések szerint úgy valósult volna meg, hogy valamennyi párt indít egy saját jelöltet és az előválasztáson részt vevő választók döntik el, ki lesz végül a közös ellenzéki jelölt az adott választókerületben. Ebben a kérdésben több vita is volt az ellenzéki pártok között, a legélesebben a Momentum képviselte a „minden körzetben legyen előválasztás” álláspontot, míg az alkuk lehetőségét Gyurcsány Ferenc vetette fel. Így természetesen mindenhol lesz előválasztás, kivéve természetesen ott, ahol a háttéralkuk addig megszületnek. Ilyen körzet például Csongrád-Csanád megye 4. számú választókörzete (Hódmezővásárhely és környéke), ahol a Jobbik egyezett ki Márki-Zay Péterrel, Budapest 15. választókerülete (XVIII. kerület), ahol Jakab Péter Kunhalmi Ágnest, a szocialisták jelöltjét biztosította támogatásáról, vagy éppen Fejér megye 4-es körzete (Dunaújváros), ahol az MSZP állt be a Jobbikos Kálló Gergely mögé. A sor folytatódik a főváros 1-es, 6-os és 14-es választókörzetével, és várhatóan az előválasztáshoz közeledve egyre több körzetben születnek majd további háttéralkuk. Az alkuk folyamatos napvilágra kerülésévével mostanra egyértelművé vált:

Gyurcsány Ferenc elképzelései nem csupán a közös listaállítás kapcsán valósulnak meg, de az előválasztás lebonyolítását illetően is.

Karácsony Gergely és árnyéka, Gyurcsány

Az ellenzéki közös miniszterelnök-jelölt személye látszólag még nem dőlt el, Karácsony Gergely bejelentkezése azonban sokak szerint egyértelművé tette a végeredményt. Annak ellenére, hogy a főpolgármester még márciusban úgy fogalmazott: „dehogy akarok én miniszterelnök lenni”, rövid idő alatt meggondolta magát. Ez azonban korántsem lehet annyira meglepő, mivel a baloldalon teljesen tisztában vannak az egyes jelöltek népszerűségével és elutasítottságával. Karácsony Gergely korábbi munkahelye, a Medián ez év februárjában (amikor Karácsony még nem volt hivatalosan jelölt) tette közzé felmérését, amelyből egyértelműen kitűnik, a főpolgármester a legnépszerűbb jelölt, az ellenzéki szavazók 39 százaléka szavazna rá, míg Dobrev Klára a leginkább elutasított, az ellenzéki választók 39 százaléka nem szavazna rá. Valószínűleg Gyurcsány Ferenc számára egyértelművé vált, ő és felesége elutasítottsága túl magas, így szükségük van egy politikailag erőtlen epizodistára, aki mögött formálisan fel tud sorakozni az ellenzék, míg az ő szerepük inkább a háttérben lesz jelentős - tették hozzá. 

Gyurcsány és Karácsony politikai kapcsolata régre nyúlik vissza, a főpolgármester már 2004-ben Gyurcsánynak dolgozott az akkori Miniszterelnöki Hivatalban tanácsadóként. Érdemes felidézni, hogy Karácsony Gergely LMP-ből való kiszakadása is Gyurcsányhoz köthető, ugyanis a pártban akkor két irány volt meghatározó, a Schiffer András-féle felfogás, amely szerint a párt ugyanolyan távolságot tart a kormánypártoktól, mint Gyurcsány Ferenctől, és Karácsonyé, aki már a 2010-es évek elején közeledett volna a korábbi miniszerelnökhöz. A konfliktus végül odáig fajult, hogy 2013-ban kettészakadt az LMP és így jött létre a Párbeszéd, amelynek ma is Karácsony Gergely a vezetője - írja a Századvég. 

Karácsony Gergely Gyurcsánnyal való együttműködése azonban nem csupán a pártpolitikai színtéren mutatkozik meg, hanem a fővárosi politika mindennapjaiban is, a Fővárosi Önkormányzat számos jelentős pozícióját Gyurcsány bizalmi emberei, a 2010 előtti korszak meghatározó szereplői töltik be.

Gál J. Zoltán – Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa – segíti a főpolgármester kommunikációját a közösségi médiában, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány pénzügy-, majd igazságügyi és rendészeti minisztere lett a BKK igazgatósági elnöke, Gy. Németh Erzsébet, a DK egyik alelnöke – akiről még a 444 is azt írja egy városházi forrásra hivatkozva, hogy „többször mondja, hogy erről meg kell kérdeznem az elnökömet” – pedig Karácsony Gergely egyik helyettese. A sor itt nem ér véget, Kálmán Olgát, korábbi TV-s műsorvezetőt, majd a DK 2019-es főpolgármester-jelöltjét kulturális tanácsadóként foglalkoztatja Karácsony, Gyurcsány egyik párttársa és bizalmasa, Élő Norbert a Budapesti Városüzemeltetési Holding Felügyelőbizottságát vezeti, míg Gyurcsány korábbi testőre, Handl Tamás a főváros Rendészeti Igazgatóságát irányítja. Draskovics mellett Gyurcsány egy másik korábbi minisztere, Kolber István Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja lett, a volt miniszterelnök korábbi államtitkára, Katona Tamás pedig a BKV Zrt. Felügyelőbizottságának lett elnöke, míg a Gyurcsány egy másik korábbi államtitkára, Tordai Csaba a főpolgármester jogi tanácsadója, valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke lett, ezzel

Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc 2 korábbi miniszterét és 2 korábbi államtitkárát is alkalmazza, így itt már működik az ellenzéki összefogás Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott modellje: az előre tolt Karácsony Gergely mögött az árnyékhatalom a Demokratikus Koalíciójé.

Kapcsolódó írásaink