Belföld

Püspökké szentelték Balog Zoltánt

Püspökké szentelték Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly novemberben megválasztott püspökét hétfőn, a Pest megyei Nagykőrösön.

Püspökké szentelték Balog Zoltánt
Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke (elöl, j), mellette Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az egyházkerület püspökszentelő istentiszteletén pünkösdhétfőn a nagykőrösi református templomban 2021. május 24-én
Fotó: MTI/Mónus Márton

Balog Zoltán az istentiszteleten a közösséghez szólva kiemelte: nem a püspöknek van egyházkerülete, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerületnek van püspöke.

„Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” - fogalmazott.

Feladatairól szólva Ravasz László néhai református püspököt idézte, aki szerint Isten feladatokban mutatja meg minden nemzedéknek, hogy milyen naggyá lehet, és a feladatok annál nagyobbak, minél törpébb egy kor körülöttünk.

De „ne a kor törpesége ellen küzdjünk, inkább emberekért, külön-külön minden egyes emberért” - kérte. A botladozó, cél nélküli fiatalokért, az elhagyatott öregekért, a gyermekáldásra várókért. „Keressük meg őket, kopogtassunk az ajtajukon, ha maguktól nem jönnek”. Ez a gyülekezet és az egyház legfontosabb szolgálata - szögezte le.

„Lehetnek nagy ívű programjaink, korszakalkotó vállalásaink, sikeres szellemi küzdelmeink, de ha közben cserben hagyjuk a hitével küzdő, a szenvedő, a vesztes vagy éppen győzelmeitől megittasult embert, akkor hűtlenek leszünk a küldetésünkhöz” - fogalmazott Balog Zoltán.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az állam nevében köszöntve a püspököt arról beszélt, Balog Zoltán egy borsodi bányászfalu református parókiájának világából indult, hogy aztán a felelősségvállalás egyre magasabb őrhelyeire álljon.

A kis református közösségtől egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig jutott, hogy most ismét visszatérjen egyházához. De életútjában mindig ott volt az állandóság, egész lelkészi, miniszteri küldetése során mindvégig hittel és bizalommal hirdette, hogy „Jézus az út” - tette hozzá a házelnök.

Kövér László szólt arról is, hogy az állam és egyház működésükben „szétválasztandók és szétválasztottak”, de „lényegüket tekintve elválaszthatatlanok”. A nemzeti állam létének értelme a „sorsazonosság által kovácsolt nemzet” mint közösség védelmezése, míg az egyház a „hitbéli közösség oltalmazója”.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszentelő áldást mond a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökszentelő istentiszteletén pünkösdhétfőn a nagykőrösi református templomban 2021. május 24-én
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszentelő áldást mond a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökszentelő istentiszteletén pünkösdhétfőn a nagykőrösi református templomban 2021. május 24-én
Fotó: MTI/Mónus Márton

E két közösség a magyar történelemben egymástól elszakíthatatlanok, ezért a magyar állam és az egyházak - amennyiben be kívánták tölteni hivatásukat - mindig természetes szövetségesei voltak egymásnak, és ez így lesz a jövőben is - mondta.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy napjaink új kihívásai és lehetőségei között egyre nagyobb szükség van a keresztények összetartására, egységére. 

„Ha mindnyájan elsősorban Krisztusra tekintünk és felé indulunk, akkor egymáshoz is közelebb jutunk” - fogalmazott a bíboros.

Fáradhatatlanul dolgozni kell a keresztények egységéért, „nem elégedhetünk meg felszínes kompromisszumokkal”, és „nem gondolhatjuk azt sem, hogy ez az egység csak a mi munkánk és igyekezetünk következménye lehet” - mondta a bíboros.

A szentlélek tudja egyesíteni az egyházat, ő az, akit imádságban kérnünk kell, hogy segítsen bennünket az egység útján - tette hozzá Erdő Péter.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke egy képet adott Balog Zoltánnak, amelyen Luther és Kálvin együtt állnak a kereszt tövében. Az evangélikus püspök reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor Luther és Kálvin nemcsak egymás mellett állnak, hanem megfogják egymás kezét és együtt gyakorolják azt a szolidaritást, amelyre olyan nagy szükség van.

Hozzátette: a szolidaritás, az elesettek, a kisebbségben lévők szolgálata mindig jellemző volt Balog Zoltán munkájára.

Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök arról beszélt, a püspök apostoli értelemben nem szolgálati elődjétől, hanem a szolgálók közösségétől, végső soron pedig magától Krisztustól veszi a tisztét, és nekik is tartozik számadással.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának volt lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke megáldja Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét, a Zsinat lelkészi elnökét az egyházkerület püspökszentelő istentiszteletén pünkösdhétfőn a nagykőrösi református templomban 2021. május 24-én
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának volt lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke megáldja Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét, a Zsinat lelkészi elnökét az egyházkerület püspökszentelő istentiszteletén pünkösdhétfőn a nagykőrösi református templomban 2021. május 24-én
Fotó: MTI/Mónus Márton

Bogárdi Szabó István utódját és barátját azokkal a tanácsokkal látta el, amelyekkel 18 évvel ezelőtti püspökszentelésén Balog Zoltán buzdította őt. A többi között a lelkére kötötte, hogy nincs egyedül, vagyis nem kell „püspöki farkasmagányba” húzódnia sem a nyomasztó feladatok súlya alatt, sem a méltatlan támadások elől.

„Hogy valóban tudhasd, nem vagy egyedül, ahhoz sokszor kell magadra maradnod azzal, aki halk és szelíd hangon beszél a szíveddel!” - fűzte hozzá.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke - Csikesz Sándor református teológust idézve - négy fogalom „példaadó megélését” kívánta püspöktársának a „szürke hétköznapokban”: a kegyességet, a becsületességet, az emberiességet és a megszentelődésre törekvést.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta, a püspökszentelésen erőt, isten szent lelkének erejét kérik a szolgálatba lépő püspöknek.

Pünkösd a lélek „kitöltetésének” ünnepe, az első pünkösdkor a tanítványok erőt kaptak az élethez és bátorságot a halálhoz. Mit kérhetnénk ma itt, ennél többet egy világjárvány közepén? - tette fel a kérdést Kató Béla.

Az istentiszteleten Kárpát-medence református püspökei és a Dunamelléki Református Egyházkerület esperesei megáldották az új püspököt.

Balog Zoltánt 2020 novemberében választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé, a püspökszentelési istentiszteletet azonban a koronavírus-járvány miatt korábban nem lehetett megtartani.

A szertartáson részt vett - mások mellett - Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége.

Kapcsolódó írásaink