Belföld

A maszk viselése biztonságérzetet kelt

A szakértő szerint, ha nem lesz kötelező, önkéntes alapon, általánosan biztosan nem marad fenn a maszkviselés

Sok ember számára a maszk a korlátozás szimbóluma, míg másoknak biztonságérzetet adhat ez a védelmi eszköz. Önkéntes alapon akár a későbbiekben is visszatérhet.

A maszk viselése biztonságérzetet kelt
Korábban a maszkhasználat nem volt elterjedt itthon, ez a jövőben megváltozhat
Fotó: MH/Purger Tamás

Mivel sokan úgy vélték, hogy a szabályozások nem mindig logikusan lettek kialakítva, számukra a maszk a korlátozás szimbólumává vált, ezért az első lehetőség alkalmával meg fognak szabadulni tőle – mondta lapunknak Káplár Mátyás, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese.

A szakember kiemelte, hogy a bevezetett korlátozások miatt a maszkhordás itthon egy teljesen új „szokás” lett, s minden bizonnyal lesz a társadalomnak egy rétege, akik számára ez a biztonság érzetét kelti, ezért a későbbiekben is, akár a koronavírustól függetlenül is használni fogják, például egy influenza- szezonban, azonban úgy gondolja, hogy amennyiben nem lesz kötelező, önkéntes alapon, általánosan biztosan nem marad fenn.

A keleti országokban ez azért alakulhatott másként, mert már több generáció óta úgy nőnek fel az emberek, hogy a maszkhordás betegség idején fontos része a védekezésnek, vagyis ez gyerekkoruktól kezdve a szocializációjuk része. Nálunk  azonban, ez az egy év nem volt alkalmas ilyen szintű szocializációs változás kialakítására – fűzte hozzá.

Káplár Mátyás kifejtette, hogy a járványhelyzet megszűnése után a félelem valószínűleg kevésbé fog megmaradni a legtöbb emberben. Sokkal valószínűbb, ahogy azt láttuk más országok esetében is, vagy nálunk a terasznyitásnál, hogy visszacsapási hatás indul be. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik korábban nem mozdultak ki, vagy kevésbé éltek a szabad mozgás lehetőségével, ezt most minden bizonnyal megteszik.

A szociális beállítódás alapvetően egy stabil vonás, ezért még egy ilyen, hosszabb bezártság sem fogja lényegesen megváltoztatni. Akik korábban is nyitottabbak voltak a szociális kapcsolatokra, azok esetében valószínűleg inkább az elmulasztott élmények pótlásának igénye lesz az erősebb – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy azok esetében, akik korábban is visszahúzódóbbak voltak ez minden bizonnyal továbbra is így marad, s számukra a nyilvános helyeken kialakuló nagyobb tömeg esetleg zavaró lehet, de ez nem az egyévnyi bezártság hatása, hanem abból következik, hogy valóban többen lesznek az utcákon, köztereken.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy azoknál az embereknél, akik amúgy is hajlamosak a szorongásra, a vírushelyzet okozhatott negatív tüneteket, amit azonban mindig a személyes érzékenység és a külső tényezők együttes hatásaként kell értékelni. Az mindenesetre biztos, hogy az elmúlt év során kialakult helyzet, amikor a személyes életük feletti kontroll kicsúszott az emberek kezéből, általánosan megnövelte a belső feszültséget, ezért már kisebb stresszhatások is érzékenyebben érinthetik őket – mondta.

A korlátozások feloldásával, ahogy a mindennapi élet visszatér a normál kerékvágásba, ez a feszültségi szint is csökkenni fog. Az egészséges személyiségű emberek esetében pedig hosszabb távon a negatív hatás önmagától elmúlik – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink