Deutsch: Megcsináltuk, amit a baloldal lehetetlennek gondolt

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hozzátette: „borzalmas adatok” jellemezték 2002 és 2010 között a magyar gazdaságot, és az akkor kormányzók úgy kezelték a válságot, hogy adót emeltek, a nyugdíjakból vettek el, a családtámogatásokat jelentősen megkurtították, míg most éppen ezzel ellentétesen cselekszik a kabinet.

Deutsch Tamás szerint a baloldalra a mostani válságban nem lehetett számítani, hiszen egyetlen céljuk az volt, hogy politikai előnyt kovácsoljanak a nehéz helyzetből.

Megemlítette: a 2022-es büdzsé tervezetében háromezer milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás szerepel. Szerinte ha a baloldalon múlik, ez csak 150 milliárd lett volna.

Arról beszélt: az ellenzéki EP-képviselők éveken keresztül azért tettek, hogy „Magyarország, a magyar polgárok minél kevesebb európai uniós forráshoz jussanak”, és csak a kormány higgadtságának, nyugodtságának köszönhető, hogy sikerült nemcsak megvédeni, de növelni is ezt az összeget.

Magyarország takarékos, a jövőt felélni nem kívánó gazdaságpolitikája bevált - jelentette ki felszólalásában Vejkey Imre (KDNP), hangsúlyozva, a jövő évi költségvetés célja, hogy az ország a járvány utáni világgazdasági korszak nyertesévé váljon.

Ennek eszközeként beszélt a modern Magyarország gazdaságtörténetének legnagyobb, a gazdaság és az élet újraindítását is szolgáló programjáról, megjegyezve, hogy a kiemelkedő növekedési pálya révén erősebbé válhat a gazdaság, mint a válság előtt volt.

Soha nem fordított még kormány akkora összeget családtámogatásokra, mint amekkora a 2022-es büdzsé tervezetében szerepel - jegyezte meg, arra is kitérve, hogy 11 év alatt több mint duplájára nőtt az egészségügy költségvetése.

Hörcsik Richárd (Fidesz) az uniós források szemszögéből megvizsgálva a költségvetést elmondta, 2021 nemcsak az új uniós költségvetési ciklus indulását, hanem a koronavírus-járvány uniós kezelésének, a helyreállítási és ellenállóképességi eszköznek (RRF) a belépését is jelenti. Értékelése szerint korábban nem látott, óriási mértékű forrás felhasználása válik lehetővé a tagországoknak.

Hozzátetette: az uniós források a következő időszakban évente a GDP 3,4 százalékát fogják elérni. Közölte, az operatív programokban várhatóan jelentősen nőni fog a területfejlesztésre fordított összegek aránya, amely az önkormányzati szempontok erősítését jelenti.

Kitért arra, hogy a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervet több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra nyújtották be. Hozzátette: az eszközhöz kapcsolódó hitelfelvételéről a jövőben is születhet döntés, de szerinte a magyar gazdaság ereje miatt nincs szükség erre.