Belföld

Gulyás: Elértük az ötmillió regisztráltat

A mostani számítások szerint a pünkösd utáni héten éri el Magyarország az ötmillió első oltást, ezért a kormány a jövő heti ülésén a korlátozó intézkedések további enyhítéséről tárgyal - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón.

Gulyás: Elértük az ötmillió regisztráltat
Gulyás Gergely
Fotó: kormany.hu

Gulyás Gergely bejelentette azt is, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is kaphatnak védettségi igazolványt, és az oltások számától függetlenül május 28-tól megtarthatók a lakodalmak.

Emlékeztetett arra, hogy az oltások száma közelít a 4,5 millióhoz. Csütörtökön kezdődik és keddig tart a regisztrált 16-18 évesek oltása; 96 ezren regisztráltak ebből a korosztályból - mondta.

Hozzátette: a megmaradt 144 ezer Pfizer-vakcinát is beadják időpontfoglalás alapján. Azok kapnak az időpontfoglaláshoz sms-t, akik a legrégebben várakoznak a regisztráltak közül - részletezte, megjegyezve: biztos benne, hogy keddig ezt a 144 ezer vakcinát is be tudják adni.

A miniszter elmondta, terveik szerint minden magyar állampolgár, aki külföldön, azaz az Európai Unió, az OECD, vagy a NATO tagállamában, továbbá Oroszországban és Kínában kapott oltást, az igazolások kormányhivatali bemutatása után kaphat magyar védettségi igazolványt.

Hosszú ideje sokan jelezték ezt a problémát, a kormány most, hogy az utazások valamivel könnyebbé váltak, indokoltnak látta azt, hogy a kérdésben döntsön - közölte, jelezve: jövő héttől lesz lehetőség az igazolvány megszerzésére.

Gulyás Gergely a kormányinfón
Gulyás Gergely a kormányinfón
Fotó: kormany.hu

Kijelentette: mivel nemcsak nyugati, hanem keleti vakcinákkal is oltanak, Magyarország másfél-két hónapos előnyben van a többi európai országhoz képest.

A tárcavezető kiemelte: „viszonylag normális nyarunk” lehet újra, de a védettségi igazolványra vonatkozó korlátozások augusztusig érvényben maradnak.

Hangsúlyozta: június elejére, közepére azok is megkaphatják az oltást, akik csak nyugati vakcinát fogadnak el. Már ötmillióan regisztráltak oltásra, továbbá 260 ezren - egészségügyi dolgozók, az idősotthonok lakói, a rendvédelmi szervek dolgozói - regisztráció nélkül megkapták az oltást - mondta.

Gulyás Gergely kitért arra: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése a Sinopharm-vakcináról visszaigazolja azt a magyar döntést, hogy minden védettséget adó, biztonságos és ellenőrzött vakcinával lehet oltani.

Közölte: azzal, hogy Magyarországon lassan az 56 százalékát beoltják a 18 év felettieknek, az ország a legjobbak közé tartozik. A miniszter mindenkit arra biztatott, hogy regisztráljon, mert mindenkinek elérhető közelségben van az oltás.

Megjegyezte: az oltásokkal a társadalmi védettség jelentősen nő, csökken a halálozások és a fertőzöttek száma, de az intézkedések enyhítéséig, az ötmillió beoltott elérésig a jelenleg érvényben lévő szabályokat be kell tartani.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy 87,1 milliárd forintnyi igény érkezett bértámogatásra, 86,5 milliárdot pedig ki is fizettek. Május 31-ig van még lehetőség bértámogatás igénybevételére - tette hozzá.

Kiemelte: a kormány abban bízik, hogy viszonylag hamar jóváhagyja az EU a Magyarország által benyújtott helyreállítási tervet, mert egész Európa érdeke, hogy mielőbb újrainduljon a gazdasági növekedés, és ehhez források is kellenek.

A tárcavezető kifejtette: a benyújtott terv néhány napon belül bárki számára elérhető lesz egy kormányzati honlapon; a legfontosabb célok továbbra sem változtak, a terv szerint a források 34,1 százalékát egészségügyi fejlesztésekre fordítanák, környezetbarát közlekedésre és az oktatás átfogó fejlesztésére pedig a pénzügyi keret 25, illetve 20,5 százalékát.

Úgy értékelt: a források a gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását szolgálhatják.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta: a táborok megtartására az ötmillió oltás elérése után, június 1-jétől lesz lehetőség.

Szólt arról is, hogy elkészült a védettségi applikáció, hamarosan élesítik is. Az applikáció az eeszt-ből szerzett adatok alapján QR-kód segítségével láthatóvá teszi a koronavírus elleni védettséget: az oltott nevét, a taj-számot, az oltás idejét, a védettség tényét vagy annak hiányát - magyarázta.

Közölte azt is: a kormány nem tervezi lehetővé tenni, hogy negatív PCR-teszttel látogathatók legyenek azok a rendezvények, amelyekre most védettségi igazolvánnyal lehet bemenni. Azzal indokolt: mindenkinek lehetőség van beoltatni magát, illetve a PCR-teszt eredménye soha nem nyújt olyan bizonyosságot, mint az oltás.

Gulyás Gergely szerint az oltások beadásának lassulását az okozza, hogy hiába van több vakcina, mint amennyi regisztrált, az emberek jelentős része válogat az oltások közül. Ugyanakkor - folytatta - a 18 év feletti lakosság közel 56 százaléka megkapta oltást, ez pedig június elejére meghaladhatja a 60 százalékot, akár a 65 százalékot is elérheti.

Gulyás Gergely rámutatott: tudomásul kell venni, hogy az oltás önkéntes, mindenki szabadon dönthet arról, hogy kéri-e az oltást, illetve, milyen oltást adat be magának. Ugyanakkor - folytatta - Magyarországon „olyan jól állunk, hogy lassan végeredményt hirdethetünk”. Mint mondta, az orvostudomány korábban 55-70 százalékos átoltottságra tette a nyájimmunitást, és azt is látják, hogy azokban az országokban, ahol hasonló arányt értek el, mint Magyarországon, ott lelassult a vírus terjedése.

Kitért rá: senkit nem minősítenek, ha nem oltatja be magát, de egy felelős kormánynak reagálnia kell, el kell döntenie, hogy zárt közösségekbe, helyekre kiket enged be. Alapvetően orvosszakmai döntés, hogy ezt a helyzetet meddig kell fenntartani - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, reklámokkal, élő szóval, a védettségi igazolvánnyal együtt járó előnyök hangsúlyozásával bíztatnak arra mindenkit, hogy oltassa be magát. Megjegyezte, a 16-18 év közöttieket is számolva 8,2 millió emberből 5,3 millió ember döntött úgy, hogy szeretne oltást kapni.

Hangsúlyozta, az oltás nemzeti ügy, annál több életet és emberi egészséget tudnak megóvni, minél többen és minél előbb beoltatják magukat.

A külföldi oltási igazolványok magyar elfogadásáról, illetve a magyar igazolványok külföldi elfogadásáról szóló kérdésre a miniszter elmondta: Magyarország eddig hét országgal - Horvátországgal, Szerbiával, Montenegróval, Szlovéniával, Törökországgal, Bahreinnel és Észak-Macedóniával - kötött kétoldalú megállapodást az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről. Hozzátette: jelenleg is sok országgal tárgyal a külügy, bejelentik majd az újabb megállapodásokat.

A miniszter szerint mindegyik olyan országgal jó eséllyel lesz ilyen megállapodás, ahová a magyar turisták nagy százalékban utazni szoktak nyáron.

A Horvátországba való beutazással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: az ide utazók az oltási igazolvány mellett, az oltáskor kapott igazoló lapot is vigyék magukkal, mert a horvát szabályok szerint csak a második oltást követő 14 nap után lehet belépni az országba.    

A tárcavezető szerint az az oka, hogy ellentmondó nyilatkozatok érkeznek az oltásokról, a vakcinák elfogadásáról Németországból, hogy ott megkezdődött a választási kampányidőszak. Jó lenne olyan megállapodást kötni az országgal, amely biztosítja, hogy a beoltott magyarok és németek egymás hazájába látogathatnak - vélekedett.

A miniszter azt tanácsolta mindenkinek, akinek a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos problémája van, hogy keressen fel egy kormányablakot, ahol külön foglalkoznak az ilyen ügyekkel.

Egy felvetésre, hogy a kiszámíthatatlan ütemben érkező védettségi igazolvány helyett az oltási kartont lehet-e használni, a miniszter azt mondta, nem tartja a kormány ezt elképzelhetőnek, mert a védettségi igazolvány közokirat, nehezen lenne mással pótolható. Az első oltás beadását követően egy héttel-tíz nappal érkezik meg az igazolvány - tette hozzá.

Az uniós vakcinaútlevéllel kapcsolatban azt mondta, az ehhez szükséges jogszabályokat még nem fogadták el, ezért a legjobb dolog, amit Magyarország tehet, hogy a védettségi igazolványa nemzetközi elismerését kétoldalú megállapodásokkal biztosítja.

Kérdésre válaszolva megerősítette: aki az AstraZeneca-oltás második dózisát előbb szeretné megkapni, mint 12 hét, ezt az igényét, ugyanannál az oltópontnál vagy háziorvosnál jelezze, ahol az elsőt megkapta. Megjegyezte: ebben azért vannak fennakadások, mert 10 embert kell egy AstraZeneca-ampullára megszervezni, ami sokszor néhány napot, egyes esetekben egy hetet is igénybe vesz.

A tárcavezető beszámolt arról is: a kormány tárgyalt Magyarország hosszútávú vakcinagazdálkodási alapelveiről. A cél az, hogy Magyarországon annyi vakcina folyamatosan rendelkezésre álljon, ami ahhoz szükséges, hogy amikor valakinél a védettség megszűnik, akkor az oltást megkaphassa.        

Kitért arra is: már csökkenthető a kórházi Covid-osztályok száma és folyamatos az orvosok visszahelyezése eredeti munkakörükbe is.

A kórházi kezelések fizetős PCR-teszthez kötéséről közölte, azoknak, akik nem kaphatnak oltást, nem kell fizetniük a tesztért, hasonlóan azokhoz, akik még nem kapták meg védettségi igazolványukat, mivel az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térből (eeszt) megállapítható a védettségük. Hozzátette: szerinte nem helyes, hogy az, aki regisztrált, de még nem kapott oltást, az fizessen a tesztért.

Arra a kérdésre, mi lesz azokkal a diákokkal, akik karanténban voltak az írásbeli érettségi idején, Gulyás Gergely közölte, pótnapot kapnak az érintettek, májusban vagy júniusban tudnak érettségizni.

A minisztertől azt is megkérdezték mit szól a kormány ahhoz, hogy „míg a kabinet rendszeresen ad tájékoztatást bármely ügyben, a Karácsony Gergely vezette főváros a nyilvánosságtól elzárkózva működik”. Gulyás Gergely azt mondta: mindenkit bíztatnak arra, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire és a kormány is ezt teszi. Mint mondta, 6-7 éve a kormányinfókon heti rendszerességgel áll egy miniszter valamennyi - bal- és jobboldali - hírportál rendelkezésére, míg a főváros baloldali vezetése „nem viszonyul ilyen nyitottsággal a sajtóhoz”.

Arról, hogy van-e nemzetközi szinten magas rangú politikus, aki nem beszél idegen nyelveket, a miniszter azt válaszolta: lehet, hogy lehet ilyet találni, de az EU-ban kevesen vannak, főleg az állam- és kormányfők között. „Az ki nem mondott, le nem írt elvárás, hogy közvetlen konzultációra legyen lehetőség” - jegyezte meg.

Azt, hogy a főpolgármester Economistnak adott interjúja illusztrációjában átvágott kerítést is látható, a miniszter úgy értékelte: az Economist is azt gondolja a magyar baloldalról, amit a kormány, hogy lebontják a déli határkerítést, ha hatalomra kerülnek.

A DK-s Czeglédy Csaba „oltásellenes lázítására” vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: ez egy újabb példa egy olyan baloldali jelöltre, aki országgyűlési mandátumot akar szerezni és a legnyíltabban áll ki az oltásokkal szemben.    

Arra a felvetésre, hogy Varju László (DK) „letagadta”, hogy az ellenzéki határozati javaslatban tiltotta volna be a kínai vakcinát, a miniszter közölte, jobb igazat mondani, mint valótlanságot, főleg, hogy okirati bizonyíték áll rendelkezésre. Mai napig nem vonta vissza a baloldal azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely mind a kínai, mind az orosz vakcina használatát megtiltaná - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy az ellenzék mindazért, amit a járvány alatt csinált bocsánatkéréssel tartozik. A magyar baloldal a járvány alatt bebizonyította, akkor sem képes minimálisan mértékben sem hozzájárulni a nemzeti egységhez, amikor erre egy válsághelyzetben a védekezés sikere érdekében szükség lenne - közölte.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint lehet-e helyi népszavazást tartani a Fundan Egyetemről, Gulyás Gergely közölte, referendumot az önkormányzat hatáskörébe tartozó és nemzetközi szerződést nem érintő ügyben lehet tartani.

Arról is beszélt, hogy a kormány nem tervezi a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, mert a magyar alkotmány világosan megfogalmazza, hogy az ügyészséget illeti meg a vádhatóság jogosítványa, továbbá az európai testület vezetője egy magyarellenes eljárásokat megindító román ügyésznő.

Elmondta: folyamatosan vizsgálják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetését követően melyek azok a területek, ahol kivételként érdemes meghagyni a lehetőséget arra, hogy a magánszolgáltató által nyújtott szolgáltatás ne legyen kizáró ok az állami ellátásban.

Arra a kérdésre, hogy mekkora kárt okozott a járvány a magyar gazdaságnak, a miniszter úgy válaszolt: tavalyi adatok szerint 5 százalékos recessziót szenvedett el a gazdaság, ugyanakkor idén 4,2-4,3 százalékos növekedést becsül a Pénzügyminisztérium. „Ha ezt egy kicsit túlteljesítjük”, akkor év végére eljuthatunk oda, ahol a koronavírus-járvány kezdeténél voltunk - tette hozzá, jelezve, hogy jövőre 5 százalék feletti dinamikus növekedést várnak.

A miniszter közölte: az elmúlt időben komoly eredményt értek el, mert ma már 70 százalékos a magyar élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi hálózatokban. Jövőre a közétkeztetésben a helyi élelmiszerek arányának el kell érnie a beszerzett termékek összértékének 60 százalékát, 2023-tól  a 80 százalékát - mondta.

Felidézte azt is: öt év alatt jelentősen csökkent a szocho, és 28,5-ről 15 százalékra csökken jövő júliusra.     

Az Országos Atomenergia Hivatal vezetőjével kapcsolatos kérdésre közölte, az EU kérése az volt, hogy a hivatal ne kormányzati, hanem független szervként működjön, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Hozzátette: nem akartak változtatni az atomenergia hivatal státusán, amíg folyik a paksi beruházás engedélyezése, ezért a módosítás jövő év január elsejétől lép hatályba.

A függetlenséget az is garantálja, hogy nem kormányzati alkalmazott vezeti a hivatalt és a vezető kilenc évig nem váltható le - magyarázta. Hozzátette: eddig is a miniszterelnök által kinevezett szakember vezette az atomenergia hivatalt, január 1-jét követően is egy szakmailag minden gyanú felett álló személy fogja vezetni, de még nincs döntés a vezetőről.

Kérdésre válaszolva közölte: ha Izrael részéről a jelenlegi nehéz helyzetben humanitárius igény érkezik, akkor a kormány arról hamar dönteni fog.

A migrációval kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy vélte: a határok megnyitásával a migrációs nyomás is újra érzékelhető lesz, és újraindul az ezzel kapcsolatos európai vita is.

Kapcsolódó írásaink