Belföld
Félmilliós kompenzáció rokkantnyugdíjasoknak
Jövő júliusig kell kérvényezniük az érintetteknek az állapotvizsgálatot, ha nem fogadják el az utólagos kiegészítést
A kormányzati előterjesztésre az Alkotmánybíróság (AB) 2018-as határozata miatt volt szükség. A jogszabály eredetileg azt tartalmazta, hogy az ellátás összege – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőzően járó juttatásnál. Az AB határozata szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy „az állapotjavulás kivételével” szövegrészt kizárólag azokra alkalmazzák, akiknek a tényleges fizikai állapota is kedvezően változott.
A módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, ötszázezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-ig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs. Az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítását követően öregségi nyugdíjat kapnak. Ha valaki a kompenzációt nem fogadja el, akkor 2022. június 30-ig kérelmet nyújthat be, hogy a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végezzen nála. Ez legkésőbb 2023. június 30-ig megtörténik. Ha az állapotjavulás nem bizonyítható, akkor az ellátás összegét újra megállapítják, illetve egy összegben kifizetik a különbözetet legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint a kompenzáció a több évig tartó nélkülözést, a pénztelenségből adódó stresszt, frusztrációt, kiszolgáltatottságot hivatott kárpótolni. A MEOSZ azt javasolja, hogy az állapotjavulás fogalmát és az állapotvizsgálat részleteit még a törvény július 1-jei hatályba lépése előtt tisztázzák, a méltánytalan helyzetet ugyanis szerintük a kompenzáció és az állapotvizsgálat együttes biztosításával lehet teljesen rendezni.
Röviden
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett a napokban, életének 76. évében elhunyt Horváth Imréről, az MSZP volt országgyűlési képviselőjéről, aki 2014 és 2018 között volt a parlament tagja.
Új pszichotróp anyagot minősítettek kábítószernek. Európai uniós szinten elvégzett kockázatértékelés eredményeként egy új pszichoaktív anyag került bele a gyógyszertörvény mellékletébe, így a jövőben büntetőjogi megítélés szempontjából kábítószernek minősül az izotonitazén nevű anyag. Az erről szóló előterjesztést 163 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.
Slachta Margitról neveznék el a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet. Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről nevezze el. Az LMP-s Ungár Péter javaslatát – amelyhez Nacsa Lőrinc (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) is csatlakozott – 155 igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Uniós jogharmonizációs céllal módosították a szerzői jogi törvényeket. Az Európai Bizottság 2019-ben hatályba lépett, korszerűsítő intézkedéseket tartalmazó rendeletéhez igazították a magyar szerzői jogi törvényt.
