Belföld

Támogatott háziorvosi együttműködés

Érdemes pontosan rögzíteni a munkamegosztást és a tagok felelősségének kérdéseit is a praxisközösségeknél

Iratmintával és szerződési segédlettel hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, hogy milyen jogi részletekre kell figyelni praxisközösségek létrehozásakor. A kormány által is preferált alapellátási forma jelentős mértékben javíthat az ellátás minőségén, idén a kabinet százmilliárd forint többletforrással támogatja létrehozásukat.

Támogatott háziorvosi együttműködés
Fotó: MH

Március 1-jével életbe lépett az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amelynek egyik kiemelt célja, hogy a háziorvosokat praxisközösségek létrehozására ösztönözze a kormány – a szorosabb együttműködésért magasabb finanszírozás jár. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján nemrég közzétett egy segédletet, illetve iratmintát a társulások létrehozásához szükséges szerződéshez.

A praxisközösség egy olyan működési forma, amelyben háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők, valamint különböző szakképesítésű orvosok vállalják, hogy együttműködve nyújtanak alapellátást egy adott területen. Az ilyen, öt-tíz szakembert magában foglaló tömörülések mellett számos érv szól.

A praxisközösségek magasabb színvonalú ellátást biztosíthatnak, valamint a járóbeteg-szakellátás körébe is tartozó ellátást is nyújthatnak, mindezt nagyszámú lakosság számára. Emellett tagjai csapatként olyan diagnosztikai eszközökhöz és hozzájuthatnak, amely háziorvosi szinten csak ritkán áll rendelkezésre. A prevenció területén szintén jelentős előrelépést jelenthet a különböző szakorvosok együttműködése.

A MOK által közzétett irat a hatályos jogszabályt elemezve felhívja a figyelmet a konzorcium mint jogi fogalom értelmezésekor, hogy a praxisközösségek polgári jogi szerződéssel jönnek létre, a felek között kötelmi jogviszony létesül, de nem hoznak létre önálló jogi személyt, mint amilyen például egy kft., amelynek működését a jog részletesen szabályozza. A kamara hangsúlyozza, emiatt válik különösen fontossá, hogy a felek közti szerződés mit és milyen módon szabályoz pontosan. Ehhez ügyvéd, vagy egyéb jogi tanácsadó bevonását javasolják.

Ilyen fontos kérdések a segédletek szerint például a felek közötti munkamegosztás, az esetleges beszerzések, az infrastruktúra megosztása, illetve használatának kérdése. Fontos tisztázni a jövedelem, a támogatások, pályázati pénzek vagy bármely finanszírozások felosztását, elszámolását.

Érdemes szabályozni a tagok személyében történő változásokat, ahogy a megállapodásból való kilépés formáját is, illetve a megállapodás módosításának lehetőségeit. Nem utolsó sorban pedig kiemelt fontosságú az egyetemleges felelősség, illetve általában a tagok felelősségének megállapítása. A MOK segítségül egy lehetséges iratmintát is csatolt egy konzorciumi együttműködési megállapodásról.

Praxisközösségek a hatályos kormányrendeletek szerint három formában valósulhatnak meg. Az egyik az egyesült praxisközösség, amely a rendelet szerint több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében valamennyi háziorvosi szolgálatot ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti.

Létrejöhet integrált praxisközösség is, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatban praxisjoggal rendelkező háziorvosok vagy a háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók – önállóságukat megtartva – egy közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoztak létre alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében.

A harmadik típus pedig a praxisközösségi konzorcium, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók – megőrizve önállóságukat – egymással konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében, és soraikból egy konzorciumvezetőt jelöltek meg, aki képviseli az együttműködést.

Praxisközösségek egyébként már az új jogviszony előtt is léteztek, januárban 126 működött hazánkban. A kabinet célja, hogy országszerte létrejöjjenek, a teljes lefedettséghez mintegy ezerre volna szükség. Ezért ösztönzik a háziorvosokat, hogy lépjenek be praxisközösségbe, a szabályozás szerint az együttműködés szorossága határozza meg a finanszírozás mértékét. Akik a legszorosabb praxisközösségi formát választják, a juttatás egészét megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, az emelés nyolcvan százalékát kapják, míg azok, akik nem lépnek praxisközösségbe, a harminc százalékában részesülnek.

A szakdolgozók esetében a bértámogatás független a praxis vagy a praxisközösség formájától, kizárólag a gyakorlati idő számít. Az egészségügyi szolgáltatóknak február 28-ig kellett nyilatkozniuk a praxisközösségbe való belépésről.Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemrég arról beszélt, a kormány célja, hogy a lakosság minden lehetséges esetben az alapellátásban, a háziorvosnál kapja meg ellátását, ezért idén százmilliárd forint többletforrással támogatja a praxisközösségek létrejöttét.

Kapcsolódó írásaink