Belföld

Gyurcsányék cége EU-s pályázati forrásokból pénzelhette a DK holdudvarát

Erős a gyanú, hogy Gyurcsány Ferencné cége egy konzorcium élén az általuk elnyert közel másfél milliárdos uniós forrásokból lényegében kölcsönöknek álcázva feltőkésítette a Demokratikus Koalíciót és annak Czeglédy Csaba által vezetett holdudvarát – az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a héten tett feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál. Budai Gyula szerint Gyurcsányék cége, az Altus Zrt. úgy működhetett, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására.

Gyurcsányék cége EU-s pályázati forrásokból pénzelhette a DK holdudvarát
Gyurcsányék családi cégén, az Altus Zrt.-n keresztül pénzelhették a DK holdudvarát
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A héten feljelentést tett és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul az uniós forrásokat Czeglédy Csabának kölcsönadó Altus Zrt. ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, aki a PestiTV Bögre Klub című adásában részletezte a feljelentés körülményeit.

Mint kifejtette, olyan okiratok és egyéb bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapján a múlt héten meg lehetett tenni a központi nyomozó főügyészségen azt a büntetőfeljelentést, amely a Czeglédy Csaba és Gyurcsányné között létrejött kétes kölcsönszerződések kapcsán történt.

Felidézte: 2016 és 2017 között közel egy év alatt Gyurcsányék cége, az Altus Portfolio Kft. 300 millió forintot adott Czeglédynek különböző ütemezésekben, azt azonban nem lehet egyelőre tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa.

Mint megjegyezte, a „kölcsön” utolsó részletét már nem Czeglédy Human Operator nevű elhíresült cége kapta, amely az úgynevezett iskolaszövetkezetek tekintetében a vád szerint 6,5 milliárdos költségvetési csalást követett el, hanem egy másik cég, mivel időközben a Human Operator ellen bírósági végrehajtás indult, így 35 millió forintot megpróbáltak egy másik cég számlájára átutalni és kimenteni ebből a rendszerből.

Budai Gyula elmondta: ő is, és Deutsch Tamás EP-képviselő is személyiségi jogi pert nyert az üggyel kapcsolatban, amelyben a Kúria kimondta, hogy az Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 1,5 milliárd forintnak megfelelő európai uniós forrást nyert el, amelyből Gyurcsányné cégének is juthatott, amelyet Czeglédy cégének továbbított.

Ezt a magyar hatóságok hivatalból nem vizsgálhatják, az ügyben az OLAF-nak kell eljárnia. Mivel azok a dokumentumok, amelyek szükségesek az eljárás megindításához, összeálltak, a jövő hét elején meg is indulhat a folyamat, amelyből kiderülhet, hogy az uniós források lényegében Czeglédyhez kerültek.

Az ügy előzményeivel kapcsolatban Budai Gyula közölte: az Altus Befektetési Zrt. egy konzorcium élén 2014-ben nyújtott be pályázatot az Európai Bizottság strukturális alapjához tanulmányok, szakértői vélemények készítésére.

Mint hozzátette, ebben a konzorciumban nem mellesleg részt vett a CEU is, valamint az a Gazdaságkutató Intézet (GKI), amely évről évre a magyar gazdaság csődjét jelzi előre, mindeddig sikertelenül. A konzorcium végül a 2014–2020-ra előirányzott költségvetés terhére 5 millió eurót kapott, azaz közel másfél milliárd forintot.

Külön érdekesség, hogy a konzorciumot vezető Altus Zrt. vezérigazgatója Gyurcsány felesége volt, aki időközben a Demokratikus Koalíció európai uniós parlamenti képviselője lett, amely meglehetősen sajátos összefonódásokra utal.

Budai Gyula hozzátette: mivel Gyurcsányné EP-képviselő lett, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve – EU-s forrásokról lévén szó – az OLAF járhat el. A magyar hatóságok ugyanakkor azt vizsgálhatják, melyek is az a bűncselekmények, amely az Altus és Czeglédy cége közötti kölcsönök révén megvalósulhattak.

Budai Gyula úgy vélte, Gyurcsányné cége úgy működött, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására, jegybank meg is állapította, hogy ezt a tevékenységet jogellenesen folytatta.

Budai Gyula arról is beszélt: Czeglédy időközben egy év alatt 150 millió forint közpénzt kapott a DK-s vezetésű önkormányzatoktól, ugyanakkor 2020 decemberében Czeglédy ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, így valójában kérdéses, hogy ki végzi el a munkát a Niedermüller Péter és László Imre vezette erzsébetvárosi, illetve újbudai önkormányzatoknak.

Budai szerint Czeglédy a megbízások révén lényegen benyújtja a számlát, pontosan azért, hogy nehogy elmondja, hogy mi a valóság az összefonódások körül. Mint megjegyezte, nem lehet véletlen, hogy czeglédy szabadulása után rögtön Gyurcsány Ferenchez rohant, és nem a családjához.

Az OLAF eljárásával kapcsolatban Budai Gyula megjegyezte, nem túl bizakodó, hiszen 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupciós kormánybiztosként két alkalommal fordult az uniós szervhez, ezekre a megkereséseire azonban a mai napig sem érkezett válasz.

Kapcsolódó írásaink

Gyurcsányi talány

ĀTovábbra sem tudni, hová tűnt a baloldal vezérének a családi cégből kivett közel kétmilliárd forintja, a bukott kormányfő ezidáig nem fűzött kommentárt tavalyi vagyonnyilatkozatához