Nagyon kevés beoltottnál van mellékhatás

– Nagy különbségek vannak a különböző oltóanyagok között?

– Most már milliókat oltottak be különböző típusú vakcinákkal, de mellékhatás nagyon kevés beoltottnál jelentkezett. Többnyire enyhe tüneteket okoztak az oltások, maradandó károsodásról vagy halálról nem tudok. Ezek a vakcinák biztonságosak, egyébként nem is kerülhetnének forgalomba Magyarországon. Az oltási biztonságot szavatolja az engedélyezés. Kevesen tudják, hogy a magyar gyógyszervizsgálati-engedélyezési rendszer Európában az egyik legbiztonságosabb és legszigorúbb. Amelyik oltóanyag a magyar gyógyszervizsgálati folyamaton átmegy, az biztonságos.

– Milyen típusú vakcinák vannak?

– A SinoVac a klasszikus, legyengített vírust használó védőoltás. Ilyen elven alapszik az influenza és a poliomyelitis elleni védőoltás is, amelyekkel évek óta sikeresen előzik meg az említett megbetegedéseket. Az Oxford–­Astra­Zeneca, a Johnson & Johnson és az orosz Szputnyik V az úgynevezett rekombináns vakcinát használja, ilyenkor egy laboratóriumi körülmények között előállított, ártalmatlan vírust, úgynevezett rekombináns vagy adenovírust juttatnak a szervezetünkbe. Ez tartalmazza a koronavírus genetikai állományát anélkül, hogy a vírus veszélyes lenne az emberi szervezetre, de a fehérjét érzékeli az immunrendszerünk, és megteszi a megfelelő ellenlépéseket a hatékony védekezésre. Létezik olyan oltóanyag is, amely közvetlenül a koronavírus fehérjéjének egy részét juttatja be a szervezetbe, így váltja ki az immunválaszt. A GSK–Sanofi oltása ezen az elven működik.

– Milyenek a legmodernebb technológiájú mRNS-vakcinák?

– Itt nem a fehérjét, hanem csupán az úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat juttatják be a szervezetbe. Az mRNS-ek a koronavírus-tüskefehérje előállításához szükséges információkat közvetítik a sejtjeinknek, így az immunrendszerünk képes a megfelelő válaszra. A Pfizer–BioNTech-vakcina, a Moderna védőoltása is ezen a technológián alapszik.

– Melyik lehet a legjobb?

– Bármelyik oltóanyag ezek közül jó hatékonysággal képes megvédeni a fertőzés ellen, de ha az oltás mellett mégis kialakulna a Covid–19-fertőzés, az sokkal enyhébb formában zajlana le, mint a nem oltottak esetében.

– Azt hallhattuk, hogy tizenhat–tizen­nyolc év alattiak számára nincs vakcina, illetve ami van, az számukra nem ajánlott. Mennyiben kell másnak lennie egy gyermekeknek ajánlott védőoltásnak?

– A gyermekek nem kis felnőttek. Ezért a felnőttek esetében végzett harmadik fázisú klinikai kísérlet, amely elsősorban középkorú önkénteseken történt, nem alkalmazható a gyermekek, terhesek esetében, azaz a gyártók egyelőre óvatosságból nem javasolják terheseknek és gyermekeknek az oltást, mert még nem tesztelték kísérleti körülmények között megfelelő számú emberen.

– Mit jelent az, hogy mutálódik a vírus?

– Az élővilág összetétele folyamatosan változik, egyes fajok átalakulnak, új fajok keletkeznek, a mutáció az örökítő anyag megváltozása, amelynek következtében új genetikai tulajdonság jön létre. A vírusok evolúciója is így működik, azok a vírusok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabban képesek terjedni, illetve jobb fennmaradást tudnak elérni. Fontos, hogy ezeket mielőbb kiszűrjék, mert csak így lehet velük szemben hatékony járványügyi intézkedéseket hozni.

– Mi történik, ha kiderül, hogy a meglévő vakcina mégsem jó a mutálódott vírus ellen?

– Jelenlegi ismereteink szerint a mutálódott vírus nem teszi hatástalanná a vakcinát, legfeljebb a hatékonyságát a jelenlegi 94–95 százalékról kissé csökkenti, de a beoltott szervezetben az immunrendszer a mutáns vírust is majdnem ugyanolyan hatékonysággal képes legyűrni, mint a kiinduló vírustörzset, így az oltás megvéd a súlyos betegség kialakulásától. Emellett akárcsak az influenza elleni vakcina esetén, a gyártók itt is folyamatosan fejlesztik a vakcina összetételét az újabb, eltérést mutató vírusvariánsokhoz igazodva.

– Hol szerepelnek a daganatos betegek az oltási tervben?

– Krónikus, vagy ahogy magyarul hívjuk, idült betegségnek a hosszan tartó, lassú lefolyású betegségeket nevezzük. Ide tartoznak többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus légúti betegségek, a mozgás­szervi betegségek, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések is. A daganatos és általában a krónikus megbetegedésben szenvedők, valamint az idős korosztály oltása kiemelt helyen szerepel az oltási listán.

– Mi az álláspontja a védőoltásról?

– A jelenlegi helyzetben fontos, hogy amint ránk kerül a sor, oltassuk be magunkat, és a beoltást követően is tartsuk be azokat a védelmi magatartásokat, amiket eddig is, hiszen az oltást követően a védettség kialakulásáig még fertőzhetünk, illetve megfertőződhetünk, amit csak a járványügyi előírások betartásával kerülhetünk el.