Belföld

Rétvári: Félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat

Félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat, mert helyettünk mások nekünk jó döntést nem tudnak hozni - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán, az első világháborús centenáriumi megemlékezéssorozat online záróeseményén.

Rétvári: Félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat online záróeseményén a Terror Háza Múzeumban
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Rétvári Bence emlékeztetett: Magyarországnak nem volt érdeke, tehát ellenezte is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának, ami aztán kirobbantotta az első világháborút. A monarchián belül azonban „nem volt lehetősége” a magyar nemzeti érdek érvényesítésére. „Ez utána a legnagyobb nemzeti sorstragédiánk egyikét, a trianoni békediktátumot okozta” - fűzte hozzá.

Közölte: Magyarországot sokkal nagyobb arányban büntették a győztes hatalmak, mint más veszteseket, amelyek egységesek voltak és időben ki tudtak állni a nemzeti érdekükért. Magyarországon eközben a „gyengekezű Károlyi-kormány” a hadsereg lefegyverzésével volt elfoglalva, a kommunista Tanácsköztársaság pedig szalonképtelenné tette az országot - fogalmazott.

Rétvári Bence konklúzióként azt hangsúlyozta: „minden esetben a nemzeti érdekért ki kell állni és azt meg kell jeleníteni”.

Megfogalmazása szerint „azért emlékezünk a történelemre, hogy okuljunk belőle: a jó példát kövessünk, a rosszat pedig kerüljük el”. A még 2013-ban kezdődött centenáriumi eseményekkel a magyar kormány méltóképpen emlékezett meg a 661 ezer hősi halált halt magyar katonáról, és a trianoni sorscsapásról - jelezte arra is kitérve, hogy a centenáriumi programok mások mellett a köznevelési intézményekbe járóknak, a közösségeknek, a tudományos műhelyeknek és a kulturális intézményeknek is szólt - sorolta.

Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos felidézte: a 2013 őszén létrehozott emlékbizottság tagjai úgy döntöttek: nemcsak felelevenítik a tragikus eseményeket, hanem „százévnyi tapasztalat birtokában” elkezdik „a világrengető esemény” újraértelmezését is.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója leszögezte: „Európában sehol nem fogalmaztak meg ilyen szándékot”. Közlése szerint az európai programok kimerültek abban, hogy megismételték a nagy háború „száz éven keresztül szajkózott értelmezését, azt a mesét, amelyet a győztesek alakítottak ki”.

Mint kiemelte, az újraértelmezésre azért volt szükség, hogy a szomszédos államok számára is világossá tegyék: „a háborús logikától áthatott százéves magyarázatok akadályozzák, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben”.

„Újraolvastunk sok mindent, friss szemmel néztünk rá a múltra, Magyarországra hívtuk a világ elismert történészeit, vitatkoztunk, értelmeztünk, elemeztük, értékeltünk” - mondta. Hozzátette: eseményeiket kötetek egész sorában publikálták, díjazott honlapot hoztak létre (www.elsovilaghaboru.com), pályázatokat írtak ki, dokumentumfilmeket állítottak össze és a Várkert Bazárban Új világ születik 1914-1922 címmel kiállítást tartottak.

Schmidt Mária azt mondta, büszke arra, hogy „a rettenetes nagy hamu alól sikerült kimentenünk saját történetünket”, majd a 20. század „egyik legkeserűbb tapasztalatának” nevezte, hogy „a mi történetünket mások próbálták meg elmesélni helyettünk, nekünk”. A centenáriumi megemlékezés-sorozat legfontosabb eredményeként hivatkozott arra, hogy „a 20. század legnagyobb tragédiájáról immár úgy beszélhetünk, mint bármely más szuverén, európai nemzet”.

Schmidt Mária köszönetet mondott a centenáriumi emlékbizottság tagjainak és korábbi három elnökének, Navracsics Tibornak, Balog Zoltánnak és Kásler Miklósnak.

Felidézte: a kormány hat év alatt több mint 6,7 milliárd forinttal támogatta a centenáriumi programokat: 762 első világháborús emlékmű újult meg, 69 teljesen új emlékhely létesítését támogatták, országos pedagógusképzési programjukon mintegy ezer iskolából 5250 tanár vett részt.

Szavai zárásaként Schmidt Mária úgy fogalmazott: hat év eredményei világossá tették, hogy „a 21. század magyarjai megőrizték elődeik képességét az újrakezdésre”.

Kapcsolódó írásaink

Nemzeti szuverenitás a gőzhengerrel szemben

ĀEurópa jövőjét féltjük a politikai és ideológiai nyomásgyakorlástól, hiszen ha ezt most megengedjük, bárki ellen bármikor felhasználható lesz – nyilatkozta Varga Judit

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom