Belföld

Szó sincs Budapest kivéreztetéséről

Karácsonyék elfelejtik az elmúlt évek gazdasági konjunktúrájából eredő többletbevételeket, megtakarításokat, illetve a teljes önkormányzati szektor adósságának szanálását

Karácsony Gergely riogat az önkormányzatiság kivégzésével, ám a Fővárosi Önkormányzat helyi iparűzési adóból adódó bevételei a legrosszabb becslések szerint is csak a 2019-es szintre esnének vissza.

Szó sincs Budapest kivéreztetéséről
Fotó: MH/Katona László

„Orbán Viktor bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését” – írta bejegyzésében a budapestiekkel nemigen, az országos politikai ügyekkel viszont egyre többet foglalkozó baloldali főpolgármester, Karácsony Gergely azt követően, hogy a miniszterelnök bejelentette: a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) és az egyéni vállalkozók (EV) helyi iparűzési adóját (hipa) január elsejétől a felére csökkentik. A kormányzat döntését azzal indokolta: ez az a szektor, amelyet leginkább hátrányosan érint a koronavírus-járvány gazdasági hatása. Budapest első embere a bejelentését megelőzően már azzal riogatott, nem válságkezelési, hanem politikai alapon venné el a kabinet az önkormányzati bevételeket, mára pedig szlogen is született: „Városaink kifosztása nem kormányzás!” Csakhogy Karácsonyék narratívája mellőzi az elmúlt évek gazdasági konjunktúrájából adódó helyhatósági többletbevételeket, megtakarításokat, a teljes önkormányzati szektor adósságának a szanálását, valamint az állami és az önkormányzati feladatok rendszerének újrarajzolását, amelynek része lett az úgynevezett feladatfinanszírozás, illetve az adósságfékek bevezetése.

„Budapest kivéreztetése egyszerűen nem igaz” – nyilatkozta lapunknak egy, az önkormányzati finanszírozásban jártas forrás. Leszögezte, majdnem mindegyik, a 2019-es helyhatósági előtt jobboldali vezetésű önkormányzat jelentős tartalékokkal adta át a városrészeket. A II. kerület például 9,3; Óbuda 6,4; Újpest 4; Terézváros 8,4; Erzsébetváros 3,6; Józsefváros 2,6; Ferencváros 3,6; Újbuda 6; Pestszentlőrinc-Pestszentimre pedig 3,6 milliárd forintnyi szabad forrást hagyott a baloldalra. Két éve volt olyan kerület, amely ebből a pénzből és más, egyéb megtakarításaiból akár több mint egy évig önfinanszírozó tudott volna lenni. Mindez pedig egyértelműen annak volt köszönhető, hogy a 2011 és 2014 között zajló adósságátvállalási program keretében a kabinet több mint 1300 milliárdot vállalt át az önkormányzatoktól. A Fővárosi Önkormányzat esetében ez 218, a kerületek esetében pedig 106 milliárd.

Megjegyzendő: 2010-ben a szektor a baloldali kormányzás után ott tartott, hogy 8000 állami feladatból 3500-at kellett volna ellátniuk az önkormányzatoknak, mind­eközben pedig 1400 milliárd forintot vontak el tőlük, az adósságállományuk pedig elérte az 1300-at.

Az sem fedi a valóságot, amit Karácsonyék a hipa állítólagos megfelezéséről állítanak. Az elmúlt évek adóbevételei jelentősen nőttek, csak a főváros évi 10-35 milliárdot nyert a konjunktúrából. A főváros és kerületek közötti hipa-bevételek 54:46 százalékos elosztása 2017-re alakult ki több lépcsőben, az erről szóló eredeti jogszabály – 2006. évi CXXXIII. Törvény – ezt még 47:53 százalékban határozta meg. Az aránytolódás is jelzi, hogy az Orbán-kormány ismerte fel a fővárosi feladatellátás fontosságát. (Lásd táblázatunkat!)

Megvizsgálva a 2020-as forrásmegosztásról szóló, az ekkor már baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, tervadatokat tartalmazó rendeletet, kiderül, hogy a főváros az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve is az egyik legnagyobb, 323 milliárdos hipa-bevétellel kalkulálhatott. Míg Karácsonyék e bevételnek köszönhetően több mint 170 milliárddal gazdálkodhattak, addig a kerületek 150 milliárddal. Mivel ezt az összeget lakosságarányosan osztják el, így a fentebb említett, immár baloldali vezetésű önkormányzatok, mint a II. kerületi 7,5; a III. kerületi 10,7; a IV. kerületi 9; a VI. kerületi 3,7; a VII. kerületi 4,9; a VIII. kerületi 5,6; a IX. kerületi 5,3; a XI. kerületi 11; a XVIII. kerületi pedig 9,8 milliárdos hipával számolhatott.

Amint arra forrásunk is felhívta a figyelmet, a teljes hazai önkormányzati szektor 850 milliárdos hipával kalkulált, s miután a kormányzat bejelentése nyomán azoknak a vállalkozásoknak felezik meg a hipát, amelyeknek négymil­liárd alatt van az éves árbevétele vagy mérlegfőösszege, 300 milliárd az, amely érintett a kérdésben, ugyanakkor ennek a felét a kedvezményezettek is befizetik, így 150 milliárdos kiesésről beszélhetünk. De azt sem úgy, ahogyan a baloldal állítja, hiszen a huszonötezer alatti lélekszámú településeken a kabinet visszapótol – a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség becslése szerint ez 50-60 milliárdot jelent –, tehát körülbelül 90 milliárd eshet ki idén az önkormányzatok büdzséjéből, amely a teljes tavalyi prognózis csaknem tíz százaléka. Ha ezt a képletet visszaosztjuk a budapesti számokra, látható, hogy itt 15-18 milliárdos hiány keletkezik, amivel a 2019-es állapotra esne vissza a fővárosi önkormányzat” – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy pontosabb számot csak később lehet megállapítani. Mert bár a válság miatt átmenetileg csökkenhet a hipa mértéke, a kedvezmény csupán ez évre értendő, nem a tavalyi bevételektől esnek el a települések, a szakértők pedig idén négy-, ötszázalékos összeurópai gazdasági fellendülést várnak, amely kompenzálhatja a kiesést.

Abból a szempontból sem hiteles a főpolgármester által hangoztatott kifosztásnarratíva, hogy az általa már tavaly, önhatalmúlag elfogadott büdzsében értelemszerűen még nem szerepelhetnek azok a számok, amelyek alapján például kalkulálni lehetne a bevételekkel. Hiába lett a „látszatköltségvetés” főösszege 396,1 milliárdban megállapítva, hiába kalkulálnak majd 141 milliárdos hiánnyal, ahogy azt forrásunk mondta: ez csak „ködszurkálás” Karácsony részéről.

A főváros és a kerületek hipa-bevételei

Kapcsolódó írásaink