Belföld

Indokolt a szigor

Kásler Miklós: Magyarország stratégiája az volt, hogy amíg lehetett, az országhatárokon feltartotta a vírus behurcolását. A vírus megjelenése után a fertőzötteket kerestük, a kontaktokat felkutattuk, a gyanúsakat izoláltuk

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere lapunknak adott interjúban elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelem honnan indult, miért volt sikeres itthon a járvány tavaszi kezelése, és mire kell figyelnünk most a második hullám idején. Beszélt a szlovákiai tömeges tesztelés tanulságairól.

Indokolt a szigor
Ősszel rugalmas intézkedéssorozatot határoztunk el, tudva, hogy csak a rendelkezések szigorú betartásával fékezhető a járvány hazai terjedésének az üteme
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Egy éve Kínában ütötte fel a fejét a Covid-19-re keresztelt vírus, azóta a tudomány mit derített ki erről a fertőzésről.

– Általánosan jellemző dolgokat ismertünk a vírusfertőzésekről. A koronavírus megjelenésekor azonban számos fontos ismeretünk hiányzott erről a rendkívül furcsa, szerfelett egyedi viselkedésű vírusról. Gyarapodtak ismereteink a vírus struktúrájáról, természetéről, a vírusinvázió módjáról, az immunválaszról, a különböző szervek károsodásáról, a késői szövődményekről, a tesztelési lehetőségekről, azok előnyeiről, hátrányairól, és indikációjukról, a tünetek csökkentésének gyógyszeres lehetőségeiről, és ami a legfontosabb, a vírusterjedés akadályozása járványügyi szempontjairól. Elindultak a vakcina gyártás kutatásai, amelyek reményeim szerint várhatóan a közeli hónapokban eredményt hoznak. Ugyanakkor ismereteink számos kérdésben hiányosak, illetve ellentmondásosak.

– Nem csak nálunk, hanem egész Európában robbanásszerűen nő a fertőzésszám a tavaszi időszakhoz képest. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan már májusban is arra utalt, hogy készülni kell az őszi második hullámra, de lehetett ilyen ugrásszerű növekedésre számítani? A napi megbetegedések száma elérte a tavaszi csúcs húszszorosát. Lehet ezt az ütemet bírni?

– A vírusok terjedésének háromféle formája van, amelyek egymást követik. Az egyik az egyének megfertőződése; a másik, amikor gócok alakulnak ki; és a harmadik a közösségi terjedés, ami teljesen kiszámíthatatlan módon bárkit érinthet. Mivel a vírus nagyon sokszor panaszmentesen van jelen a szervezetben, az illető talán nem is tudja, hogy fertőzött, és ennek megfelelően tölti a napjait, magyarul terjesztheti a vírust. Magyarország stratégiája az volt, hogy amíg lehetett, az országhatárokon feltartotta a vírus behurcolásának a lehetőséget, utána izolálta a fertőzötteket, és ez vezetett ahhoz a rendkívüli eredményességhez, amivel az első hullámot ki tudtuk védekezni. Európában alig volt hasonló példa. Július végén a vírus görbéje teljesen ellaposodott, hosszú ideig egy-két tucat volt a napi fertőzésszám. Ezért lehetett liberalizálni a szabályozást, ám a külföldi nyaralások után az itthoninál fertőzöttebb területekről ismét behurcolták a vírust. Az emberek fegyelmezettsége enyhült, kevés betegről hallottak az emberek, nagyon sokan relativizálták a fertőzés veszélyét, megjelentek a vírustagadók, a vírusszkeptikusok. Ismert emberek pedig módszeresen megpróbálták megingatni a kormány intézkedései iránti bizalmat. Ennek a következménye lett, hogy elkezdett Magyarországon közösségi környezetben terjedni a vírus, amit egyre nehezebben lehetett kontrollálni. Attól kezdve mi kényszerültünk a járvány követésére, és nem mi szabtuk meg a vírus terjedésének a körülményeit. A Nemzeti Konzultáció során teljesen egyértelműen azt fejezték ki az emberek, hogy működjön a gazdaság és az ország, illetve mentsük meg az emberi életeket. Ezért rugalmas intézkedéssorozatokat kezdeményezett a kormány, amely megfelelt a mindenkori járványügyi helyzetnek, feltételezve, hogy az emberek felelősségük tudatában betartják azokat. De az emberek jelentős részének fegyelmezettsége fellazult annak ellenére, hogy a járvány exponenciálisan terjedni kezdett. Ezért lényegesen szigorúbb intézkedéseket kellett hozni.

– A jelenlegi szinthez képest mennyit bír még el az orvosi, az ápolói létszám, az eszközpark, az ágykapacitás?

– Ez attól függ, hogy a járvány további terjedésének milyen a dinamikája. Nagyon sokféle számítás készült, mi a saját epidemiológu­saink számításait vettük és vesszük alapul, amely a tavaszi fázisban különlegesen pontosan jelezte előre a történéseket. Jelen pillanatban - a közösségi terjedés jellege miatt – a tavaszihoz képest rövidebb a fertőzés terjedésének belátható időszaka, két-három hét. Felelősséggel azt tudjuk mondani, hogy a mostani számítások szerint körülbelül december hatodika, tizedike közötti időszakig jelentősen növekedni fog a fertőzöttek száma. Összesen huszonhat, huszonnyolcezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül négyezerötszáz intenzív ágyra. Ezt ebben az időszakban a magyar egészségügy tudja biztosítani. A továbbiakhoz tartozik, hogy számos európai országban lényegesen gyorsabban terjed a vírus, de sehol sem lehet látni, hogy az emelkedés dinamikája csökkenne. Nem tudjuk megmondani, meddig marad így, de ha így marad, és Magyarországon szintén ez történik, és a korlátozó intézkedések nem eredményesek, akkor eljöhet az a pillanat, amikor a hazai egészségügyi rendszer valóban nem bírja a terhelést. Ennek az elkerülése érdekében is születtek meg a korlátozó intézkedések, és én nagyon bízom benne, hogy ezt az állapotot el tudjuk kerülni.

– Az utóbbi napokban úgy tűnik, mintha a Szlovákiában elvégzett tömeges tesztelés eredményeket hozott volna. Ha tartós lesz a fertőzöttek számának csökkenése, elképzelhető itthon is hasonló eljárás?

– Nincs közvetlen összefüggés. Minden valószínűség szerint véletlen egybeesésről van szó. A Nemzeti Népegészségügyi Központ hivatalos véleménye is ez. A tömeges tesztelésnek - számos ok miatt - az eredménye több mint kétséges. Annyit kell tudni, hogy az antigénalapú tesztek pozitív eredménye nagyon megbízható, ugyanakkor sok a fals negatív eredmény. Abban az esetben, ha negatív az eredmény, akkor el kell végezni a PCR-vizsgálatot is. Ezek a szlovákiai törekvéseknek a gyenge pontjai, de vannak további problémák is.

– Mi a különbség a tesztek között?

– Háromféle teszt van. Az egyik a vírus örökítő anyagát mutatja ki, ez a PCR, a másik az örökítő anyagot beburkoló fehérjét, ez az antigén gyorsteszt, és vannak, amelyek a fertőzést követő ellenanyag kimutatását célozzák meg.

– Az ellenzék és az ellenzéki sajtó is folyamatosan megtelt kórházakról beszél, miközben fokozatosan nyitják meg a kórházakat a betegek előtt. Miért ezt módszert választották?

– Az alapvető megközelítés az volt, hogy minél kevesebb kórházban kezeljenek vírusfertőzött betegeket, mert az intézményen belüli góc kialakulása reális veszély. Ennek megfelelően a Dunántúlon kettő, Budapesten három, az Alföldön négy kórházat jelöltünk ki az első lépcsőben az akkori igényeknek megfelelően, majd ahogy a fertőzöttek száma nőtt, a bevont kórházak számát három lépcsőben is emeltük. Jelen pillanatban hetvenhét kórházat jelöltünk ki a Covid-betegek kezelésére, az összes NEAK-finanszírozott ágyaik negyven százalékáig. Ennyit kell előkészíteni arra, hogy tudják fogadni a betegeket, míg az összes ágy hét százalékát kell intenzív ellátáshoz előkészíteni, ahol ha szükséges, lélegeztetést is biztosítani kell. Ez alól azok a kórházak kaptak felmentést, ahol az egyéb nélkülözhetetlen beavatkozásokat tudják elvégezni.

– Ezért volt szükség a tervezhető beavatkozások felfüggesztésére?

– Ezzel az intézkedéssel felszabadul hatezer ágy, de nem ez volt a legfontosabb szempont, hiszen az ágyelőkészítés elrendelése előtt a kórházak ágyainak csak 53 százalékán feküdt beteg teljes körű ellátás mellett. Ennél lényegesebb, hogy a műtétek halasztásával tehermentesíteni lehet az intenzív orvosokat és az asszisztenseiket a rutin feladatok egy része alól. Őket pedig be lehet vonni a rászoruló fertőzöttek ellátásába.

– A héten bevezetett szigorító intézkedések mikorra éreztethetik a hatásukat?

– A leglényegesebb lehetőség nem a kormány kezében van, hanem honfitársainkéban. A járványügyi szabályok betartása döntő hatással lesz a fertőzés terjedésére. A kormány minden szükséges intézkedést meghozott, és ha a magyar emberek betartják ezeket a szabályokat, akkor a kedvező eredményeket néhány héten belül tapasztalni fogjuk.

– A rendkívüli intézkedések első estéjén, szerdán nagyon fegyelmezettnek tűntek az emberek, szinte kiürültek nyolc órakor a fővárosi utcák. Ezt bíztató jelnek tartja?

– Hála Istennek, hogy ez történt! Ez a legfontosabb lehetőség. Mindnyájunk érdekében fontos a szabályok következetes betartása. Ezt június óta minden lehetséges fórumon mondom, hirdetem.

– Orbán Viktor is világossá tette, hogy valóban megnyugtató megoldásra csak a vakcina elkészülte után számíthatunk. Mikorra válhat tömegessé a védőoltás itthon?

– Egy rendkívül szigorú eljárásrendet kell betartani a vakcina fejlesztés esetében is. Száz feletti a vakcinafejlesztési kísérletek száma, ezek közül körülbelül tíz elég előrehaladott állapotban van. Nagy a valószínűsége annak, hogy belátható időn belül elindulhat egy biztosan hatásos vakcina gyártása és forgalmazása, amelynek nincs szövődménye. Ameddig ezek a körülmények nem teljesülnek, Magyarországon biztos, hogy nem fogjuk a vakcinákat használni. Ha hatásos vakcinációt tudunk megfelelő mennyiségben biztosítani, akkor a járvány megfékezhető, és a fertőzöttek száma jelentősen csökkenni fog.

Az onkológus elismerése

„Az emlőrák korszerű sebészete” szakkönyv 2015-ben jelent meg Kásler Miklós, Mátrai Zoltán és Gulyás Gusztáv szerkesztésében. A kötetet előbb angol, majd nemrég orosz nyelvre is lefordították. „A könyv egy rendkívül korszerű eljárásrendet ír le. A magyar onkológia, és ezen belül az emlőrák kezelése az utóbbi időben különösen nagy eredményeket tudott felmutatni. Az Európai Emlősebészeti Társaság úgy ítélte meg, hogy angolul is érdemes kiadni a könyvet, és az emlősebészet európai szakvizsgájának az egyik ajánlott tankönyve lett, amelyre felfigyeltek az oroszok is. A nyugati szakterületen az emlőrákkezelésről szóló könyvek között a második helyen ajánlják. Jóleső érzés, mert látom, hogy kollégáimmal honnan indultunk, és hová jutottunk el. Nagy elismerés szerzőtársaimnak és szerkesztőtársaimnak is, akik szinte kivétel nélkül a tanítványaim.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom