Belföld

„Hatalmas logisztikai kihívást jelent majd a tömeges oltás”

Merkely Béla: A remdesivir gyorsítja gyógyulást és csökkenti a halálesetek számát, nagyon széles körben használható gyógyszer, de fontos, hogy a súlyos tünetek kialakulását követően a legrövidebb időn belül kezdjük el a kezelést

A Covid–19 az eddig megismertek közül az egyik leginkább fertőzőképes felső légúti megbetegedés, amely nagyon hatékonyan használja ki a réseket a védekezés falán – jelentette ki lapunknak Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora. Megerősítette: több vakcina hármas fázisú vizsgálata is lezárulhat novemberben, decemberben pedig megtörténhetnek az első szervezett oltások Európában.

„Hatalmas logisztikai kihívást jelent majd a tömeges oltás”
Javasoljuk a D- és C-vitamin szedését, amelyek az ellenálló képességünket erősítik, és az influenza-védőoltás beadását, mert így a vírushalmozódás esélyét lehet csökkenteni – mondta Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A Times Higher Education szakegyetemi világrangsora szerint a Semmelweis Egyetem az orvos- és egészségtudományi területen nyolcvanhárom helyet javítva, a világ kétszázötven legjobb felsőoktatási intézménye közé került. Számított ilyen jelentős elismerésre?

– Az első ötszázon belül nagyon sűrű a mezőny, rengeteg jó egyetem van a világon. Csak példaként említeném, hogy Németországban nyolcvan-kilencven, Nagy-Britanniában és Franciaországban ugyanennyi, az Egyesült Államokban ezer körül, míg Ázsiában több mint tízezer orvosegyetem működik, amely komoly szintet képvisel. Amikor elkezdtük azt a programot, amelynek a célja az egyetemi környezet fejlesztése volt, a klinikai oktatás fejlesztését, a betegágy melletti oktatás prioritását határoztuk meg. A teljesítmény az orvostudomány gyakorlatiasságára összpontosított, hiszen a klinikákon zajlik oktatás, kutatás és gyógyítás is, ez a hármas egység a legjobb szakegyetemeken szétválaszthatatlan. Ezen belül fontos szerepet játszik a nemzetköziség, azaz hogy mennyi külföldi hallgatónk van, akiknek a száma folyamatosan növekszik. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a járvány ellenére a német évfolyamon ötszörös, míg az angol és a magyar nyelvű képzésben háromszoros túljelentkezés volt idén. Az orvostudományi képzés nagyon fontos exportcikk, amely túlmutat a képzés idején. Azok a hallgatók, akik nálunk végeznek, egész életükben a magyar tudomány, kultúra szeretetét viszik magukkal, ők lesznek a legjobb nagyköveteink. Mindezek mellett nagyon sokat fejlődtünk a tudományos teljesítmény területén, amit leginkább úgy mérnek, hogy az elmúlt öt évben publikált tudományos cikkeknek milyen az idézettsége, és ez a mérőszám folyamatosan nő az egyetemünk esetében. Az elméleti témájúakon kívül meghatározó mértékben emelkedett a nemzetközi tudományos életben a klinikai kutatásokkal kapcsolatos idézettségünk is. Naprakésznek kell lennünk, így már a koronavírus-kutatásainkkal kapcsolatosan is számos tudományos publikációnk jelent meg. Sokan emlékezhetnek a négy egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal összefogásával végzett vizsgálatunkra, amelynek eredményei is egy nagyon elismert amerikai lapban jelentek meg. A rangsorban innovációs sikereink és ipari bevételeink is nagy súllyal esnek latba. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az előzmények ismeretében számítottam úgy harminc-negyven helynyi javulásra, de ilyen mértékűre én sem gondoltam. Ez az öröm mellett nagy büszkeséggel is eltölt, mert azt is mutatja, hogy nagyon jó és színvonalas csapatmunka zajlik egyetemünkön, hiszen ez az eredmény a Semmelweis-közösség érdeme. A világjárvány időszakában különösen nagy figyelem kíséri az orvostudományi egyetemeket, így egy ilyen rendkívüli helyzetben a nemzetközi elismertségnek még nagyobb a jelentősége.

– A járványra áttérve: rendkívül ellentmondásos hírek vannak, gyakran egészséges embereket leterít, míg máskor az egy háztartásban élők között sem történik fertőzés. Mit tudunk valójában jelenleg erről a betegségről?

– Egyre többet, de még messze nem ismertük ki teljesen. Az egy háztartásban élő párok és családtagok esetében a fertőzés valószínűsége hatvankilenc százalék, azaz nagyjából egyharmaduk nem kapja meg. Ennek több oka lehet: előfordul, hogy valaki nem fogékony a vírusfertőzésre, amit más vírusfertőzésnél is láthatunk. Azt tapasztaljuk, hogy a Covid–19 az eddig megismertek közül az egyik leginkább fertőzőképes felső légúti megbetegedés, amely nagyon hatékonyan használja ki a réseket a védekezés falán. Például valaki nyolc órán keresztül használja a maszkot, valamilyen okból harminc percre leveszi, ezalatt találkozik egy pozitív személlyel, aki egy szuperfertőző, így hiába viselt addig maszkot, mégis megfertőződik. A fertőzések harminc-negyven százaléka tünetmentesen zajlik, ezért előfordulhat, hogy amikor a házastársnál megjelennek a tünetek, akkor ő már átesett a fertőzésen. Nem kötelező érvényű a fertőzés bekövetkezése azoknál sem, akiknek rendkívül jó az immunrendszerük, továbbá a nyálkahártyájukon lévő immunrendszer is eredményesen akadályozza a vírus szervezetbe jutását.

– A védekezés központi intézménye a Semmelweis Egyetem, amely a hazai gyártású koronavírus elleni gyógyszer, a remdesivir gyakorlati alkalmazásának kutatásában is részt vesz. Milyen vizsgálatok zajlanak az orvosság kapcsán?

– Úgy mondanám, hogy a járványelemzést a Semmelweis Egyetem vezetésével a négy hazai orvostudományi egyetem végzi, de például a remdesivirkutatás vezetője a szegedi professzor, Lengyel Csaba, bár az egyetemünk sok beteggel vesz részt ebben a munkában. Az orvosegyetemek megosztják ezeket a feladatokat. Ez idáig több mint kétszáz betegnek adta meg a gyógyulás esélyét a Richtert Gedeon által előállított remdesivir, ebből a Semmelweis Egyetemen negyvenen vesznek részt a vizsgálatban. Ennek a hétcentrumos vizsgálatnak – amelyet további öt centrumra igyekszünk kiterjeszteni – legfőbb célja, hogy az elsődleges ellátóhelyeken legyen ilyen gyógyítási lehetőség, valamint a középsúlyos, súlyos betegek számára elérhető legyen ez a vírusellenes gyógyszer. A fő kutatási eredmény, hogy a remdesivir hozzáadása a mindennapi gyógyításban a súlyos tünetes betegeknél lerövidíti a kórházi kezelés idejét, gyorsítja gyógyulást és csökkenti a halálesetek számát. A remdesivir hatékonyságát már publikálták egy hónappal ezelőtt a világ első számú orvosi napilapjában, a The New England Journal of Medicine-ben. Ennek alapján októberben megkapta a szükséges amerikai minősítést is. A remdesivir esetében nem kísérleti szerről beszélünk, hanem egy elfogadott medicináról, amelyet az ebola ellen fejlesztettek ki. Eredetileg egy másik RNS-örökítőanyaggal rendelkező vírus ellen állították elő. A gyógyszer hatásmechanizmusának lényege, hogy az RNS-örökítőanyag duplikációját tévútra vezeti, ezért jól alkalmazható ebben a víruscsoportban is, ezáltal csökkenti a vírusok számát a szervezetben, ami az alapja az antivirális kezelésnek. Azon kívül, amit a Richter Gedeon gyárt, az operatív törzs beszerzett az amerikai gyártótól is remdesivirt, és tudtommal azt is alkalmazzák a magyar betegek kezelésében. A programunk utánkövetéses vizsgálat, amelynek az a lényege, hogy nagyszámú magyar betegen a biztonságosságot, a gyógyszer-toleranciát, a gyógyulás időtartamát, a súlyos szövődmények előfordulásának gyakoriságát, a lélegeztetőgép igénybevételének arányát és a halálozást le tudják mérni.

– A remdesivir bevetésénél vannak kizáró alapbetegségek?

– Természetesen vannak kizárási kritériumok, de alapvetően nagyon széles körben használható. A szer alkalmazásában nagyon fontos, hogy a súlyos tünetek kialakulását követően a legrövidebb időn belül kezdjük el a kezelést. Ugyanis, amikor későn alkalmazzák, akkor olyan magas a vírusszám a szervezetben, ami mellett ennek a készítménynek már nem sok hasznát veszi a beteg. A felfelé futó szakaszban célszerű bevetni a magas dózisú oxigénterápiára szoruló eseteknél.

– Van elegendő mennyiség itthon a gyógyszerből?

– Az első körben kétezer beteg bevonására lesz lehetőség, január közepétől pedig további négyezerrel bővülhet a szám. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a középsúlyos betegeket le tudjuk fedni vele, ám szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az operatív törzs által beszerzett amerikai gyártmányú gyógyszer is felhasználható, sőt volt az amerikai szerrel is klinikai vizsgálat hazánkban. Azaz több forrásból is elérhető a gyógyszer. A legfontosabb, hogy amíg tünetmentesek vagyunk vagy enyhe, influenzaszerű tüneteink vannak, addig otthon várakozzunk, de ha érezzük, hogy a helyzet rosszabbra fordul, tartós láz lép fel és légszomj is megjelenik, akkor be kell menni a kórházba, ahol az orvosok végzik a dolgukat. Ki fogják választani a betegség fokozatának megfelelő gyógymódot, amely során a beteg kaphat szteroidot, Covid–19-antitestben gazdag vérplazmaterápiát, könnyebb eseteknél favipiravirt, vérhígító terápiát, vitaminokat és szükség esetén, a fertőzés lezajlását követően, fizioterápiát. A gyógyszeres kezelést magas áramlású oxigénterápia, noninvazív lélegeztetés és kritikus esetben invazív lélegeztetés egészíti ki. A Semmelweis Egyetemen egyébként már több mint száz esetben alkalmaztuk a Covid–19-antitestben gazdag vérplazmakezelést a súlyos állapotú betegeink kezelésében.

– Nemrég említette egy interjúban, hogy már decemberben megkezdődhet a védőoltások bevetése. Ez mikorra válhat tömegesen elérhetővé?

– A nemzetközi irodalomban fellelhető információk és a nemzetközi kísérletekben részt vevő orvoskollégáimtól kapott tájékoztatások alapján úgy vélem, hogy akár több vakcina hármas fázisú vizsgálata is lezárulhat november környékén, és mivel már beadták az engedélyeztetési kérvényeket az európai és amerikai hatóságokhoz, akár már decemberben is megtörténhetnek az első szervezett oltások Európában. Európában sok száz millióan vagyunk, ami hatalmas logisztikai kihívást jelent majd. Az európai egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy az első helyen a covidos ellátásban részt vevő egészségügyi dolgozókat és az idős, hatvanöt év feletti, adott esetben társbetegséggel rendelkezők körét szükséges oltani. Az idősek körében alkalmazott széles körű oltásnak köszönhetően jelentősen csökkenthető Covid-pandémia okozta halálozás.

– Lehet-e valamit arról tudni, hogy ez ismétlést igénylő vakcina, vagy egyetlen oltás elegendő a védelemhez?

– Van olyan oltás, amelyik egyszeri, de olyan is, amelyiknél egy hónap után meg kell ismételni a vakcinációt, mert az elsőt követően kilencvenegy százalékos az antitest megfelelő szintű kialakulása, ami a második oltással válik százszázalékossá.

– Elképzelhető, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján január végén belobbanó influenzajárvány idejére már széles körben elérhetővé válik a vakcina?

– Ezt nehéz megválaszolni, ennek pontos időpontját ma senki sem tudhatja biztosan. A tömeges oltás az engedélyeztetést követően kezdődhet, azonban meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb vakcinagyártó nyár közepétől, illetve kora ősztől megkezdte a vakcina tömeges gyártását még a hármas fázisú vizsgálat idején. A gyártók a betegek ellátása érdekében – logikusan és érthetően – anyagi kockázatot is vállalnak ezzel. Bíznak vakcinájuk hatásosságában és biztonságosságában. Logisztikai nehézségek is felmerülnek, hiszen tudok olyan oltóanyagról, amelyiket mínusz hetvennyolc fokon lehet csak szállítani. Nincs elegendő információm arról, hogy mikor lesz akkora mennyiségű oltóanyag, amely alapján teljesen leáll a járvány. Azt gondolom, hogy az oltás előtt érdemes lesz az átfertőzöttséget is vizsgálni, hiszen akinek a szervezete már találkozott a koronavírussal, annál a másodszori fertőzésre való esély gyakorlatilag a nullához közelít. Éppen ezért a tömeges oltás előtt érdemes lehet egy újabb reprezentatív országos szűrést (H–UNCOVER) végezni annak érdekében, mekkora a lakosságon belül az átfertőzöttség aránya. Egy esetleges vizsgálattal arra is választ kaphatunk, mennyi ideig tart ki a védettség, illetve hogyan változik az antitestek szintje az új típusú koronavírus-megbetegedés súlyosságától, valamint a gyógyulástól eltelt időtartamtól.

– A WHO által elérhető adatok arra utalnak, hogy ugyan melegben is terjed a vírus, de kevésbé súlyos a betegség lefolyása. Ilyenkor a szervezetünk erősebb, vagy a vírus kevésbé aktív?

– Mind a kettő igaz. Az, hogy mennyi vírussal fertőződünk meg, az szerepet játszik a betegség súlyosságában. Megél húsz-huszonöt fokon is, de nyolc fokon, nedves időben a legfertőzőképesebb a vírus, ez az optimális hőmérséklet számára. Az sem mellékes, hogy nyáron többet tartózkodunk a szabadban, ahol könnyebben tartunk távolságot. A légúti fertőzések jellemző módon elsősorban késő ősszel, télen fertőznek, bár akadnak nyáriak is, például a légkondicionálók használatához köthető vírusok. Általában a hagyományos légúti fertőzést okozó vírusok éppen a szervezet legyengülését használják ki. Ezért javasoljuk hangsúlyosan most a D- és C-vitamin szedését, amelyek az ellenálló képességünket erősítik, és hasonló okból javasolt az influenza-védőoltás beadása, mert így a vírushalmozódás esélyét lehet csökkenteni.

– Közeledünk a télhez, és az északi országok év eleji adatai arra utalnak, hogy amíg a fagyos időszak tartott, a vírus is kevésbé tombolt náluk. Az erős hideg is gyengítheti a vírust?

– Valószínűleg nem ez a legoptimálisabb a vírus számára, de erről még kevés információ van, hiszen csak február végén kezdett pandémiává válni, így nem lehet tapasztalatunk. Az viszont egyértelmű, hogy nyolc fok a legideálisabb számára.

– A WHO adatait figyelve rendkívül feltűnő eltéréseket tapasztalhatunk hasonló időjárási és egészségügyi feltételek mellett is. Mennyire lehet kiindulni az így felállított rangsorokból?

– A magyarországi adatok teljesen megbízhatóak. Mint a járványelemző munkacsoport vezetője, magam is látom a hazai adatokat. Elképzelhető, hogy máshol más szempontok szerint jelentenek bizonyos adatokat. Mi mindenkit jelentünk, aki fertőzött volt a halál bekövetkeztekor, de elképzelhető, hogy vannak olyan országok, amelyek csak a súlyos tüdőgyulladásban elhunytakat regisztrálják. Én harminc éve vagyok klinikai orvos, szembesültem azzal, hogy a statisztikák készítésének is van egy kultúrája, amely nagyon eltérő lehet. Mindig előfordul, hogy vannak, akik szeretik szebbre festeni a környezetüket a valóságnál. Általában elmondható, hogy a halálozási adatok a leginkább összehasonlíthatók, de csak akkor, ha hasonló szempontok szerint történnek az esetek regisztrációi. Számunkra az a fontos, hogy hiteles statisztikát mutassunk be magunkról, minél több betegséget előzzünk meg, és a lehető legtöbb beteg embert gyógyítsuk meg.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom