Hatásos a vérplazmakezelés

– A hírekben egy indiai kutatás alapján azt hallhattuk, hogy mégsem hatásos a vérplazmás kezelés. Mi az igazság?

– Részletesen kielemeztem azt a kutatást. Leírták, hogy a plazma még az ő betegeiknél is az elvárt hatékonyságot mutatta. Akik a plazmát kapták, gyorsabban lettek vírusnegatívak. Azonban ebben a vizsgálatban ez nem volt elég ahhoz, hogy a halálozást csökkentse. Ennek több oka lehet. Valószínűleg olyan betegeket is kezeltek, akik későn kapták a terápiát. Tehát minél korábban alkalmazzuk, annál jobb.

– Ennek a tanulmánynak milyen hatása lehet a hazai kezelésekre?

– Nem fog megszűnni nálunk ez a fajta kezelés. Mi is olvassuk a szakirodalmat, elég sok adat jön ki. Rendszeresen pontosítjuk a protokollt.

– Mennyire hatásos a vérplazmás kezelés?

– Nehéz erre röviden válaszolni. Egy nagy amerikai vizsgálatban azt tapasztalták húszezer plazmaadás után, hogy amennyiben magas ellenanyag-tartalmú plazmát kapott a beteg a kórházba kerülés után három napon belül, akkor az átlagos, 13,5 százalék körüli halálozási arány kilenc százalékra csökkent. Ez 30-35 százalékos javulást jelent.

– Hogy néz ki maga a folyamat?

– Sok apró lépésből áll. Amikor valaki meggyógyul a Covidból, jelentkezhet, hogy szeretne plazmát adni, amit e-mailben, az [email protected] vagy telefonon, a 06-70-363-8768-as számon tehet meg. Ez szigorúan önkéntes. Ezután csinálunk egy előszűrést, amelynek során megnézzük, egyáltalán alkalmas-e plazmadonornak. Fontos, hogy a plazmát adó 18 és 65 év közötti legyen, ne legyen krónikus betegsége, és ne szedjen semmilyen gyógyszert. Leveszünk tőle egy adag vért, amelyből ellenőrizzük, hogy elegendően magas-e az ellenanyag-termelése.

– Mi történik akkor, ha valaki alkalmas donor?

– Egy-két héten belül behívjuk plazmaadásra, ahol hatszáz milliliter plazmát vesznek le. Ez olyan, mint egy véradás, de jóval kevésbé megterhelő, mert a vér alakos elemei bent maradnak a szervezetben, csak a vizet meg az oldatos részt használjuk fel. Ezt a plazmát további ellenőrzéseknek vetjük alá. Közben történik egy vércsoport-azonosítás is. A plazmát fagyasztva tároljuk, majd kiolvasztjuk és infúzióban beadjuk.

– Miért lehet hatásos a vérplazmakezelés?

– A hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt közvetlenül irtja a vírust, tehát semlegesíti. Nyilván olyannak kell adni, akinek a fő problémája az, hogy a vírusok szaporodó fázisban vannak a szervezetében, nem pedig a tüdőgyulladás hosszú távú következményeivel küzd. A másik, amikor valakinek hirtelen rosszabbodik az állapota, amikor az immunrendszere túlreagálja a vírust. Mind a kettő arra utal, hogy akkor kell adni, amikor még fertőző a beteg, és súlyosbodik az állapota.

– A gyógyultak hány százaléka tud megfelelő minőségű vérplazmát adni?

– Az első hullámban az adataink elég egyértelműek voltak. Az önkéntes jelentkezők tíz százalékától tudtunk vérplazmát venni. Most javulnak a számok, de elsősorban azért, mert jobban tudjuk előre, hogy ki az, aki tud adni. Jelenleg minden harmadik jelentkező alkalmas.

– Mik a visszajelzések?

– Az orvosok visszajelzései alapján láthatóan másnapra javul a betegek állapota egy-egy kezelés után. A gyulladásos paramétereik csökkennek. A plazma ad egy lökést a jó irányba, ez sok embernek segít abban, hogy megússza a lélegeztetőgépre kerülést.

– Sokan akár hónapokig is küzdenek mellékhatásokkal. Mennyi idő alatt lehet teljesen felépülni a betegségből?

– Maga a vírus nincs sokáig jelen a szervezetben. A betegek legnagyobb részében ez két-három hét, azoknál is, akik sokáig kórházban fekszenek. Ők sem konkrétan a vírussal küzdenek, hanem a vírus által elpusztított tüdőszövetek regenerációjával, ezért szorulnak hosszas lélegeztetésre. Visszahívtunk telefonon száznegyven olyan donort, akik az első hullámban jelentkeztek. Negyvenkét százalékuknak maradandó panaszaik vannak, jellemzően nehéz légzés, hőemelkedés, ízérzékelés- és szaglásvesztés, fáradékonyság akár hónapokig is.

– Hányan kaptak eddig vérplazmás kezelést?

– Eddig nyolcvannyolc ilyen kezelést végeztünk. Huszonhármat az első hullámban, a többit pedig az elmúlt két hónapban.

– Csak annak van megfelelő vérplazmája, aki tünetekkel esett át a betegségen?

– Nem. Látunk olyanokat, akiknek szinte semmi tünetük nem volt, mégis nagyon erős az ellenanyagszintjük, és olyanokat is, akiknek nagyon erős tüneteik voltak, de pár héttel később semmi ellenanyag nincs a szervezetükben.