Belföld
Szijjártó: A bolgár nemzetiség megbecsült része a magyar társadalomnak

A magyar-bolgár barátság napján Szijjártó Péter azt mondta, hogy kollégája személyében nem csupán szövetségest, hanem barátot is köszönthet.
Magyarországon elérték, hogy a bolgár nemzetiség képviselteti magát az Országgyűlésben, tíz év alatt pedig négyszeresére növelték a bolgároknak nyújtott támogatást - közölte a magyar miniszter.
„Új világ küszöbén állunk”, mind gazdasági, mind politikai értelemben - jelentette ki, hozzátéve, hogy sok kérdés köti össze a magyarokat és a bolgárokat.
Elmondta, Bulgária a magyar tőkekifektetések szempontjából a hetedik legvonzóbb célország. Nemrég, felvásárlásainak köszönhetően, az OTP a bolgár bankpiac legerősebb szereplőjévé vált, a Wizz Air pedig újabb bázisok bővítéséről hozott döntést Bulgáriában. Magyarország 180 millió eurós (csaknem 66 milliárd forint) hitelkeretet hoz létre a magyar-bolgár vállalatközi együttműködés támogatására, hogy az OTP és a Wizz Air példáját követve minél több magyar cég tudjon jó pozíciót kiépíteni a bolgár piacon - közölte Szijjártó Péter.
Fontosnak nevezte az energiaellátás biztonságát, az energetikai együttműködést. Úgy számolnak, hogy 2021 októberében megnyílik a Török Áramlat, amelyen keresztül Magyarország déli irányból, Bulgárián keresztül tud majd gázt vásárolni. Annak érdekében, hogy a magyarok több forrásból juthassanak gázhoz, abban is összefognak Bulgáriával, hogy a Görögországban létrejövő nagy terminálokból tudjanak cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni.
Mindkét ország elkötelezett támogatója az Európai Unió bővítésének: a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációját szeretnék látni - mondta Szijjártó Péter.
Egyeztettek a migrációs paktumról is. Mindkét államnak a külső határok védelme a legfontosabb - jelentette ki. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a dokumentumot, mert az nem megállítani, hanem kezelni akarja a bevándorlást, ez pedig kötelező betelepítési kvótát jelent, még akkor is, ha azt nem úgy hívják - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter szerint a jogállamisági vitára is hasonlóan tekintenek. A magyar kormány egyszerűen „képmutató zsarolási mechanizmusnak” tartja a folyamatot. Úgy vélekedett, hogy a jogállamisági eljárásoknak semmi közük sincsen a tényekhez: valójában a fősodratú liberális politika bosszújáról van szó azokkal az országokkal szemben, amelyek a nemzeti érdeket teszik az első helyre. Az uniós források járnak Magyarországnak, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem a közös európai gazdasági teljesítmény nyomán előálló összegek - hangoztatta Szijjártó Péter.
Ekaterina Zaharieva megköszönte azt a segítséget és kedvességet, amelyet a bolgárok a magyar államtól kapnak nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez. Megjegyezte, hogy a magyar-bolgár barátság napja Rilai Szent János napjára esik.
Közölte, a magyarországi bolgár közösségnek megvannak a maga hagyományai. Kertészeik a 19. század végétől a 20. század közepéig települtek be Budapest és Szeged környékére - idézte fel Ekaterina Zaharieva. Azt mondta, hogy a gáz ára kedvezőbb lesz, ha lehetőség lesz több helyről is vásárolni.
Bulgária álláspontja az, hogy a migrációs paktum elfogadását nem szabad elsietni. Lehetőséget adnak a nemzeti szakértőiknek, hogy átnézzék, értelmezzék a dokumentumot, észrevételeket fűzzenek hozzá. Fontosnak nevezte, hogy az ilyen paktumok a szolidaritás jegyében szülessenek meg. Nem akarnak olyan szabályrendszert elfogadni, amely minden felelősséget rájuk hárít - hangoztatta.
Ekaterina Zaharieva közölte, hogy az uniós források elosztásáról némileg másként gondolkodnak. Azt viszont Bulgária is vallja, hogy objektív és a felsorolt kritériumok alapján kell dönteni - emelte ki.
Az eseményen aláírtak egy szándéknyilatkozatot a nemzetközi fejlesztési együttműködésről, valamint egy megemlékezési dokumentumot a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából.
A bolgár közösség megmaradása fontos Magyarországnak
A bolgár közösség ugyan kicsi, de megmaradása fontos Magyarországnak - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar-bolgár barátság napján hétfőn Budapesten. Ünnepség keretében átadták a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot és a templomkertben felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát.
Soltész Miklós arról beszélt: a két ország barátsága a hasonló történelmi múltban gyökerezik. Magyarország 200-250 évig, Bulgária közel fél évezredig szenvedett a muszlim támadásoktól és az ország elfoglalásától, és mindkét országnak csaknem fél évszázadon keresztül kellett tűrnie a kommunizmus elnyomását.
Hozzátette: mindkét nép az egyházaknak köszönhette megmenekülését. A bolgár nemzetet a bolgár ortodoxia mentette meg fél évezreden keresztül és a kommunista elnyomás idején is fontos szerepük volt a nemzet megtartásában.
Felidézte: Borisz nevrokopi metropolitát, a magyarországi bolgár közösség lelki vezetőjét éppen 60. születésnapján gyilkolták meg a kommunisták - mondta, hozzátéve, hogy szobra emlékeztet a kommunizmus valamennyi bolgár, magyar és közép-európai áldozatára.
Soltész Miklós kitért arra is: a közösség megmaradását a kormány támogatja, ezért adnak 2,6 milliárd forintot, hogy a IX. kerületi templom szomszédságában felépülhessen egy bolgár kulturális központ, amelyben helyet kap a nemzetiségi óvoda és iskola is.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kiemelte: a két ország közötti barátság azt jelenti, hogy „számíthatunk egymásra”.
E barátság azt is jelenti, hogy „hasonlóan gondolkodunk az európai sorskérdésekről”, így a keresztény vallás és kultúra fontosságáról is - mondta, hozzátéve, hogy mindkét nemzet történelmében vannak olyan példaképek, akik nem csak megtartották a hitüket, de életüket is adták érte.
Úgy fogalmazott: az „őseinktől kapott örökség felelősség is”. A kereszténység és a kereszténydemokrácia ma „külső és belső támadás alatt” áll. Meg kell védeni a belső, ideológiai támadástól, és a külső támadóktól is, akik „világméretű népességcserét akarnak végrehajtani”.
Valeri Szimeonov, a bolgár Nemzetgyűlés alelnöke a kormány támogatását megköszönve kiemelte: az elmúlt években volt alkalma megismerkedni valamennyi, az anyaországon kívül élő bolgár közösséggel, és sehol sem találkozott olyan hozzáállással, annyi kormányzati segítségnyújtással, mint Magyarországon. Megjegyezte, az öt évvel ezelőtti megállapodás, amely szerint október 19. a bolgár-magyar barátság napja, azért is fontos, mert Bulgáriának egyetlen más nemzettel sincs ilyen közös ünnepe.
Muszev Dancso, a magyarországi Bolgár Országos Önkormányzat elnöke Borisz nevrokopi metropolitát méltatva felidézte: 1915-ben, egy évvel a Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalakulása után érkezett Magyarországra, így ő lett a közösség lelki, szellemi vezetője, és ő állt annak a törekvésnek az élére, hogy saját egyháza és iskolája legyen a magyarországi bolgároknak.
A Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Európa legrégibb bolgár ortodox közössége. A többnyire kertészettel foglalkozó bolgárok Bulgária török uralom alóli felszabadulása után, a gazdasági válság miatt, a jobb megélhetés reményében érkeztek az Osztrák-Magyar Monarchia területére. A 19. század végén megindult, több hullámban lezajlott betelepülés egyik jelentős központjává Budapest vált, különösen a főváros akkor déli határát jelentő Ferencváros.
A több tízezer bolgár kertész eleinte ingázott, csak a nyári időszakot töltötte Budapesten, később azonban végleg letelepedtek a fővárosban. A közösség 1914-ben alapította meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat. A közösségnek 1930-ban ajándékozott telket a főváros, hogy felépíthessék templomukat. A Vágóhíd utcai, bizánci stílusú templomot Árkay Aladár tervezte.
A templom és a templomkert felújítását, valamint a szoborállítást a kormány 24,5 millió forinttal támogatta.
A magyar és a bolgár parlament 2016-ban nyilvánította október 19-ét, Rilai Szent János, Bulgária védőszentjének ünnepét a két állam barátsága napjának. A bolgárok a Magyarországon hivatalosan elismert 13 nemzetiség egyike, a legutóbbi, 2011-es népszámlálás alkalmával 6500 vallották, hogy van valamilyen bolgár kötődésük.