Belföld

Kincses Gyula: Örülünk a törvény főbb pontjainak

„Történelmi lépésnek tartjuk a béremelést. Szeretnénk egy átlátható és jól működő egészségügyben dolgozni, de ehhez az orvosok és a betegek szempontjait egyaránt figyelembe kell venni”

Történelmi jelentőségű az orvosok bérrendezéséről született törvény, de nem fogadták el az összes javaslatunkat – mondta lapunknak Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Úgy véli, orvoskollégái előtt nem világos a kirendelhetőség fogalma, amely szerinte katonai műfaj, s nincs is benne az egészségügyi kultúrában. Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetnek a részletekről.

Kincses Gyula: Örülünk a törvény főbb pontjainak
A feszültségeket, érdekellentéteket észszerű kompromisszummal fel lehet oldani
Fotó: Magyar Orvosi Kamara

– A béremelésről is rendelkező törvényben szereplő kirendelhetőséggel kapcsolatban leszögezte, az orvosok nem lesznek katonák. Ennyire fenyegető ez a lehetőség?

– A kirendelhetőség katonai műfaj, amely hiányzik az egészségügyi kultúrából. Egy orvos nem ennek tudatában választott hivatást, nem ezzel kezdtük a szakmát. Persze ha válsághelyzet van, beüt egy katasztrófa, akkor természetes a vezénylés, mert ez életekről szól, és ez a kockázat benne volt döntésünkben. De békeidőben két évre – például munkaerőhiány kezelése céljából – elszakítani egymástól embereket, családokat, nos, ezt a kamara ebben a formában semmiképpen nem fogja támogatni.

– A hippokratészi eskü nem arról szól, hogy az embert bárhol, bármilyen körülmények között gyógyítani kötelesek?

– Nem. Az életmentés az, amelyet egy orvos mindenhol, bárkinek, finanszírozási kérdés nélkül, esküje szerint elvégez, de
a gyógyítás ma már szervezett, szakmai szabályok szerint végzett tevékenység. Például hippokratészi eskü ide vagy oda, egy járványhelyzetben nem lehet védőfelszerelés nélkül munkára kényszeríteni egy orvost, mert ezzel nemcsak őt, de a többi beteget is veszélyeztetnénk. Ugyanakkor elismerem, itt valóban feszül egy érdekellentét, amelyet észszerű kompromisszummal fel kell/kellene oldani.

– Gondolja, hogy a kollégák megalapozottan félnek attól, hogy két évre elvezénylik őket, mondjuk, a nyugati Sopronból a keleti Csegöldre?

– Nem feltétlenül gondolom azt, hogy megalapozottan, de azért hivatalos megnyugtatásra és ennek törvénybe foglalására mindenképpen szükség lenne. Tudnunk kellene, mit gondol erről a kérdésről az ágazati miniszter, ám erre eddig hiába vártunk. A konkrét esetre pedig azt tudom felelni, ha az említett Csegöldön gond lenne az ellátással, akkor nem mindegy, hogy egy orvost vagy egy mikrobuszt küldünk a helyszínre, ami jól felszerelt rendelőbe viszi ingyen a beteget.

– De szükség esetén valakit mégis csak oda kell vezényelni…

– Igen, de nem feltétlenül két évre, és főleg nem így, hanem jobb ellátásszervezéssel kell kezelni ezt a helyzetet. Ismétlem, lehetnek alkalmi vészhelyzetek, de valamiképpen kompromisszumot kell találni, mert a két év és az indoknélküliség nem elfogadható.

– Nem tart attól, hogy a lakosság szemé­ben kontraproduktívvá válik a kamara viselkedése, az hogy örömmel elfogadták a béremelést, aztán kitalálják, hogy mégsem jó a törvény?

– Nem kibúvót keresünk, a törvény alapszándékát elfogadjuk, a fő pontoknak pedig örülünk. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, történelmi lépésnek tartjuk a béremelést és a hálapénz eltörlésére tett határozott szándékot. Szeretnénk egy átlátható és jól működő egészségügyben dolgozni, azonban ehhez az orvosok és a betegek szempontjait egyaránt figyelembe kell venni. Ám ha rosszak a szabályok, akkor a kollégák a lábukkal fognak szavazni, s elmennek külföldre vagy a magánellátásba dolgozni. Viszont ha már felhozta az elfogadást, akkor azt is el kell mondanom, hogy a törvény véleményezésére rendkívül csekély időt kaptunk. Ezért a szakmai részletek kialakítására vonatkozó határidők maradtak benne, amelyek ismét elfogadhatatlanok a számunkra, mert ellátási kockázatot okozhatnak. A törvény érdemi egyeztetés nélkül lett megszavazva, s mi ennek most a javítását szeretnénk elérni.

– Az Országgyűlés egyhangúan szavazta meg a törvényt, a határidőkkel együtt. Ilyen ügyes a kormány, és/vagy ennyire „egyszerű” az ellenzék?

– Ezzel nem foglalkozom. Az orvosi kamara politikamentes szervezet, mi a kormányzattal akarunk kapcsolatban lenni, nem a pártokkal. E tekintetben nekem Orbán Viktor mint miniszterelnök a partnerem, s nem mint a Fidesz vezetője. Ismétlem: a törvény érdemi egyeztetés nélkül lett megszavazva, s mi ennek most a javítását szeretnénk elérni.

– Kértek már időpontot a miniszterelnöktől vagy valamelyik tárcavezetőtől?

– Remélem, Orbán Viktort nem kell majd ilyen kérdésekkel zavarni. A részletekről mással, például Pintér Sándor belügyminiszterrel hamarosan leülünk beszélgetni. Mi tárgyalni akarunk, ezért nem álltunk bele a törvény teljes elutasításába. Az a cél, hogy az orvos egy munkahelyből meg tudjon élni, a munka ne legyen önkizsákmányolás, mert az mind az orvosnak, mind a betegnek hátrányára válna. Szabályozni kell, hogy mennyi időt lehet egy héten dolgozni és mennyi másodállást lehet vállalni. De ehhez sokat kell még dolgozni a tiszta, átlátható betegutakért és a korszerűbb szerkezetű egészségügyért.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom