Tovább kísérti a Jobbikot az antiszemita múlt

Miközben a jobbikos Bíró László borsodi képviselőjelölt antiszemita megnyilvánulásai miatt kénytelen magyarázkodni az antifasiszta hagyományait felejtő hazai baloldal, a párt Gyurcsánnyal szövetkező elnöke, Jakab Péter szintén csatlakozott az SZFE-átszervezés miatt tüntető liberális kórushoz. A jelek szerint pedig az érintetteknek sincs gondjuk a Jobbik (közel)múltjával.

Pedig alig hét éve, a zsidók listázását ugyancsak felvető Gyöngyösi Márton EP-képviselő egy anticionista megmozduláson tett ugyancsak vállalhatatlan kijelentéseket Izraelről, illetve a zsidóságról. Szavaiért azóta sem kért bocsánatot.
Akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy a nem létező antiszemitizmus miatt a „nap huszonnégy órájában műhiszti és műrettegés vesz körül bennünket”. Azért kell egyre sűrűbben emlékezni a holokausztra, a túlélők egyre nagyobb kárpótlásáról gondoskodnunk, „általános iskoláinkban Rosenberg Dani történetével kábítani a gyermekeinket, azért kell mindenkit, aki Izrael állam politikáját kritizálja, az antiszemitizmus bélyegével ellátni, hogy azzal eltereljék a figyelmet a cionizmus bűneiről” – olvasta az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdető kormány fejére a jobbikos politikus, aki szerint a zsidó állam megalakulása óta „iszonyatos gyalázatot” visz véghez. Kifejtette: Izrael a palesztinok körében olyan mértékű népirtást hajt végre, amelyet még a náci Németország főideológusai is megcsodáltak volna.

Gyöngyösi ezt követően hosszan méltatta a „gátlástalan cionista nyomulás” ellen fellépő Erdoğan török elnököt, ami annak tükrében furcsa kiállás, hogy tavaly pártjával már Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségét támogatta. Karácsony pedig még a kampányban Erdoğan ellenlábasát, az isztambuli polgármesteri széket egyfajta ellenzéki szabadságharcosként elnyerő Ekrem Imamoğlut tartotta egyik példaképének.

Hét éve azonban Gyöngyösi és pártja még gyökeresen másként látta a bel- és a világpolitikát. Akkori szónoklatában „Magyarország leendő külügyminisztereként” bemutatott politikus kitért arra is, hogy Erdoğannal szemben Orbán Viktor és Áder János azt hiszi, a „megalázkodás, a hétrét görnyedés és a hasmánt csúszás a cionizmus vezetői előtt megbékíti a bosszú népét”. Azt is kifogásolta, hogy a holokausztra való emlékezést, illetve emlékeztetést a nemzeti identitás részévé tette a Fidesz-kormány, amelynek „gazdija a cionista háttérhatalom”. Ahogy azt is, hogy a miniszterelnök felszólalt az abban az évben Budapesten ülésező Zsidó Világkongresszuson. Majd egyenesen arról beszélt: Magyarország a cionizmus kiszemelt gyarmata, mondván, a törökök, a tatárok, az osztrákok, valamint a németek és a szovjet után a zsidóság is bejelentette igényét hazánkra.

Megkerestük a Jobbikot, tartják-e még ezt az álláspontot, ám lapzártánkig nem válaszoltak. Érdemes megjegyezni, hogy a jogilag továbbra is aggályos módon megválasztott jelenlegi pártelnök azzal szokott védekezni a korábbi, vállalhatatlan jobbikos megnyilvánulások felemlegetésével szemben, illetve érvelni a baloldallal való összefogás mellett, hogy a párt az elmúlt években „megtisztult”, vagyis megszabadult a szélsőséges nézeteket valló politikusaitól. Kérdés, ebbe a körbe tartozik-e Gyöngyösi Márton is.