Belföld

Ígéretes vakcinán dolgozik Jakab Ferenc és csapata

Több száz hatóanyagot vizsgáltunk meg, és négy-öt olyan szert találtunk, amely mérhetően képes volt csökkenteni a vírus replikációs képességét – mondta lapunknak a kutató

Világszerte közel százharminc vakcinafejlesztés folyik, ezek közül harminc tart a klinikai vizsgálati szakaszban, hat az utolsó fázisban – mondta lapunknak Jakab Ferenc egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont tudományos igazgatója, a központ virológiai kutatócsoportjának irányítója. Közölte: a velük együttműködő osztrák biotechnológiai cég is tervezi már a klinikai vizsgálatokat.

Ígéretes vakcinán dolgozik Jakab Ferenc és csapata
Jakab Ferencék csaknem befejezték a munkát, biztatóak az eredmények
Fotó: Facebook

– Hogyan vélekedik a nyáron beharangozott orosz vakcináról?

– Mivel nincs semmiféle tudományos adat a kezünkben, se pro, se kontra nem tudok róla nyilatkozni. Az elérhető információk szerint ez egy úgynevezett adenovírus-vektor segítségével létrehozott vakcina – amely egy elég régóta ismert fejlesztési módszer. Mivel ez a technológia nem új, akár sikeres is lehet. Az embert ugyanakkor óvatosságra inti az, hogy az oroszok a klinikai vizsgálatok tekintetében nem várták meg a harmadik fázist, ezek a tesztek ugyanis csak most zajlanak. Hangsúlyozom, amíg nem láttunk semmiféle hitelesített adatot, képtelenség felelősen bármit is mondani a vakcináról.

– Mit gondol, vizsgálatokra rendelhetne Magyarország belőle pár ampullát?

– Nem hiszem, hogy adnának belőle, de ez az ötlet fel sem vetődött. Érdemben nem tudnánk használni, hiszen ezek a vakcinák laboratóriumi körülmények között vajmi keveset érnek.

– Miért?

– A vakcina a megelőzést célozza, a mi kísérleteink nem ilyen irányúak, mi nem végzünk klinikai vizsgálatokat.

– A vírus genomja (örökítőanyaga) változott az elmúlt időszakban?

– Felreppentek olyan sajtóhírek, hogy gyengült a vírus, és ezért csökkent a hatása, de mi ezt a hazai kutatások alapján nem látjuk igazoltnak. Persze a genomban mindig van változás, de ez a mutáció nem számottevő.

– A vírus mutációja amúgy valóban nagyon veszélyes lenne, ahogy sokan ezt hangoztatják?

– A mutáció természetes velejárója az életnek, a koronavírus is számos apró változást produkál a genomjában. Azonban ezek egyike sem olyan, amely jelen pillanatban funkcionálisan befolyásolná a vírus sejtekhez történő kapcsolódását vagy akár a megbetegítő képességét.

– Egyszerű vagy ellenkezőleg: bonyolult felépítésű ez a vírus?

– Az egyszerűbbek közül való, és a genetikai állománya sem hatalmas. Nyolcvan százalékban azonos a 2002–2003-ban megbetegedéseket okozó SARS-víruséval.

– Ha egyszerű, miért nehéz az ellenszer létrehozása?

– Nem mondanám nehéznek. Jelenleg közel százharminc vakcinafejlesztés folyik a világon, közülük harminc tart a klinikai vizsgálati szakaszban és hat az utolsó, harmadik klinikai fázisban, ahol több tízezer személyt oltanak be. Ezek azt jelzik, hogy önmagában egy vakcina előállítása nem annyira bonyolult. A laboratóriumi fejlesztések a mai modern molekuláris biológiai eljárásoknak köszönhetően relatíve gyorsak. A rendkívül komoly engedélyezési folyamatoknak való megfelelés a hosszabb, nem a laboratóriumi vagy a számítógépes munka.

– Hogyan állnak azok a kutatásaik, amelyeket márciusban indítottak?

– Kimondottan jól haladunk velük. A legnagyobb hangsúly a gyógyszerkísérleteken van. A tavasszal indult munkát már csaknem teljesen befejeztük, a négyszázötven hatóanyag közel nyolcvan százalékát már vizsgáltuk. Négy-öt olyan ígéretes szert találtunk, amely mérhetően képes volt csökkenteni a vírus replikációs képességét. Ezeket tovább ellenőrizzük, és a hatásmechanizmusukat is igyekszünk feltárni. Ezt követhetik a klinikai vizsgálatok – de ez még odébb van. Nagyon jó kapcsolatunk van egy osztrák biotechnológiai fejlesztő céggel, velük közösen egy hatóanyagot teszteltünk, amely nagyon jó eredményeket hozott. Az osztrák partner erre a szerre már klinikai vizsgálatokat tervez.

– E témán csak önök dolgoznak?

– Nem. Számos hazai egyetem és kutatóintézet szállt be a munkába.

– Milyen egyéb kutatásokat folytatnak?

– Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a vírus genetikai állományának felderítésére, nyomon követésére. Ezt leginkább afféle ujjlenyomathoz lehet hasonlítani, amelyet állandóan ellenőrizni szükséges. Ennek kapcsán egy olyan, egyedi és komplex genomszekvenálási facilitást alakítottunk ki, amely egy időben akár több tíz minta párhuzamos elemzését teszi lehetővé. Ez azért nagy szó, mert az egész világon csak néhány helyen tudják ezt felmutatni. Így öt-nyolc óra alatt képesek vagyunk párhuzamosan meghatározni a vírus teljes genetikai állományát több mintából is, s mindezt közvetlenül, azonnal fel is töltjük a nemzetközi adatbázisba.

– Miért van ennek ekkora jelentősége?

– Mert ezek a vizsgálatok nemcsak arra utalnak, hogy milyen irányban változik a vírus, hanem arra is, merre mozog, mind az országon belül, mind a kontinenseken. E területen is erős nemzetközi együttműködés zajlik a tudós műhelyek között.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom