Belföld

Iránymutatások a testneveléshez

Részletes szakmai ajánlást készített az iskoláknak a Magyar Diáksport Szövetség, tekintettel a járványhelyzetre

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai lektorálásával fogalmazott meg iránymutatásokat a köznevelési intézményeknek a Magyar Diáksport Szövetség, a vírushelyzet ugyanis jelentős kihívások elé állítja az iskolákat a testnevelési órák kapcsán. A szervezet elnökét, Balogh Gábort kérdeztük a részletekről.

Iránymutatások a testneveléshez
A testi kontaktus nélküli mozgásformákat érdemes előtérbe helyezni
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A tanítással a mindennapos testnevelésóra is kezdetét vette. Ez különösen annak tükrében jelent kihívást, hogy a tanév a Covid–19 miatt járványügyi készültség jegyében indult, amelyhez a nevelési-oktatási intézményeknek igazodniuk kell. Ennek kapcsán a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) – hasonlóan számos nemzetközi és európai szakmai szervezethez – részletes szakmai iránymutatásokat fogalmazott meg az iskolai testnevelés és az iskolai sporttevékenység megvalósítására. „Az ajánlásunk célja az volt, hogy az iskolák, illetve az iskolai testnevelésben és diáksportban dolgozó szakemberek számára olyan irányelveket fogalmazzunk meg, amelyek segítségével biztonságosan, minimális kockázat mellett lehet megtartani a testnevelés- és diák­sport-foglalkozásokat” – mondta lapunknak Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke.

A szakember kiemelte, a testnevelés területe különleges figyelmet igényel, mivel intenzív testmozgás közben nem szabad maszkot viselni, továbbá a légvétel mélysége és gyakorisága is fokozott. Ahhoz, hogy minőségi értelemben színvonalas testnevelésórákat lehessen tartani, bizonyos óvintézkedések szükségesek. „Úgy éreztük, hogy akkor járunk el felelősségteljesen, ha – a nemzetközi példákat is figyelembe véve – összegyűjtjük és rendszerezzük ezeket a tudnivalókat. Az irányelvek betartásával elkerülhető, hogy a testnevelésórákat fel kelljen függeszteni, ezzel pedig a gyerekek egészséges fejlődése veszélyeztetetté váljon” – részletezte.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai lektorálásával készült dokumentum alapján, az időjárási körülmények figyelembe vételével törekedni kell a szabadtéri testnevelésórák és sportfoglalkozások megvalósítására – tette hozzá a szakember, aki szerint amennyiben ez nem lehetséges, a megfelelő távolságtartást szigorúan betartva lehet tornateremben tartani az órát. Ha a teremben nincs lehetőség a folyamatos légcserére, szellőztetésre, abban az esetben nem engedélyezhető a beltéri foglalkozások megtartása. A sportfoglalkozásokon törekedni kell a testi kontaktus elkerülésével járó mozgásformák alkalmazására. Minden tanóra előtt és után elengedhetetlen az alapos kézmosás és kézfertőtlenítés – olvasható az ajánlásban.

A szervezet szerint törekedni kell az olyan sporteszközök használatára is, amelyek könnyen fertőtleníthetőek. A maszkhasználat nagy intenzitású mozgások alatt tilos. „A szabályok betartása mindenki részéről odafigyelést igényel. Ebben a kérdésben különösen az alsó tagozatban a tanítóknak lesznek komoly nehézségeik. Az új szabályokat meg kell tanítani és gyakorolni kell a gyerekekkel, illetve következetesen be is kell azokat tartani. Összessé­gében felelősségteljes magatartásra van szükség nemcsak a pedagógusok és szülők, de a gyerekek szempontjából is. Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki meg fog birkózni a feladattal, és közösen vissza tudjuk szorítani a járvány terjedését” – mondta Balogh Gábor.

Érdemes felidézni, hogy az MDSZ május 15–31. között végzett kutatást 6–18 éves gyerekek körében, melyben csaknem kilencezer fő vett részt tizenegy európai országból. A felmérésből kiderül, hogy alacsony arányban végeztek az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának megfelelő, legalább napi hatvan perc testmozgást az iskoláskorú gyermekek. Az eredmények alapján a tanulók mindössze húsz százaléka volt aktív legalább az ajánlott időtartamban – közölte Balogh Gábor a kutatás kapcsán.

A hazai szövetség vezetője hozzátette: „Természetesen azt vártuk, hogy jelentősen csökkent a gyerekek mozgásos aktivitása az otthontanulás ideje alatt. Arra azonban nem számítottunk, hogy mindössze minden ötödik gyermek, tanuló mozgott a napi hatvanperces WHO-ajánlásnak megfelelő időtartamban. Nagyon fontos eredményünk, hogy akik beosztott napirend szerint voltak otthon, azok kétszer annyian értek el kellő mennyiségű testmozgásszintet, összevetve azokkal, akiknél nem volt napirend.”

Kapcsolódó írásaink