Orbán Viktor: Megnyertük a járvány első szakaszát

A több országban ismét felerősödő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország egy csatát megnyert, a fertőzés első nagy hullámát sikerült letörni. Az ország biztonságos, de a vírus külföldről való behurcolása ellen védekezni kell.

Több környező országban ugyanis, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Szlovéniában is növekedőfélben van a fertőzöttek száma, és „ami Európában történik, az ránk is hatással van” - mutatott rá a miniszterelnök.

Megjegyezte, az operatív törzs vizsgálatai szerint minden egyes újabb hazai fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi „mozzanat”.

Kell itthon újabb szigorításra számítani, csak még nem tudni, milyenre - mondta. Közölte, az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy javaslatot tegyen a behurcolás elleni védekezés ügyében, és „ma, holnap döntéseket tudunk hozni”.

„Több Balaton, kevesebb Adria”, és akkor a járvány is féken tartható lesz - fogalmazott a kormányfő.

Ismét azt mondta, figyelik Ausztria intézkedéseit, ahol karantén, mintavétel, határellenőrzés együtt szerepel a kombinált csomagban.

Igazságosnak, rugalmasnak kell lennie a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást célzó EU-s hitelcsomagnak, amelybe nem szabad belekeverni a politikát - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök rámutatott: az EU-ban különösen a baloldal, a „nagyszájú liberálisok” azzal szokták fenyegetni a nekik nem tetszőket, hogy pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz - mondta a kormányfő, aki ezt civilizálatlan viselkedésnek, zsákutcának nevezte.

Ha a pénz elköltéséhez ilyen ideológiai, politikai szempontokat kapcsolnak, akkor az biztosan rosszul lesz elköltve - hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve: semmilyen politikai feltételt nem lehet összekeverni gazdasági döntésekkel. Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak, és ha összekeverik őket, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés - mondta.

„Nem tanácsolom a nagyoknak meg az EU magukat oly modernnek tekintő államainak, hogy most ezzel próbálkozzanak” - fogalmazott.

Kifejtette: szeptemberre térdre eshet jó néhány, Magyarországnál gazdagabb, de pénzügyileg sérülékenyebb ország. Példaként hozta Portugáliát - amelynek miniszterelnöke jövő hét elején Magyarországra látogat -, Spanyolországot, Franciaországot. Ezért döntöttek úgy a „nagyok” - folytatta -, hogy vegyen fel hitelt az EU, amitől ő is „fázik”, mert a magyarok fejében az adósság az egyik legrémisztőbb dolog, ismerik az adósrabszolgaság veszélyét mint kommunista örökséget, az ország eladósítása ugyanis az 1980-as években történt. Amikor pedig „a kommunisták modern formában visszajöttek szocialistaként”, 2002-2010 között ugyanez a veszély jelentkezett devizaadósságként - tette hozzá.

A miniszterelnök megjegyezte, Magyarország tudna vétózni az EU-ban, de ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni, és most lát lehetőséget arra, hogy a hitelfelvétel kockázatát megpróbálják csökkenteni. Ehhez ki kell mondani: a pénzt a gazdaságok fejlesztésére kell fordítani, „utána pedig, ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik, akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogyan használjuk fel a pénzt”.

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár szerint a német EU-elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, a kormányfő úgy reagált: „nem lennék ilyen lendületes a németek helyében”, mert ha összemérik a magyar jogállamiságot a némettel, akkor „lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen”. Példaként közölte: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy az alkotmánybírák lehessenek párttagok, ami Németországban gyakorlat.

Áttörés van a foglalkoztatottság alakulásában  a kormányfő szavai szerint. Orbán elmondta: 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon a koronavírus-járvány előtt, a „mélyponton” ez 4 millió 370 ezerre csökkent, de néhány hete nő a munkahelyek száma, ami nem tiszavirágéletű jelenség, látni a szerkezeti okait.

Kormányzati beavatkozással több mint egymillió ember munkahelyét mentették meg, 70-80 ezer körül van a fejlesztések támogatásával létrehozott álláshelyek száma, közmunkában 90 ezren dolgoznak - sorolta, úgy értékelve, hogy magához tér a gazdaság.

Rámutatott ugyanakkor: a pénzügyi-gazdasági válságoknak van egy késleltetett hatásuk is, 5-6 hónappal később, ezért már most készülnek arra, hogy január környékén várható még egy megpróbáltatás.

A gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyére reagálva a miniszterelnök közölte: meg kell hozni azokat a gyermekvédelmi törvényeket, amelyek a pedofíliára, a gyermekek kizsákmányolására, a kábítószerre, az internet veszélyeire megnyugtató válaszokat tudnak adni a szülőknek.

Az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdésének nevezte a gyermekvédelmi törvények megalkotását, megváltoztatását, szigorítását, mert „a gyermekeinket meg kell védeni”.

A Kaleta-ügyben született enyhe ítéletet annak bizonyítékának tartja, hogy sem az ügyészség, sem a bíróság nem áll kormánybefolyás alatt, mert ha ott állna, „ötször ekkora” ítélet született volna.

„Semmilyen büntetés nem tűnik súlyosnak ilyenkor” - hangoztatta, megerősítve: nincs vége az ügynek, mert nem akarja, hogy az ország úgy érezze, olyan a kormánya, amely azt magyarázza, hogy egy erkölcsileg kényszerítő erejű helyzetben miért nem cselekszik. Ezért élni fognak a jogalkotás lehetőségével.