Belföld

Nyílt levélben kérdezi a Liget-projekttel kapcsolatban Karácsonyt a CÖF-CÖKA

Nyílt levélben fordult Karácsony Gergely balliberális főpolgármesterhez a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. A szervezet a jogszabályi határidőn belül észrevételeket tett, és sorszámozott kérdéseket intézett Karácsonyhoz, illetve a Fővárosi Önkormányzathoz.

Nyílt levélben kérdezi a Liget-projekttel kapcsolatban Karácsonyt a CÖF-CÖKA
Karácsony folyamatosan kapja a kritikát a Liget-projekt akadályozása miatt
Fotó: Városliget Zrt.

Elismerik-e, hogy a Liget projekt megvalósulása nem kizárólag budapesti, hanem sokkal nagyobb horderővel bíró nemzeti kérdés? Ha nem ismerik el, annak mi az indoka? Ha elismerik, hogy akarnak az eredeti Liget projektet támogatók sokaságának megfelelni? - ezeket és még további huszonhét kérdést és észrevételt kapott szerdán Karácsony Gergely a CÖF-CÖKA nyílt levelében. 

Azt írják: leszögezik, hogy nem értenek egyet a VÉSZ tervezett módosításával, sőt tiltakozásukat fejezik ki azzal kapcsolatban. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a módosítással elérni kívánt cél határozottan károkat okoz úgy az egész nemzetgazdaságnak, mint a Főváros gazdasági prosperitásának, kulturális fejlődésének - hívják fel a figyelmet.

Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány nyílt levelét a kérdéssorral együtt alább közöljük.

Tisztelt Fővárosi Önkormányzat!
Tisztelt Főpolgármester úr!

A CÖF-CÖKA (Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány) nevében a Városligeti építési szabályzatról szóló, a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 32/2014. (VII.15.) önkormányzati rendelete (VÉSZ) tervezett módosításával kapcsolatban – a munkaközi partnerségi egyeztetés keretén belül – a jogszabályi határidőn belül és módon az alábbi észrevételeket tesszük, és a lenti, sorszámozott kérdéseket intézzük önökhöz.

Előzetesen tájékoztatjuk önöket, hogy mivel szervezetünkhöz több száz civil szervezet, és többezer magánszemély csatlakozott, ezért hiteles tájékoztatásuk érdekében jelen beadványunkat, és az önök, számunkra adandó tételes válaszát is nyilvánosságra hozzuk a CÖF honlapján.

Elöljáróban leszögezzük, hogy nem értünk egyet a VÉSZ tervezett módosításával (továbbiakban: Módosítás), sőt tiltakozásunkat fejezzük ki a Módosítással kapcsolatban. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Módosítással elérni kívánt cél határozottan károkat okoz úgy az egész nemzetgazdaságnak, mint a Főváros gazdasági prosperitásának, kulturális fejlődésének.

Álláspontunk szerint az a vélt előny, ami az önök számításai szerint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. tv.  törvénnyel (továbbiakban: Liget tv.) érintett Liget projekt területének mintegy 1,5%-át érintő többlet zöldfelület kialakításából származna, nem áll arányban azzal a veszteséggel, amelyet a Módosítás előidézne.

Azért hivatkozunk elsődlegesen nemzetgazdasági érdekre, mert a Liget tv. rendelkezései értelmében az adott területen és adott módon felépített építmények állami tulajdonba kerülnek, és a 4.§ (1) bekezdése szerint ezek a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától a törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek. Ezért a Liget projektre, illetve annak immár hatodik éve formálódó, kormányhatározatokkal és kormányrendeletekkel nevesített épületeire, a Liget tv. által meghatározott időben állami tulajdonba kerülő beruházásokra, mint nemzeti vagyon tárgyaira közel 10 millió, a határokon belül élő magyar állampolgárnak polgári jogi tartalmú erkölcsi várománya van, hiszen azok bekerülési költségeit a központi költségvetés különítette el, és biztosította. Ezen túlmenően nem csupán a tárgyiasult érték képezné a nemzeti vagyon részét, hanem az a várható, az egész ország kedvező megítélését fokozó, Magyarország kulturális identitását emelő tendencia is, amely a tervezett komplex beruházáshoz kapcsolható határon belül, és határainkon túl is.

Ezért számunkra teljesen egyértelmű, hogy a Liget projekt sokkal nagyobb jelentőségű terv, mint egy vonzó és központi területen fekvő, nosztalgiára alkalmas budapesti ingatlan zöldfelületi arányának kismértékű növelése, vagy az önök koncepciójához igazodva egy közpark néhány hektárral való bővítése. Valódi koncepcióbéli kérdés tehát, hogy a Városligetnek az eddig is beépített, de használhatatlanra leromlott épületeinek, betonparkolóinak helyére „csupán” füvesítés, fásítás kerüljön, vagy a közpark jelleg megtartása, és nagy zöldfelületek kialakítása mellett egy olyan kulturális központ jöjjön létre, amely a fejlett nyugati világban is párját ritkító vállalkozás.

Mivel országos jelentőségű ügyről és az államháztartás központi alrendszeréből finanszírozott beruházásról van szó, a koncepció eldöntésére a többségi társadalom által választott képviselők, azaz az Országgyűlés jogosult, amelyet meg is tett 2013 decemberében. Evidenciaként rögzíthetjük tehát, hogy a Liget projektről a legfőbb jogalkotó szerv, az Országgyűlés által hozott magas szintű jogszabály, azaz törvény rendelkezik, több szakaszában sarkalatos, azaz kétharmados elfogadási kritérium mellett.

Mivel azonban a projekt területe az állam és két önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll, széles körű egyeztetésre volt szükség a megvalósíthatóság érdekében, figyelemmel az önkormányzatok önállóságára, szuverenitására is. A konszenzus eredményeként alakult ki az a megoldás, amely gyakorlatilag „technikai paraméterek” megállapítására jogosította fel a Fővárosi Önkormányzatot egy rendelet, a VÉSZ megalkotásán keresztül, de csak a beruházás, vagyis az építkezés idejére. A Liget tv. tehát rögzíti a beruházás prioritását, mint a legfőbb jogalkotó szerv koncepcionális döntését.  Ilyen értelemben a VÉSZ még csak a Liget tv végrehajtási rendeletének sem minősíthető, azaz a jogalkotási folyamatban nem rendelkezik olyan súllyal, amely jogilag egyenrangúvá tehetné akár egy törvény érdemi végrehajtásával. Így semmiképpen nem rendelkezik jogosítvánnyal a törvény szándékának és koncepciójának felülírására.

Ennek ellenére önök mindent elkövetnek, hogy az egyébként jogállami követelményeknek megfelelő önkormányzati – de törvények közé szorított- jogalkotási szuverenitásukat hangoztatva egy, a jogalkotást tekintve speciálisan alárendelt szabályzatukkal – kifejezetten ellenzéki politikai érdekből a helyi „zöldvédelem” álcája mögé bújva – megakadályozzák a Liget tv. koncepciójának érvényesülését, és az eredeti Liget projekt megvalósítását. Ezt a közjogi értelemben joggal való visszaélésnek is tekinthető megoldást nem tudjuk elfogadni, ezért kérjük, hogy döntésük alátámasztása érekében adjanak választ az alábbi kérdéseinkre.

  1. Elismerik-e, hogy a Liget projekt megvalósulása nem kizárólag budapesti, hanem sokkal nagyobb horderővel bíró nemzeti kérdés?
  2. Ha nem ismerik el, annak mi az indoka?
  3. Ha elismerik, hogy akarnak az eredeti Liget projektet támogatók sokaságának megfelelni?

A Liget tv preambuluma tehát egyértelműen megfogalmazza azt a célt, amelyet a törvényalkotó a Liget projekt megvalósításával maga elé tűzött: „Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak minősülnek.”

A preambulum indoklása pedig, mint jogalkotói koncepcionális akarat, a következőket rögzíti: „А Városliget több mint 100 éve az idelátogatókat szolgáló kulturális és szabadidős tevékenységeknek országos jelentőségű helyszíne. A Városligetnek, mint az egykori ezredévi kiállítás és számos azt követő, kiemelkedően fontos, történeti értékű esemény színterének nemzeti emlékezetünkben is kitüntetett szerepe van, ezért a Városligetnek és intézményeinek méltó megőrzése, megújítása és a Liget történeti hagyományaihoz szervesen illeszkedő, egyben korszerű, világszínvonalon megvalósítandó fejlesztése kiemelt nemzeti cél és állami feladat. Ezt a célt szolgálja az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttest is magába foglaló Liget Budapest projekt megvalósítása, amelynek előfeltétele a jelenleg osztatlan állami és önkormányzati tulajdonban lévő Városligeti telekingatlan állami vagyonkezelésbe vétele, amely lehetőséget teremt a Városliget megújításának és fejlesztésének leginkább hatékony megvalósítására.”

A Liget tv. 2013-ban pedig úgy rendelkezett, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a Városliget területére – rendelet formájában – Városligeti építési szabályzatot (VÉSZ) állapítson meg, természetesen a Liget tv. koncepcionális keretei között. Ennek a tételnek az aláhúzására idézzük a Liget tv. miniszteri indokolásának vonatkozó részét annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy az nem normaszöveg, viszont egyértelműen rögzíti a jogalkotó kapcsolódó akaratát: „А törvény a városligeti beruházás egyedi jellegére tekintettel biztosítja a településrendezési eszközök…” a (VÉSZ is ilyen) „…megalkotása során a beruházás érdekeinek elsődlegességét és megadja a szükséges felhatalmazást a vonatkozó építési szabályzat létrehozására hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzat számára a megfelelő szabályzat megalkotására.” Itt is hangsúlyoznunk kell a VÉSZ speciálisan alárendelt szerepét, amelyet a beruházáshoz illeszkedő megfelelőség elvárása húz alá.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. 14./C §-a a következőképpen fogalmaz: „Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzat a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó terület felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti-, táji- és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket Városligeti építési szabályzatban állapítja meg.” E törvényhely rendelkezése esetén is külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az önkormányzat felhatalmazása az építés, az építkezés helyi rendjének a meghatározására szól, nem pedig a beruházáshoz tartozó épületek meghatározására. Ennek eldöntése a magasabb szintű jogalkotók kezében maradt, természetesen a rájuk is irányadó természetvédelmi törvények szabályainak betartásával.

A fent hivatkozott törvény 2. §-ának értelmező rendelkezései közül a 39. pont így szól:” Városligeti építési szabályzat: a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó terület építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket tartalmaz.” A hatályos jogszabályi háttér alapján ilyen lehetőség pl. a telekfelosztás, telekegyesítés, vagy a határrendezés, ezeknek azonban egyike sem azonos értékű a már építési engedéllyel rendelkező építkezések leállításával.

Értelmezésünk szerint tehát nem tartozik ezen szabályozási elemek körébe a Liget tv. által meghatározott koncepció megváltoztatása, vagyis a Kormány által már költségvetési szempontból is jóváhagyott, és építési engedéllyel rendelkező épületek felépítésének „megfúrása”. Főként nem látunk erre jogszerű lehetőséget  az adott terület építési tervein szereplő, a beruházásokra vonatkozó   betűjelek eltörlésével, miként nem tartozik a VÉSZ jogosítványai körébe az adott területen évente megtartható rendezvények számának meghatározása sem. Ezek a módosítások rendre meghaladják a Fővárosi Közgyűlés speciális hatáskörét a Liget projektben, azaz álláspontunk szerint jogellenes megoldásra készül az ellenzéki városvezetés.

Felhívjuk a figyelmet a Liget tv. 7.§ (8), és (9) bekezdésére is, amelyek egyértelművé teszik a Liget projekt ügyében a Fővárosi Közgyűlés speciális, az általánostól eltérő hatáskörét a VÉSZ módosítása kapcsán: „(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat. (9) A Városligeti építési szabályzat és a településszerkezeti terv készítése és jóváhagyása során a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők.”

Mindemellett fontosnak tartjuk – legalábbis megemlíteni – a jogutód városvezetés kötelezettségeit a jogelőd városvezetés döntései kapcsán, amelyek nem csupán a polgári jogi szerződésekre, de a közjogi felelősségvállalásokra is kiterjednek, s amelynek a jelen esteben történő, önök általi megtagadása külön doktori disszertáció témáját, vagy alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetné. A Liget projekt ügyében a közjogi jogutódlásos felelősségvállalás körében koncepcióváltásra kizárólag egy jogutód országgyűlés lenne jogosult, semmiképpen sem a Fővárosi Önkormányzat képviselő testülete. Az új képviselőtestület jogutódként köteles a jogelőd képviselőtestület közjogi feladat-, és felelősségvállalását folytatni, illetve kizárólag olyan részében jogosult azt felülírni, amelyre a rá vonatkozó jogszabályok alapján jogosítványa van. Márpedig álláspontunk szerint a törvények közé szorított VÉSZ tervezett felülírására – az általunk kifogásolt egyes pontjaiban – nincs jogi felhatalmazása, mint ahogy arra sincs joga, hogy az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó pénzügyi döntéseket rendeletével keresztül húzza.

A fent kifejtettek alapján várjuk válaszukat a további kérdésre is:

  1. Vitatják-e, hogy a magyar jogalkotási folyamatot figyelembe véve a Liget tv. csupán „technikai paraméterek” megállapítására hatalmazta fel a Fővárosi Önkormányzatot a VÉSZ megalkotása (módosítása) során, ezért a Fővárosi Közgyűlés – a „lex specialis derogat legi generali” jogelv miatt- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben garantált, a helyi közügyekre vonatkozó független szabályozás körében a Liget tv.-el érintett részeken nem élhet oly mértékben korlátlanul a településrendezés- és településfejlesztés eszközeivel, mint a Főváros egyéb területein? Amennyiben vitatják, milyen indokok alapján?

Az előbbiekben utaltunk arra, hogy álláspontunk szerint – a jogértelmezési alapelveink alapján – a VÉSZ tervezett módosításának jogszerűsége megkérdőjelezhető. Úgy véljük ugyanakkor, hogy a Módosítás sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek (továbbiakban: Jogalkotási tv.) több rendelkezését is, így tudomásunk szerint a Módosítás előkészítése nem felel meg például a 17.§-ban foglaltaknak, azaz az előzetes hatásvizsgálat szabályainak.

„17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről…. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell….(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”

Ezért a következő kérdéseink megfogalmazása előtt rögzítenünk kell néhány tényt. A 2019. októberi önkormányzati választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére november 5.-én került sor, ahol a képviselőtestületi ülésen – kis   szavazatbéli különbséggel – megszülettek azok a határozatok, amelyek lényege szerint a Városligetben a Liget projekt keretében nem folytathatók azok a beruházások, amelyeknek a kivitelezése a határozat meghozatala időpontjában még nem kezdődött el, és a meg nem kezdett kivitelezésű nagylétesítmények tervezett helyszínén – elsődlegesen közparki funkcióval – zöldfelületet kell kialakítani.

Részletesen: 936/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. ” Kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Városliget – mint Budapest természeti örökségének kiemelten fontos része – minél teljesebb értékű zöldfelületként, elsődlegesen közparki funkcióval kerüljön felújításra.” 937/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. „Nem ért egyet azzal, hogy a Városligetben a Liget Budapest Projekt keretében olyan beruházások kerüljenek megvalósításra, amelynek a kivitelezése érdemben még nem kezdődött el, ezen belül különösen nem ért egyet a Fővárosi Közgyűlés azzal, hogy az Új Nemzeti Galéria megépítésre kerüljön. A Fővárosi Közgyűlés kifejezi egyetértését azzal, hogy a meg nem kezdett kivitelezésű nagylétesítmények tervezett helyszínén zöldfelület kerüljön kialakításra.” 938/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. „Felhatalmazza a főpolgármestert, hogy a 936-937/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. határozatok érvényesítése érdekében folytasson tárgyalásokat a Kormánnyal, amelynek eredményéről tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést. Felkéri a főpolgármestert, hogy a tárgyalásokon a kivitelezésükben folyamatban levő városligeti beruházásokkal összefüggésben – az UNESCO Világörökségi Bizottságának aggályait osztva – a lehetőségekhez képest érvényesítse a világörökség védelmének szempontjait.” 939/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. „Felkéri a főpolgármestert, hogy készíttesse elő és terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé a Városliget történeti kertté nyilvánításának kezdeményezését.” 940/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. „Felkéri a főpolgármestert, hogy indítsa meg a hatályos Városligeti Építési Szabályzat azon rendelkezéseinek módosításához szükséges eljárásokat, amelyek a Városliget közpark jellegének visszafordíthatatlan károsítását jelenleg lehetővé teszik. ”941/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. h. „Felkéri a főpolgármestert, hogy a fenti döntéseknek megfelelő új Városligeti Építési Szabályzat koncepciójának kialakításáról indítson társadalmi egyeztetést, amelynek eredményéről tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést.”

Ezek a határozatok a jogalkotási tv. rendelkezései szerint normatív határozatnak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek tekintendők, vagyis nem jogszabályok. A normatív határozatok tartalmi körét a jogalkotási törvény meghatározza: 23.§ (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. Ugyanakkor rögzíti azt is a 24. § (1) bekezdésében, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Álláspontunk szerint a Fővárosi Közgyűlés a VÉSZ koncepcionális megváltoztatására irányuló, fent jelzett határozataival (936-937/2019 (XI.5) egyrészt a VÉSZ módosítására gyakorolt hatása miatt túllépi a VÉSZ megalkotására (módosítására) kapott tartalmi hatáskörét, másrészt tartalmukban ellentétesek saját rendeletükkel, a jogszabálynak minősülő VÉSZ-szel, továbbá a Liget tv. rögzített, a beruházásokat preferáló koncepciójával, amely megoldás a Jogalkotási tv.24.§ (1) bekezdésébe ütközik.

Mindezek okán várjuk válaszukat a következő kérdésekkel kapcsolatban.

  1. Mi az álláspontjuk abban a jogi kérdésben, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 2019. november 5-én meghozott 936-937. számú határozataival túllépi a Liget tv-ben kapott felhatalmazás jogi határait?
  2. Amennyiben álláspontunkkal nem értenek egyet, kérjük, részletesen fejtsék ki ennek jogi magyarázatát.
  3. Vitatják-e, hogy a VÉSZ módosításának eddigi lépései megsértik a Jogalkotási törvénynek az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit?
  4. Amennyiben álláspontjuk szerint nem sérti az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó szabályt, kérjük mutassák be azokat a dokumentumokat, amelyek eleget tesznek a hatásvizsgálat elvárásainak, különös tekintettel a Módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásaira.
  5. Vitatják-e, hogy a 936-937. számú határozataik a Jogalkotási tv. 24. § (1) bekezdésébe ütköznek, azaz tartalmukban egyrészt ellentétesek a Liget tv.-ben rögzített beruházási koncepcióval, másrészt ellentétesek a hatályos VÉSZ, mint önkormányzati jogszabályban foglalt egyes rendelkezések tartalmával, pl. az építési területek betűjeles listájával?
  6. Amennyiben nem tartják a jelzett határozatok tartalmát összeegyeztethetetlennek a Jogalkotási tv. hivatkozott rendelkezésével, kérjük, hogy ennek indokát fejtsék ki.

A 938/2019. (XI. 5.) Főv. Kgy. határozat feljogosította a főpolgármestert a Kormánnyal való tárgyalásokra a Liget projektet érintő kérdésekben. Ennek apropóján kérdezzük, hogy

  1. Vitatják-e, hogy a Liget projekt kapcsán a speciális, szűkített jogkörű fővárosi jogalkotási lehetőségen kívül (VÉSZ) külön megállapodással is lehetőségük lenne – az önkormányzati szabadság tiszteletben tartása mellett – a kormánnyal való együttműködésre, kompromisszum-készségük bizonyítására, amelynek keretén belül a jogszabálynak nem minősülő határozataikat is megváltoztathatnák?
  2. Tudja-e, illetve akarja -e garantálni a főváros új vezetése, hogy amennyiben ragaszkodik a Liget projekt koncepcionális változtatásának tervéhez, jelen esetben a VÉSZ módosításához, azt valóban egy széleskörű, komplex gazdasági számításokkal alátámasztott vitán, és egy valós társadalmi egyeztetés keretén belül fogja megoldani?
  3. Amennyiben erre nem látnak lehetőséget, annak mi az indoka?
  4. Ha látnak rá lehetőséget, miért nem kezdeményezik azt még a VÉSZ jogellenességet is súroló módosítása előtt?

Kénytelenek vagyunk rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a választás és az alakuló közgyűlés közötti idő nem adhatott teljeskörű jogi lehetőséget az iratokba való részletes betekintésre vagy szakmai megbeszélésekre a Liget projektet illetően, ezért az azonnal meghozott döntésük meggyőződésünk szerint kizárólag politikai döntés lehetett. De hogy véletlenül se vádoljuk meg önöket önös politikai, „csakazértsem”, az ablakon több tízmilliárd közpénzt kidobató döntésekkel, kérjük, válaszoljanak a következő kérdésekre.

  1. Politikai vagy szakmai kérdésnek tekintik-e a Liget projekt eredeti, teljes körű megvalósításának „megfúrását”?
  2. Amennyiben a szakmai kérdésnek vélik, kérjük sorolják fel azokat az iratokat, egyeztetési jegyzőkönyveket, szakmai véleményeket, a döntésük következményeként fellépő gazdasági előnyöket és hátrányokat hitelesen kimutató, és alátámasztó dokumentumokat, amelyek mentén döntésüket meghozták. (Vö.: 8. számú kérdés)
  3. Szakmai döntésük esetén kérjük, egyben indokolják meg, hogy mely, az eredeti terv megvalósítása mellett állást foglaló érveket nem vettek figyelembe, s azok elutasításának mi a tételes indoka?
  4. Amennyiben döntésük politikai döntés volt, kérjük indokolják meg, hogy egy egész nemzetgazdaságot érintő kérdésben miért nem szakmai döntést hoztak?
  5. Politikai döntés esetén milyen formában vállalnak felelősséget azokért a gazdasági hátrányokért, a már eddigi tervezésekért, előkészületi munkákért jogszerűen kifizetett milliárdok elvesztéséért, jövendő bevételkiesésekért, quasi elmaradt hasznokért, az országimázsban, turizmusban, kulturális területen bekövetkező hiátusokért, amelyeket a döntésükkel okoznak?
  6. Bármilyen jellegű volt a döntésük, kérjük mutassák be azokat a költségelemzéseket, amelyek a koncepcióváltás után a rendkívüli nagy felületű közpark létrehozásának, kezelésének, hosszú távú fenntartásának mindkét államháztartási alrendszert (központi, és önkormányzati alrendszer), ezen belül különösen a fővárost majdan terhelő költségeit állítja szembe a nagyberuházással létrejövő projekt ugyanilyen bontású költség-terheivel.

Karácsony Gergely választási ígérete a következő volt: „A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet.” Kerpel Fronius Gábor főpolgármesterhelyettes pedig az online lakossági fórumon egy kérdezőnek arra a kérdésére, hogy érdemes-e 1,5 százaléknyi zöldterület növelése érdekében az eredeti projekt által célzott kulturális beruházást elvetni, azt felelte, hogy önök nem kultúra ellenesek. Ezért kérjük válaszoljanak a következő kérdésekre:

  1. Akár szakmai, akár politikai döntést hoztak, mielőtt módosítanák a VÉSZ-t, meg tudják -e jelölni azokat a budapesti, esetleg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyszíneket a kapcsolódó költségvonzattal együtt, ahol Önök megfelelőnek tartják a három érintett kulturális beruházás (Új Nemzeti Galéria, Innováció Háza, Városligeti Színház) megvalósíthatóságát?
  2. Ha nem tudják megjelölni, vajon hitelesnek tekinthető -e bármilyen alapon született kijelentésük és ígéretük a választók szemében?
  3. Amennyiben politikai jellegű volt a döntésük, mi a véleményük arról a tényről, hogy csupán pár százezer budapesti szavazó elvi akaratát óhajtják érvényesíteni egy országos horderejű kérdésben többmillió magyar állampolgár évek óta fennálló akaratával szemben? (Karácsony Gergelyre 353 595 fő, a 14 kerületi polgármesterre – a főpolgármesterrel együtt- alig félmillió polgár szavazott.)

A munkaközi partnerségi egyeztetés keretében május 26-án megtartott online lakossági fórumra kitett három szakmai tanulmány (megalapozó, alátámasztó és stratégiai anyag) mindegyike gyakorlatilag azzal a megállapítással indít, hogy az új Fővárosi Közgyűlés az alakuló ülésén meghozta a fentebb már idézett határozatait az eredeti Liget projekt beruházása folytatásának megállításáról. Mint minden tisztességes szakmai tanulmány, az anyagok a megbízás keretein belül mozogva azt tekintik feladatuknak, amivel megbízzák a készítőket.

Jelen esetben a határozatokra való kezdeti utalásból egyértelmű, hogy a feladat nem egy semleges, minden szakmai és gazdasági szempontot figyelembe veendő vizsgálat volt, hanem kizárólag annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet mindenáron bebizonyítani, hogy az eredeti projekt „pusztítás”. Úgy tűnik, kizárólag annak a feladatnak tettek eleget a megbízottak, hogy „megfúrják” az eredeti projektet.

Meg kell jegyeznünk, hogy álláspontunk szerint nem éppen nagy horderejű a dokumentumok bizonyító ereje, és az erőlködés szelleme mindegyik tanulmányt áthatja. Azért használjuk bátran a „pusztítás”, valamint a „megfúrás” szavakat, mert a Stratégiai Környezeti Vizsgálat című anyaguk kitételekor Önök nyilvánosan felvállalták a Ligetvédők javaslatait, amelyben az anyag 102. oldalát követően csatolt mellékleteknél egyértelműen olvasható a cél: „Feladatunk= a funkcionális átalakítást megfúrni”, majd a továbbiakban egyszerű nemességgel „pusztításnak” jellemzi az anyag, (majd az online fórumon maga a  főpolgármesterhelyettes is) az eddigi beruházást. Mindezek tükrében várjuk válaszukat az alábbi kérdésekre:

  1. Önök a közérdekű, az állampolgárok egy részének falhatalmazásából származó feladataikat minden tekintetben a hatalmon lévő jobboldal tevékenységének „megfúrásával” óhajtják megoldani, alpári módon minősítve az eddigi tevékenységét, vagy ezt a kitüntető eljárást kizárólag a Liget projekt megvalósítása érdemelte ki?
  2. Amennyiben Önöknek ez a politikai és közjogi nyilvános stílusa, vajon elfogadják-e a szólás, -és véleményszabadság korlátlanságára tekintettel, hogy adott esetben a kormányoldal ugyanilyen hivatali stílusban minősítse az Önök munkáját?
  3. Ha elfogadják és tovább gyakorolják ezt a stílust, milyen közerkölcsöt kívánnak megteremteni egy olyan közegben, amelyet a Főpolgármester kormányt minősítő stílusa is fémjelez, bár a Főpolgármester a választási kampányában normális együttműködést ígért azoknak is, akik nem rá szavaztak.
  4. Ha nem fogadják el ezt a stílust, és „csupán” adminisztrációs hiba a Ligetvédők cseppet sem szimpatikus hozzáállásának közzé-, s ezzel hivatalossá tétele, hajlandóak -e elnézést kérni azoktól a választóktól, és nem önökre szavazóktól, akik esetleg hittek az olyan, az önök összefogásában létező pártneveknek, és jelszavaknak, mint „Párbeszéd”, vagy „Lehet más a politika”?

A Liget tv indokolásában olvasható a következő szöveg: „А Városliget a főváros egyik legjelentősebb, összefüggő zöldterülete, mely a város központi belsejében fejt ki igen jelentős kondicionáló hatást, így mikroklimatikus és környezetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen. A Városliget zöldfelületeinek megőrzésére vonatkozó garanciákat a zöldterület területfelhasználási egység fenntartása biztosítja, ezért szükséges, hogy a zöldterületekre vonatkozó előírás érvényesüljön a területen.”

A Liget tv. 7.§ (2) szerint a városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.

Úgy véljük, hogy ez a zöldfelületre vonatkozó törvényi rendelkezés, valamint az idézett törvényhozói szándék teljesen egyértelművé teszi, hogy a már lassan közhelyszámba menő kijelentés igazsága mellett, amely szerint az eredeti Liget projekt a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházása, a környezetvédelemre, a zöldfelületi arányok megtartására vonatkozó kormányzati szándék teljesen egyértelmű. Álláspontunk szerint a Városliget közpark jellegét nem szünteti meg, amennyiben a zöldfelületek mellett világszínvonalú kulturális központ is létrejön az évtizedek óta koszos, romos parkoló felület, rossz állagú, használhatatlan épületek helyén.

Ezt a kijelentésünket arra a tényre is alapozzuk, hogy elfogadjuk park-és kertépítő szakemberek véleményét (KertIkon honlap), amely szerint „A közparkok zöldterületi létesítmények, a területfelhasználást tekintve zöldterületnek minősül a kialakításukhoz leválasztott (illetve kijelölt) önálló földterület. Az OTÉK korábbi rendelkezése értelmében közpark egy legalább 1 ha nagyságú terület lehetett, amelynek legkisebb oldalmérete is a 80 métert meghaladja. Viszont a közpark funkcióit, az ebből adódó területigény tekintetében szűkösek az előírás szerinti méretek. Legalább 3-4 ha kiterjedésű egybefüggő területre van szükség (a park tervezés egyéb anyagi és személyi feltételei mellett), hogy egy területen kialakulhasson a közpark egyik fő értékét jelentő állományklíma, valamint valóban „terhelhető”, használható legyen a köz számára.”

Meggyőződésünk, hogy az eredeti projekt is teljesíti, sőt túlteljesíti a 100-120 hektárnyi területen a beruházások mellett is a közpark minősítésének feltételeit, főként úgy, hogy mint már említettük, a három likvidálásra szánt új épület építési helye eddig is beépített terület volt.

Ugyanakkor véleményünk szerint egy ország megújulásának záloga a fejlesztés. Főként akkor, amikor egy terv már hosszú évek óta lépcsőtől lépcsőre megvalósulni látszik, sőt máris jelentős sikereket mondhat magának a felújított Olof Palme ház, vagy az épülő Magyar Zene Háza, vagy a már működő gyermekjátszótér. Az eredeti projektet támogatók is összegyűjtöttek már közel 60 000 aláírást, sőt, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a főváros lakosságának több mint 70, az ország lakosságának pedig 80 százaléka áll ki a Városliget átfogó megújítása mellett!

Természetesen fontos dolognak tartjuk a nosztalgiázást a Liget 200 éves múltja mellett, a fűben a kiterített pokrócra fekvést (ahogy ez egy a projektet ellenző ligetvédő szájából fontos indítékként elhangzott a lakossági online fórumon), azonban még fontosabbnak tartjuk egy ország fejlődését turisztikai, kulturális, gazdasági szempontból a Szinyei-Merse ihlette majális, mint kikapcsolódási lehetőség fenntartása mellett.

A már hivatkozott stratégiai anyag megállapítása szerint a kormánytervben a Városligeti Park Z-VI övezetében a zöldfelület legkisebb mértéke 65 %, a beépítendő terület 7 %. A módosítás szerint a zöldfelület legkisebb mértéke 66,5 %, míg a beépítési terület 5 %.   A különbség a zöldfelület mértékében 1,5 százalék, amelyhez csupán ismételt adalék, hogy a beépítésre szánt helyek évtizedek óta beépítettek voltak. A módosításhoz rendelt, illetve a célt bizonyítani szolgáló anyagok ugyan további építkezés nélkül valóban nagyobb környezetvédelem megvalósulását prognosztizálják, azonban olyan mondatok is szerepelnek bennük, amelyeknek meggyőző ereje nem tekinthető meghatározónak. Csupán egy példa: „A Városliget Projekt módosításai ellenére a forgalmi modell megfelelőnek tekinthető, zajvédelmi szempontból az ez alapján készült számítások a biztonság felé tévedhetnek. A közvetlen környező utakra vonatkoztatva a kisebb hatás nem feltételezhető.”

Ne feledkezzünk meg továbbá a pandémia okozta munkahely-elvesztésekről sem, amelyek pótlásának kormányoldali erőfeszítéseibe méltó segítség lenne az ellenzéki városvezetés részéről az eredeti koncepció megtartása, amelynek munkahely-fenntartó-, teremtő képessége nem csupán a beruházások megvalósítása, hanem azok működtetésének ideje alatt, azaz a távoli jövőben is számottevő lehetne.

Mindezek alapján úgy véljük, hogy semmilyen logikus ész érv nem hozható fel a beruházások leállítása mellett és a készülő VÉSZ Módosítás jogellenessége és észszerűtlensége, izzadságszagú erőlködése az ellenzék politikai akaratának zöld köntösbe bújtatásával csupán feszültségkeltésre alkalmas.

Amennyiben azonban a főváros új vezetése mindenképpen koncepcionális változtatásra törekszik, azt valóban egy széleskörű, komplex gazdasági számításokkal alátámasztott vitán, és nem egy nevetséges, arcnélküli online lakossági fórumon kell megtárgyalni. Valós társadalmi egyeztetésre van tehát szükség. Ennek okán várjuk a választ arra a kérdésre, hogy:

  1. Önök valóban úgy gondolják, hogy a szakmai anyagokban jelzett 1,5 %-os nagyságú terület, pontosabban a legkisebb zöldfelület 65%-ról 66,5 %-ra emelése, illetve az eddigi beépített területek ismételt beépítésének megakadályozásával egy olyan méretű közpark létrehozása, amelynek környezetvédelmi hatásai még az Önök által készíttetett szakmai anyagok szerint sem szignifikánsak, valóban megéri az egyébként is szenzitív társadalmi béke teljes felrúgását?
  2. Ismerik-e, mérik-e azoknak a civil és szakmai szerveteknek a véleményét, amelyek az eredeti projekt megvalósítása mellett állnak ki, követelik a beruházások folytatását, és tiltakoznak az önök, kizárólag a ligetvédők évek óta fenntartott és ismételgetett véleményére alapozott döntései ellen?
  3. Ha ismernek az önök döntése ellen tiltakozó véleményeket, különös tekintettel a mostani munkaközi partnerségi egyeztetés keretében írásban benyújtottakra, vagy médiában megjelentekre, kérjük, közöljék nyilvánosan legalább azok számát.

Az alábbiakban továbbítunk egy szakmai véleményt, amely konkrétan a VÉSZ tervezett módosításához kapcsolódik:

„(1) A R. 8. §-ának (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

 „6. Vízi- és energiaközművek, megújuló energiaforrások létesítményei

(1) Épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség, valamint a hőigény távhőhálózatról történő biztosítása mellett lehet.”

A tervezett rendelkezés szerint minden épületnek a Városligetben a teljes hőellátását (hideg és meleg energia) biztosítani szükséges a FŐTÁV hálózatról. Érthetetlen, hogy miért van szükség arra, hogy bármilyen létesítmény esetén a Főváros cégétől az általa megállapított áron kellejen mindenkinek vásárolni a hőenergiát. Pártolandó, hogy a távhőszolgáltatás részesüljön előnyben, valamint az is, hogy ne lehessen gázkazánt létesíteni, ugyanakkor az előbbi kötelezővé tétele minden létesítményre teljesen ésszerűtlen. A kisebb vendéglátóépületekhez, vagy más kisebb méretű létesítményekhez, esetleg a meglévő épületek későbbi engedélyköteles bővítéséhez vizsgálat nélkül, kötelezően előírni egy jelentős vezetékfektetési feladatot generáló, nem zöldenergián alapuló távhővezeték bekötést teljességgel indokolatlannak tartunk.

Jelenleg ismereteink szerint a Városligetben csak a Főtáv gerincvezetékei épültek ki, így ez a rendelkezés jelentős környezetkárosítást eredményez, mivel a Fővárosi teljes hőellátási monopólium megszerzését fontosabbá teszi a megújuló energiák előnyben részesítésénél, a széndioxid kibocsátás csökkentésénél és a zöldfelületek védelménél. Szomorú.

Tudomásunk szerint több olyan tanulmány is készült, amely a Városligetben jelentkező energiaigények környezeti és gazdasági szempontból történő optimalizálását tárgyalta. Érdemes lenne azokat áttekinteni egy ilyen radikális döntés előtt, ha komolyan gondolják a környezettudatosságot.

Javasoljuk törölni a „valamint a hőigény távhőhálózatról történő biztosítása mellett lehet” szövegrészt. Szüksége esetén ide belefogalmazható, hogy csak Főtáv és megújuló használható, ugyanakkor ennek eldöntése csak esetileg, a megfelelő tanulmányok elkészítése után lehetséges. A tanulmánynak figyelembe kell vennie a zöldfelületek védelmét is, nem csak a Fővárosi cégek pozícióba hozását!

(3) A R. 8. § -a a következő (7) -(8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Talajszonda csak építési helyen belül létesíthető

A rendelkezést javasoljuk törölni.

Helyes irány az, hogy a ligetben a fás szárú növények védelme érdekében szigorú feltételekhez kössék a közműfejlesztési és közmű fenntartási feladatokat. A módosítás tervezete a víz-, elektromos-, csatorna-, távhő- vagy gázvezeték fektetéssel kapcsolatosan a fektetés és a beruházás mikéntjére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, ugyanakkor – helyesen – nem tiltja meg azokat. Az említett közmű fejlesztések, amelyek nem megújuló alapúak, tehát közvetlenül nem zöldek és legtöbbször az Önkormányzat tulajdonában álló cégek feladatait képezik, feltételekkel, de szabadon végezhetőek, míg a zöldenergiás talajszonda telepítések konkrétan meg vannak tiltva.

A talajszondák nem csak az új épületekhez, de a meglévő épületek energiaellátásának zöldebbé tételéhez is szükségesek lehetnek, így ellehetetlenítésük nem környezettudatos és nem támogatható. Természetes ugyanakkor, hogy azonos és szigorú feltételekhez szükséges kötni a megvalósításukat, mint az egyéb, kevésbé zöld közműlétesítmények kivitelezésénél.

A zárt talajszondás rendszer (nem a talajkollektoros rendszer) nem károsítja a környezetet, ugyanakkor zöld, megújuló energiával látja el a létesítményeket. Különösen problémás a rendelkezés a felújításokkal kapcsolatosan, hiszen például a Vajdahunyad vára vagy Széchenyi fürdő felújítása kapcsán is ellehetetleníti a talajszondák körültekintő alkalmazását is. A feltétel, amelynek teljesülnie kell, az a zöldfelület védelme, nem pedig a talajszondák ellehetetlenítése és így a Főtáv bevételeinek további növelése.

Ezzel kapcsolatosan kérdés, hogy az előterjesztő a hűtési energiát is kizárólag a Főtávnak akarja átpasszolni? Ez nem csak etikátlan, de a közbeszerzési szabályokkal is ellentétes, mivel ugyan hőenerigáról (hideg energia) beszélünk, de a Főtávnak csak a fűtésre van kizárólagossága. A rendelkezés azt is eredményezi, hogy szabályosan csak a homlokzatra utólagosan toldozott foldozott, zajos klímákkal lehet megoldani majd a hűtést, mindezt egy átgondolatlanul kötelezővé tett előírás miatt.

A Városliget Zrt. a Főváros által is támogatott épületeket (Magyar Zene Háza, Néprajzi Múzeum) talajszondás, megújuló hűtési-fűtési rendszerrel látja el. Ezek elhelyezését vizsgálta az előterjesztő (tehát, hogy az építési helyen kívül vagy belül esnek-e a szondák), hogy javaslata nem okoz-e a környezeti károkon kívül jelentős többletköltséget az adófizetőknek?

6.§ A R. 16. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5b) Vendéglátó terasz kizárólag az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési helyeken létesített vendéglátóhelyek környezetében a vendéglátóhelytől számított 15 méteren belül, legfeljebb 500 m2 alapterülettel létesíthető, kizárólag nem szilárd, vízáteresztő szórt burkolat kialakításával, a meglévő fák védelme mellett.”

A szórt burkolatra vonatkozó előírást javasoljuk törölni. Érthető, és messzemenőkig támogatott, hogy legyen minél zöldebb a Városliget, de ez egy közpark. A közparki funkciók használható módon kell megvalósuljanak, ebbe az is beletartozik, hogy egy terasznak, ahova az emberek kikapcsolódni ülnek le, ne szórt burkolata legyen. Valóban legyen vízáteresztő, de legyen a kulturált megjelenést biztosító burkolat, amely nem szóródik, nem porzik, nem gyomosodik intenzíven, nem mossa el a víz és nem színezi el a teraszbútorokat. Erre a szórt burkolat nem alkalmas.

(2) A R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Évente a Városliget területén legfeljebb három nagyrendezvény tartható. Két nagyrendezvény között annyi időt kell biztosítani, hogy a zöldfelület legalább az első nagyrendezvény előtti állapotának megfelelő helyreállítása és regenerálódása megvalósítható legyen.”

A nagyrendezvények VÉSZ-ben rögzített számát kérjük törölni.

A Városliget, mint közpark a kialakítása óta ad helyet jelentős rendezvényeknek. Úgy látjuk, hogy a zöldfelületek regenerálódásának biztosítása kiemelt fontosságú, ugyanakkor több olyan esemény is lehetséges és szükséges a ligetben, amely közhasznú, vagy közösségi szempontból kiemelt jelentőségű. Nem tartjuk ésszerűnek egy önkényesen, diktatórikusan megállapított számhoz kötni ezek megtarthatóságát. Nem látjuk indokoltnak, hogy miért 3 és nem 5, vagy 10, vagy 1 ez a szám. Erre tekintettel továbbra sem javasoljuk ezt megkötni. A teljesség igénye nélkül, néhány rendszeres ligeti nagyrendezvény:

  • Mentőnap
  • Városligeti Gyermeknap a Magyar Gyermekmentő Szolgálat rendezvénye
  • Majális
  • Rendőr- és tűzoltónap
  • Ingyenes koncertek
  • Közfoglalkoztatási kiállítás és vásár
  • Kerékpáros rendezvények (Critical Mass)

Aggályosnak tartjuk, hogy egy építési szabályzat a területi hatályán üzemeltetési kérdéseket szabályozzon. Az építési szabályzat, melynek a ellenőrzéséért az építésfelügyelet és az építési hatóság felelős nem szabályozhatja a használati és üzemeltetési kérdéseket. Az építési szabályzatok hatálya az épületek és építmények létesítésére terjedhet ki.

11.§ A R. 23. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út között a vasútvonalak különszintű keresztezésével közvetlen közúti kapcsolat biztosítása, legalább a pótlásra megfelelő közúti keresztmetszettel;”

Javasoljuk a Szegedi úti felüljáró megépítésének kötelezettségét visszavonni és lehetővé tenni a Kós Károly sétány gépjármű forgalom előli lezárását.

Üdvözöljük, hogy Budapest új vezetése eddig is progresszív módon támogatta a kerékpáros és gyalogos közlekedés térnyerését. Ugyanakkor értetlenül állunk a tény előtt, hogy Főpolgármester Úr megnyitja a rakpartokat, területeket zárat le, kerékpársávokat fest fel, lényegében teljesen mellőzve az ilyenkor szükséges tanulmányokat, de amikor lehetőség van arra, hogy Városligetet végre valóban autómentessé tegye, akkor nem él ezzel az opcióval.

A Városliget megérdemli, hogy a Kós Károly sétány nevéhez méltón végre megszűnjön autópálya lenni. Mindenképpen szeretnénk, hogy ne további, ki tudja mikor megvalósuló beruházások függvénye legyen ez a kritikus lépés, hanem ezt már most meg lehessen tenni. Tekintettel arra, hogy a javasolt felüljáró megépítéséről nem született döntés, illetve, hogy ismereteink szerint ennek a feladatnak nincs egyszemélyi felelőse, javasoljuk, hogy a Városliget autómentesítése ne legyen ködös politikai alkuk tárgya!

  1. 18. § (3) bekezdésében a „rugalmas burkolatú” szövegrész törlése,

Kérjük ezt a paragrafust törölni.

A Városliget sportcélú rekreációs funkciói kiemelten fontosak. Nem értjük, hogy a miért szükséges a futóknak megfelelő rugalmas burkolat lehetőségének a megszűntetése. A futókört szeretnénk kérni, hogy ne töröljék!

Új javaslat – játszóterek

A szabályozási terven nagyon kevés helyen van jelölve játszótéri funkcióval rendelkező parkterület. A korábbi fórumokon ismertetésre került, hogy például a Zene Háza mellett létrejöjjön egy kifejezetten Zenei tematikus játszótér, amelyre így nincs lehetőség. Ezen kívül hosszabb erzsébetvárosi és civil egyeztetés eredménye egy kis játszótér létrehozása volt a Király domb tövében. Kérjük, hogy ezt a játszóteret ne lehetetlenítse el a VÉSZ módosítása. A játszótér folyamatosan használatban van, elsősorban a kisebb korosztály által.

Biztosak vagyunk benne, hogy a közparkban helye van a játszótérnek. Kérjük ennek szélesebb körben lehetővé tételét.”

A jobb átláthatóság érdekében az alábbiakban – a hozzá fűzött véleményünk kihagyásával – megismételjük kérdéseinket, amelyekre a kérdések feltételének sorrendjében indokolással ellátott válaszukat várjuk.

  1. Elismerik-e, hogy a Liget projekt megvalósulása nem kizárólag budapesti, hanem sokkal nagyobb horderővel bíró nemzeti kérdés?
  2. Ha nem ismerik el, annak mi az indoka?
  3. Ha elismerik, hogy akarnak az eredeti Liget projektet támogatók sokaságának megfelelni?
  4. Vitatják-e, hogy a magyar jogalkotási folyamatot figyelembe véve a Liget tv. csupán „technikai paraméterek” megállapítására hatalmazta fel a Fővárosi Önkormányzatot a VÉSZ megalkotása (módosítása) során, ezért a Fővárosi Közgyűlés – a „lex specialis derogat legi generali” jogelv miatt – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben garantált, a helyi közügyekre vonatkozó független szabályozás körében a Liget tv.-el érintett részeken nem élhet oly mértékben korlátlanul a településrendezés-és településfejlesztés eszközeivel, mint a Főváros egyéb területein? Amennyiben vitatják, milyen indokok alapján?
  5. Mi az álláspontjuk abban a jogi kérdésben, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 2019. november 5-én meghozott 936-937. számú határozataival túllépi a Liget tv-ben kapott felhatalmazás jogi határait?
  6. Amennyiben álláspontunkkal nem értenek egyet, kérjük, részletesen fejtsék ki ennek jogi magyarázatát.
  7. Vitatják-e, hogy a VÉSZ módosításának eddigi lépései megsértik a Jogalkotási törvénynek az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit?
  8. Amennyiben álláspontjuk szerint nem sérti az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó szabályt, kérjük mutassák be azokat a dokumentumokat, amelyek eleget tesznek a hatásvizsgálat elvárásainak, különös tekintettel a Módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásaira.
  9. Vitatják-e, hogy a 936-937. számú határozataik a Jogalkotási tv. 24. § (1) bekezdésébe ütköznek, azaz tartalmukban egyrészt ellentétesek a Liget tv.-ben rögzített beruházási koncepcióval, másrészt ellentétesek a hatályos VÉSZ, mint önkormányzati jogszabályban foglalt egyes rendelkezések tartalmával, pl. az építési területek betűjeles listájával?
  10. Amennyiben nem tartják a jelzett határozatok tartalmát összeegyeztethetetlennek a Jogalkotási tv. hivatkozott rendelkezésével, kérjük, hogy ennek indokát fejtsék ki.
  11. Vitatják-e, hogy a Liget projekt kapcsán a speciális, szűkített jogkörű fővárosi jogalkotási lehetőségen kívül (VÉSZ) külön megállapodással is lehetőségük lenne – az önkormányzati szabadság tiszteletben tartása mellett – a kormánnyal való együttműködésre, kompromisszum-készségük bizonyítására, amelynek keretén belül a jogszabálynak nem minősülő határozataikat is megváltoztathatnák?
  12. Tudja-e, illetve akarja -e garantálni a főváros új vezetése, hogy amennyiben ragaszkodik a Liget projekt koncepcionális változtatásának tervéhez, jelen esetben a VÉSZ módosításához, azt valóban egy széleskörű, komplex gazdasági számításokkal alátámasztott vitán, és egy valós társadalmi egyeztetés keretén belül fogja megoldani?
  13. Amennyiben erre nem látnak lehetőséget, annak mi az indoka?
  14. Ha látnak rá lehetőséget, miért nem kezdeményezik azt még a VÉSZ jogellenességet is súroló módosítása előtt?
  15. Politikai vagy szakmai kérdésnek tekintik-e a Liget projekt eredeti, teljes körű megvalósításának „megfúrását”? 
  16. Amennyiben a szakmai kérdésnek vélik, kérjük sorolják fel azokat az iratokat, egyeztetési jegyzőkönyveket, szakmai véleményeket, a döntésük következményeként fellépő gazdasági előnyöket és hátrányokat hitelesen kimutató, és alátámasztó dokumentumokat, amelyek mentén döntésüket meghozták. (Vö.: 8. számú kérdés)
  17. Szakmai döntésük esetén kérjük, egyben indokolják meg, hogy mely, az eredeti terv megvalósítása mellett állást foglaló érveket nem vettek figyelembe, s azok elutasításának mi a tételes indoka?
  18. Amennyiben döntésük politikai döntés volt, kérjük indokolják meg, hogy egy egész nemzetgazdaságot érintő kérdésben miért nem szakmai döntést hoztak?
  19. Politikai döntés esetén milyen formában vállalnak felelősséget azokért a gazdasági hátrányokért, a már eddigi tervezésekért, előkészületi munkákért jogszerűen kifizetett milliárdok elvesztéséért, jövendő bevételkiesésekért, quasi elmaradt hasznokért, az országimázsban, turizmusban, kulturális területen bekövetkező hiátusokért, amelyeket a döntésükkel okoznak?
  20. Bármilyen jellegű volt a döntésük, kérjük mutassák be azokat a költségelemzéseket, amelyek a koncepcióváltás után a rendkívüli nagy felületű közpark létrehozásának, kezelésének, hosszú távú fenntartásának mindkét államháztartási alrendszert (állami, és önkormányzati alrendszer), ezen belül különösen a fővárost majdan terhelő költségeit állítja szembe a nagyberuházással létrejövő projekt ugyanilyen bontású költség-terheivel.
  21. Akár szakmai, akár politikai döntést hoztak, mielőtt módosítanák a VÉSZT, meg tudják -e jelölni azokat a budapesti, esetleg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyszíneket a kapcsolódó költségvonzattal együtt, ahol Önök megfelelőnek tartják a három érintett kulturális beruházás (Új Nemzeti Galéria, Innováció Háza, Városligeti Színház) megvalósíthatóságát?
  22. Ha nem tudják megjelölni, vajon hitelesnek tekinthető -e bármilyen alapon született kijelentésük és ígéretük a választók szemében?
  23. Amennyiben politikai jellegű volt a döntésük, mi a véleményük arról a tényről, hogy csupán pár százezer budapesti szavazó elvi akaratát óhajtják érvényesíteni egy országos horderejű kérdésben többmillió magyar állampolgár évek óta fennálló akaratával szemben? (Karácsony Gergelyre 353 595 fő, a 14 kerületi polgármesterre – a főpolgármesterrel együtt- alig félmillió polgár szavazott.)
  24. Önök a közérdekű, az állampolgárok egy részének falhatalmazásából származó feladataikat minden tekintetben a hatalmon lévő jobboldal tevékenységének „megfúrásával” óhajtják megoldani, alpári módon minősítve az eddigi tevékenységét, vagy ezt a kitüntető eljárást kizárólag a Liget projekt megvalósítása érdemelte ki?
  25. Amennyiben Önöknek ez a politikai és közjogi nyilvános stílusa, vajon elfogadják-e a szólás, -és véleményszabadság korlátlanságára tekintettel, hogy adott esetben a kormányoldal ugyanilyen hivatali stílusban minősítse az Önök munkáját?
  26. Ha elfogadják és tovább gyakorolják ezt a stílust, milyen közerkölcsöt kívánnak megteremteni egy olyan közegben, amelyet a Főpolgármester kormányt minősítő stílusa is fémjelez, bár a Főpolgármester a választási kampányában normális együttműködést ígért azoknak is, akik nem rá szavaztak.
  27. Ha nem fogadják el ezt a stílust, és „csupán” adminisztrációs hiba a Ligetvédők cseppet sem szimpatikus hozzáállásának közzé,- s ezzel hivatalossá tétele, hajlandóak -e elnézést kérni azoktól a választóktól, és nem önökre szavazóktól, akik esetleg hittek az olyan, az önök összefogásában létező pártneveknek, és jelszavaknak, mint „Párbeszéd”, vagy „Lehet más a politika”?
  28. Önök valóban úgy gondolják, hogy a szakmai anyagokban jelzett 1,5 %-os nagyságú terület, pontosabban a legkisebb zöldfelület 65%-ról 66,5 %-ra emelése, illetve az eddigi beépített területek ismételt beépítésének megakadályozásával egy olyan méretű közpark létrehozása, amelynek környezetvédelmi hatásai még az Önök által készíttetett szakmai anyagok szerint sem szignifikánsak, valóban megéri az egyébként is szenzitív társadalmi béke teljes felrúgását?
  29. Ismerik-e, mérik-e azoknak a civil és szakmai szerveteknek a véleményét, amelyek az eredeti projekt megvalósítása mellett állnak ki, követelik a beruházások folytatását, és tiltakoznak az önök, kizárólag a ligetvédők évek óta fenntartott és ismételgetett véleményére alapozott döntései ellen?
  30. Ha ismernek az önök döntése ellen tiltakozó véleményeket, különös tekintettel a mostani munkaközi partnerségi egyeztetés keretében írásban benyújtottakra, vagy a médiában megjelentekre, kérjük, közöljék nyilvánosan legalább azok számát.

Várjuk tehát válaszukat fenti kérdéseinkre, és véleményüket a VÉSZ (esetleges) módosításához kapcsolódó javaslattal összefüggésben.

Üdvözlettel

CÖF-CÖKA kuratóriuma

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom