Belföld

„A készültség, éberség fenntartása közügy”

Nagy Anikó: A miniszterelnöknél rendszeresen tartott tárgyalásokon járványügyi szakemberek és az orvostudomány képviselői vesznek részt,ismertetik a legújabb tudományos eredményeket

Hazánkban időben meghozott, racionális, a tudományos eredményeket is figyelembe vevő döntések születtek – jelentette ki lapunknak Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa. Elmondta, a járvány nemzetközi lefolyását elemző szakemberek folyamatosan összevetették a már időben előttünk járó egyes országokban hozott intézkedéseket és a járvány terjedését a hazai, helyi adottságokkal.

„A készültség, éberség fenntartása közügy”
Az első fertőzött igazolását követően már a hetedik naptól gyors, az egészségügyi közbiztonságot előtérbe helyező döntéseket hozott a kormány – hangsúlyozta lapunknak a Heim Pál kórház főigazgatója
Fotó: MH

– Mi lehet az oka, hogy nálunk nem alakult ki olyan drámai járványhelyzet, mint például Olasz- vagy Spanyolországban?

– Kellő időben léptünk, jó és határozott korlátozó intézkedések születtek, amiket a lakosság fegyelmezetten betartott, mert megértették azok a súlyát. Emellett vannak hazai, területi sajátosságok, amiket az egyes településeken külön is érvényesíteni lehetett. A területi, szociális és kulturális nézőpontok és szokások ismerete nagyon fontos, mert ezekre figyelve sokkal inkább betartható szabályokat lehetett hozni, illetve az intézkedéseket ezek alapján tudtuk kiterjeszteni.

– Akad szakember, aki mindezen túl a gyer-mekkorban adott BCG-oltásokat is látja az alacsony halálozási mutatók hátterében.

– A koronavírus-járvány az egyes országokban eltérő súlyossággal zajlik. Sokan vizsgálják, mi az oka annak, hogy a fejlett nyugat-európai államokban a kór súlyosabb formában zajlik, mint számos közép- és kelet-európai országban. Valóban többen felvetették, hogy ott, ahol a TBC elleni védőoltás, a BCG (Ba­cillus Calmette-Guérin) hosszú ideje kötelező, és magas a lakosság átoltottsága, a Covid–19-járvány enyhébb formában zajlik, kevesebb a súlyos tünetekkel kórházban ápoltak száma. Ezzel szemben azt is feltételezik, hogy ahol a BCG-oltást nem vezették be kötelezően – ilyen Olaszország is – vagy a korábban kötelező programot felfüggesztették (Franciaország 1950–2007, Spanyolország 1965–1981), magasabb a fertőzöttek, a súlyos állapotú, kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma is. Ugyanakkor Brazíliában 1967-től a mai napig folyamatos a lakosság oltása, mégis nagyon erős a járvány. Nálunk az újszülött kori BCG-oltás 1954 óta kötelező, a BCG-átoltottság tekintetében világviszonylatban is az élen járunk, amire büszkék lehetünk. Több tanulmányban is úgy vélekednek, hogy a csaknem újszülött korban történő BCG-oltás a TBC elleni speciális védelem mellett általános hatással is bír az immunrendszerre, amely számos egyéb fertőzés ellen is erősebb védelmet biztosít. Például Ausztráliában, Hollandiában frissen is adtak BCG-oltást az egészségügyi dolgozóknak. Ám egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a BCG-oltottság a Covid–19-fertőzéssel szemben védettséget jelentene. Az ezzel kapcsolatos bizonyító erejű tudományos eredményekre még várni kell. Mivel a koronavírus természetét és az ellene való védekezés módját még nem ismeri egyértelműen a világ, természetes, hogy több kérdés és vélemény is felvetődik ezzel kapcsolatban a tudományban. Sokan keresnek a jó döntések mellett egyéb magyarázatokat a laposabb járványgörbékre. Ilyen például a szervezet D-vitamin-ellátottsága is vagy a lakosság kanyaró elleni átoltottsága, amiben ugyancsak nagyon jól állunk, de ezeket sem sikerült tudományosan bizonyítani.

– Nézzük a korlátozásokat. A jó eredményeinkben mekkora része lehetett a szigornak?

– A tudományos eredményeket figyelembe véve születtek meg azok a helyes határozatok, amelyek mindannyiunk érdekeit szolgálták. A járvány nemzetközi lefolyását elemző szakemberek folyamatosan összevetették a már időben előttünk járó egyes országokban hozott intézkedéseket, a járvány terjedését és a tudományos ismereteket a hazai, helyi adottságokkal. Így keletkeztek a végső soron jó modelljeink. Az első fertőzött igazolását követően már a hetedik naptól gyors, az egészségügyi közbiztonságot előtérbe helyező kormányzati döntések születtek. Bezártak az egyetemek, a kollégiumok, megtiltották a tömegrendezvényeket és a magas kockázatú országokból történő beutazásokat, de gondoltunk az idősekre is, a hatvanöt év felettiek védelmére. Ezt követte a tizenkettedik napon az iskolák bezárása, a távoktatás villámgyors életre hívása. A kijárási korlátozás elrendelésére pedig a huszonnegyedik napon került sor.

– Másutt eltérően reagáltak?

– Jelentős a különbség az intézkedések idejének gyorsaságában. A hasonló korlátozó döntéseket például az olasz kabinet csak jóval később hozta meg. Konkrétan az egyetemek és a tömegrendezvények bezárása öt régió­ban és az iskolák bezárása tizenkét körzetben csak az első fertőzött személy feltűnését követő huszonkettedik napon történt meg. Az összes iskola bezárására csak a járvány harmincharmadik, a kijárási korlátozások bevezetésére pedig harmincnyolcadik napján került sor. A magyar sikerekhez elengedhetetlen volt az egészségügyi dolgozók gyors és kiváló helytállása. Nagyszerű érzés megtapasztalni azt az összefogást, ami az egészségügyi dolgozók között kialakult, ahogy segítették, váltották egymást a kollégák. Mindenütt a maxi­mumot nyújtották, amit nem lehet eléggé köszönni nekik. És végül, de nem utolsósorban szükség volt a lakosság döntő többségének a fegyelmezettségére. A lakosság részéről is tapasztalható volt a segítő szándék, ahogyan a szabályok mellett az egészségügyi dolgozók munkáját segítették számos dologgal. Ezek együtt vezettek oda, hogy a járvány első hullámát jóval kevesebb veszteséggel, eredményesen kezelte az ország.

– Önt gyakran látni az Orbán Viktor miniszterelnök által tartott megbeszéléseken. Milyen tanácsokkal tud neki szolgálni?

– A miniszterelnöknél rendszeresen tartott tárgyalásokon járványügyi szakemberek és az orvostudomány képviselői vesznek részt. Nem túlzás azt mondani, öröm és megtiszteltetés ezeken részt venni. A szakemberek a folyamatosan meg-megújuló tudományos ismereteket, a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi lefolyását ismertetik a kormányfővel és a kabinet tagjaival. A KETLAK munkacsoport (Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport) jelenleg több mint száz kutatót és speciális tudású szakembert tömörít. Ezek a szakemberek – gyakorlatilag szinte a járvány kezdete óta – tízezer feletti nemzetközi tudományos közleményt dolgoztak fel annak érdekében, hogy a legfrissebb tudományos eredményekkel segítsék a döntéshozók munkáját.

– Volt valami speciális felvetésük, meglátásuk?

– Több elemzést is készített a KETLAK. Az egyik sajátos hazai elem Magyarország regionális, megyei, térségi különbségeinek vizsgálata, nemcsak a veszélyeztetett hatvanöt év feletti korosztály minél hatékonyabb védelme céljából, hanem hogy a védekezést leginkább a lakosság helyi társadalmi, gazdasági, kulturális szokásaihoz lehessen igazítani. Ezért is örültünk annak, hogy az egyes településeken a kormány országos intézkedéseit a helyi sajátosságoknak megfelelően lehetett kiegészíteni. De a vidékre és Budapestre vonatkozó feloldó intézkedések időbeni eltolása is fontos biztonsági döntés volt. Emellett elemzés készült a hazai iskolai rendszerrel kapcsolatban. Ennek során feltérképeztük valamennyi általános- és középiskolát, azok helyét és a tanintézmények kinyitásának vagy bezárásának hatását az adott településen, illetve ezeknek hatását az országos járványra. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos elemzésünk is azt mutatta, hogy a megfelelő szabályok betartása mellett nem jelentenek kockázatot. Bár a lakossági mozgások határozott korlátozása mind a társadalomra, mind a gazdaságra hatalmas terheket rótt, mégis ez a lépés adott lehetőséget arra, hogy a vírus robbanásszerű terjedését meg lehessen akadályozni.

– A gyerekeket általában látványosan nem érinti a koronavírus. Ugyanakkor mégis akadnak egészen riasztó esetek, amelyekre nem igazán van magyarázat.

– A gyermekek körében az igazolt Covid–19-fertőzött esetek száma jóval kevesebb, mint a felnőtteké. Ennek valódi oka még nem ismert, számos immunológiai és életkori tényezőt feltételeznek a háttérben. A gyermekek jóval ritkábban mutatnak tüneteket, mint a felnőttek, és mivel a tünetmentes fiatalt általában nem tesztelik, ezért a többségüknél nem is történik koronavírus-kimutatás. Az Egyesült Államokban a megerősített Covid–19-esetek kettő-, Kínában 2,2, Olaszországban 1,2 százaléka volt tizennyolc év alatti. Egy több mint kétezer kiskorút érintő kínai vizsgálatban beszámoltak arról, hogy a fertőzöttek állapota a tünetmentestől a kritikus fokozatig terjedhet. Teljesen tünetmentes volt a gyermekek négy százaléka. Nagyon enyhe általános tünetek jelentkeztek az esetek ötvenegy, míg mérsékelt súlyosságúak (hányás, hasmenés, tüdőgyulladás) harminckilenc százalékában. Súlyos légszomj és oxigénhiány miatt intenzív osztályos kezelésben részesült kettő-öt százalékuk, míg életveszélyes kritikus állapotú volt a gyermekek 0,6 százaléka. A Covid–19-fertőzés miatt kórházban kezelt gyermekek közül az egy év alatti gyermekek aránya április másodikától durván tizenöt százalék volt az Egyesült Államokban. Több szervet érintő súlyos gyulladásos komplikációkat és a Kawasaki-szindróma megjelenését is kapcsolatba hozzák a vírussal. Bár a súlyos légúti komplikációk a gyermekkorban bármelyik korcsoportban előfordulhatnak, ezek kockázata a csecsemőkorú betegeknél magasabb, mint az idősebb fiatalok esetében. Idehaza eddig néhány intenzív osztályos kezelést igénylő fertőzött gyermekről tudunk. A KETLAK kutatói elindították a Covid–19-fertőzött gyermekregisztert, hogy több, akár nemzetközileg is megosztható információnk legyen a fertőzés rájuk gyakorolt hatásáról.

– Ősszel jöhet a második hullám?

– Igen. A kérdés csak az, mikor és milyen mértékben jelentkezik. Az eddigi kormányzati intézkedések, valamint a lakosság fegyelmezett és értő szabálykövetése lehetővé tették, hogy felkészülési időt nyerjünk. De mi magunk tehetjük a legtöbbet azért, hogy a kór későn térjen vissza és lapos járványgörbével. Bár hazánk eddig a legjobban védekezők közé tartozik, a járványnak nincs vége, továbbra is ügyelni kell a maszkviselésre, a kézmosásra, a személyes higiéniára, a védőtávolságok megtartására. Mindezek mellett elengedhetetlenül fontos a folyamatok rendszeres monitorozása, a szűrések kiterjesztése, a fertőzöttek és kontaktjaik gyors igazolása és elkülönítése. A készültség, éberség fenntartása közügy.

Kapcsolódó írásaink

Nem vált valóra Fekete-Győr rémálma

ĀA Momentum elnöke azt hitte, disztópikus víziójának megfelelően tényleg bebörtönzések és egyeduralom lesz az országban - a valóság nem így alakult

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom