Belföld

Mindenki hordjon maszkot!

Jakab Ferenc: A kormány időben hozott meg jó döntéseket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy kordában tudjuk tartani a betegség terjedését

Itt van a hazám, itt kell dolgoznom – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Jakab Ferenc virológusprofesszor, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője, akivel a lehetséges gyógymódokról, a vírus elleni védekezésről és a kutatók összefogásáról is beszélgettünk.

Mindenki hordjon maszkot!
Egy hét alatt szinte valamennyi szóba jöhető, felkért kutató igent mondott az akció-csoporthoz való csatlakozásra – mondta a professzor
Fotó: PTE/Lanszki Zsófi

– Példaértékű tudományos összefogás jött létre Magyarországon a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, nyilatkozta nemrég. Mit takar ez pontosan?

– Március közepén érkezett a felkérés a miniszterelnöktől a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetésére, melynek nyomán tényleg országos összefogás jött létre: egy hét alatt szinte valamennyi szóba jöhető, felkért kutató igent mondott a csatlakozásra. Minden érintett felsőoktatási intézménytől és kutatási centrumból maximálisan támogató hozzáállást tapasztaltam, mindenki azonnal vállalta a feladatot, és a konkrét teendők kiosztása után rögtön munkához is láttunk. Alig akadtak olyan kollégák, akik nem voltak kooperatívak, de sajnos ez is előfordult.

– Milyen célt tűztek ki?

– Elsősorban a koronavírus teljes megismerését. Ez egy új betegség, eddig csak a rokonairól volt tudásunk, ezért csak következtetéseket lehet levonni vele kapcsolatban, ellenben számos nyitott kérdés adódik. A legfontosabb feladat most felkészülni a következő hullámra, hogy legyen megfelelő gyógyszer, illetve gyógymód a betegek egészségének megőrzéséhez. Ennek érdekében számos kutatás és kísérleti folyamat zajlik párhuzamosan, több munkacsoportban. Ez egy komplex rendszer.

– Hallani arról, hogy már meglévő készítményeket is tesztelnek.

– Valóban, folyik a már ismert, akár a patikák polcain is megtalálható, eredetileg más betegségekre kifejlesztett gyógyszerek tesztelése. Ha ezekről bebizonyosodik, hogy a koronavírus elleni védekezésben hasznosak lehetnek, akár azonnal használhatjuk őket. Fogalmazzunk úgy, a gyógyszerkincsünk újragondolásáról van szó. Közben folyamatban van új hatóanyagok, eddig ismeretlen vegyületek szintetizálása is. Ugyancsak fontos lába az említett komplex rendszerünknek a genetikai állomány teljes megismerése, amely a vírus terjedési dinamizmusát mutatja. Továbbá annak tisztázása, milyen mutációk lehetségesek, ami a későbbi vakcina megalkotásához lehet hasznos. Érdemes kitérni az alapkutatásokra, vagyis a vírusgazda és a sejt közötti kapcsolat, a molekuláris mechanizmusok, az úgynevezett támadási pontok megismerésére is. Mindezek a későbbi gyógyszerfejlesztéshez gazdagíthatnak bennünket hasznos információkkal. Vagyis az egészségügy számára meghatározhatják majd a következő lépéseket. És meg kell említeni még a plazmaterápiás kezeléseket is, melyek szintén ígéretesek.

– A leggyorsabb megoldást alighanem a már meglévő gyógyszerek alkalmazása jelentheti. Ezen a téren milyen fejlemények vannak?

– Jelenleg három szer tűnik ígéretesnek nemzetközileg is, ám kiderült, egyelőre valamennyi alkalmazása komoly mellékhatásokkal jár. Ezért nem lehet őket olyan könnyen bevetni a gyógyításban, ennek megoldása a tudomány feladata. A feladatra egy hazai konzorciumot kértünk fel, ők koordinálják a klinikai tanulmányokat. Ugyanakkor mindent le kell tesztelni. Kétségtelen, a gyógyszerterápia keretében akár már a közeljövőben találhatunk olyan hatóanyagot, amely csökkentheti a koronavírus-fertőzést vagy segítheti a gyógyulást, ám egyéne válogatja, hogy az mennyire fog beválni, mennyire lesz hatásos. Korántsem biztos, hogy minden betegnek segít majd az adott készítmény.

– Erre csupán a vakcina lesz alkalmas. Jelen állás szerint meddig kell még rá várni?

– Több labor is végez vakcinafejlesztéseket a világban, van, ahol ezek már elérték a humán klinikai tesztek szintjét. Meglátásom szerint ettől függetlenül még legalább egy-másfél év kell ahhoz, hogy kész legyen az engedélyezett ellenszer. Ez nyitott kérdés, nagyon gyorsan változnak az események ezen a téren is. Kérdés persze az is, hogy ez mikor érkezik meg hazánkba. Iszonyú mennyiséget kell majd ugyanis előállítani belőle.

– A kormány a napokban már a korlátozások részleges lazításába kezdett. Nem kockázatos ez?

– Ebben nem foglalnék állást, ugyanis ez nem az én hatásköröm. Szakmai véleményemmel segítek, amennyire tudok, de ez inkább járványügyi kérdés, nem tudományos, virológiai feladat. Ugyanakkor, ahogy azt már korábban is nyilatkoztam, úgy vélem, a kormány időben hozott meg jó döntéseket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy kordában tudjuk tartani a betegség terjedését. Ha lazításra kerül is sor, azt természetesen kellő szigorral és kontroll mellett lehet csak elképzelni. Ki kell mondani: soha nem lesz már olyan az élet, mint a mostani járvány előtt volt – miközben nyilvánvalóan jogos társadalmi és gazdasági igény mutatkozik az újraindulásra. Mindenképp óvatosnak kell lenni.

– Egyesek szerint hiába leszünk túl a koronavíruson, hozzá kell szoknunk a hasonló világjárványokhoz. Osztja ezt a véleményt?

– Teljes mértékben. Sőt mi, virológusok évek óta figyelmeztetünk erre a kockázatra. Jómagam lényegében már egy 2015-ös publikációmban megjósoltam a mostani járványt, amikor felhívtam a figyelmet arra, hogy az állatokról emberekre átugró vírusok mekkora veszélyt jelentenek, s hogy bármikor bekövetkezhet egy ilyen pandémia. Sajnos itt is van. Tudomásul kell venni: ebben a globalizált világban nem léteznek lokális problémák. Egy ilyen járványt nem lehet megállítani – ha csak azt nézzük, hogy például a frankfurti repülőtéren „békeidőben” huszonnégy óra alatt százhatvanezer ember halad át. A szakemberek régóta ezt sulykolják.

– Akkor mit lehet tenni?

– Sokat lehet tanulni a mostani helyzetből, az egyes emberek, országok és kormányok szintjén egyaránt. A víruskutatást és a járványügyet komolyan kell venni, ha úgy tetszik: tartsuk szárazon a puskaport! Nincs garancia arra, hogy nem fog visszatérni a koronavírus, ahogy arra sem, hogy nem jön majd egy következő, hasonló kór.

– A maszkokról és a tesztek szükségesséről itthon politikusok is vitáznak. Mi a véleménye ezekkel kapcsolatban?

– A maszkviselést kezdetben csak a betegeknek ajánlottuk, azért, hogy ne fertőzzenek tovább. Egy ilyen járvány esetében azonban a tudásunk folyamatosan változik. Most azt mondom, miután igazolódott, hogy tünetmentesen is lehetünk fertőzöttek, a WHO-val egyetértésben mindenki számára ajánljuk a maszk viselését, sőt akár a kötelezővé tételt is. A másfél-két méteres távolság betartásával együtt így drasztikusan csökkenthetjük a fertőzés veszélyét. Az elsődleges védekezési vonal tehát a karantén, vagyis a négy fal, a második pedig a személyi védelem. Szóval mindenkit arra kérek: hordjon maszkot! Jónak tartom egyébként, hogy szinte már divat lett a maszkvarrásból, én most rendeltem nyolcat. Fontos a közösségi felelősségvállalás!

– És a tesztek száma?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által bejelentett országos szűrővizsgálat jó kezdeményezés, melyhez a KSH által végzett kiválasztás nyomán tizenhétezren csatlakozhatnak. Azt kérem az érintettektől, vegyenek részt a négy egyetem részvételével, a Semmelweis Egyetem koordinálásával megvalósuló programban! Ezzel egy reprezentatív adathalmazt kapunk majd, ha úgy tetszik, egy keresztmetszeti képet, amelyből fontos következtetéseket lehet levonni.

– Kicsit visszakanyarodva az első kérdéshez: milyen hozadéka lehet a magyar tudomány számára a mostani kutatásoknak?

– Látszik, mennyire komoly szürkeállomány van Magyarországon. Ezt meg kell tartani, vigyázni kell rá! Sokan jöttek haza, miközben akadnak, akik kinn maradnak, személye válogatja. Én is voltam többször külföldön, mégis itthon vagyok. Itt van a hazám, itt kell dolgoznom. Ha azt nézem, hogy vezethetem a virológiai akciócsoportot, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban a térség egyetlen, felsőoktatási intézetéhez tartozó 4-es biológiai biztonsági szintű kutatólaboratóriumát, akkor azt mondhatom, idegenként ezt külföldön nem érhettem volna el.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom