Belföld

Magyarország arányosan kifejezetten sokat tesztel

A fertőzöttséget figyelembe véve Európa legtöbb országában kevesebb a vizsgálat, mint nálunk – derül ki a nemzetközi adatok összehasonlításából

Mást sem hallunk, mint hogy Magyarországon kevés tesztet végeznek. Az álhírgyártók szerint többet kellene, pedig a tények azt mutatják, hogy a fertőzöttség mértékét figyelembe véve itthon különösen sok teszt készül. Több, mint Ausztriában és szinte ugyanannyi, mint Csehországban.

Magyarország arányosan kifejezetten sokat tesztel
Tesztlicit. Nemzetközi összehasonlításban sincs okunk szégyenkezni
Fotó: AFP/Yomiuri/Norikazu Tateishi

Egy világjárvány esetén roppant fontos lenne, hogy az érintett országok minél pontosabb, hitelesebb adatokkal segítsék a fertőzés terjedésének megismerését. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a WHO számára összevissza küldik az országok a mérőszámokat. Nehéz elképzelni, milyen helyzet uralkodhat azokban az államokban, ahol nyolc-tíz mutató pontos frissítése is gondot okoz. Franciaországban az elmúlt két hétben kétszer csökkentették megmagyarázatlanul tízezres nagyságrendben az összes fertőzött számát. Április 18-án úgy emelkedett 3800-zal a fertőzöttek száma, hogy aznap elméletileg egyetlen tesztet sem végeztek. Nagy-Britanniában a gyógyultak számáról képtelenek adatot szolgáltatni. Hosszabb ideje halljuk, hogy sokkal többet kellene tesztelni Magyarországon, ám tény, hogy nálunk több mint kétszer annyi vizsgálat van, mint amennyit a WHO ajánl. A legtöbb európai ország csak szeretné elérni ezt a szintet.

Ezt legegyértelműbben úgy tudjuk megállapítani, ha az elvégzett tesztek számát elosztjuk a fertőzötté nyilvánítottakéval. A WHO ajánlása szerint a cél, hogy tíz teszt esetében egynél több fertőzöttet ne találjanak. A járványok visszaszorítása szempontjából a legfontosabb, hogy ott kell tesztelni, ahol aktív a vírus. A hétfői adatsor szerint 1984 fertőzöttel hazánk a hatvanharmadik a rangsorban. Az addigi, 48 057 tesztet elosztva ezzel a számmal, azt az adatot kapjuk meg, hogy hány próbára jut egy fertőzött. Ez a szám Magyarországon 24,2, azaz a tesztek nagyjából négy százaléka hoz pozitív eredményt.

A száz legfertőzöttebb országot vizsgálva ezzel Magyarország a huszonnegyedik a rangsorban, míg az Európai Unión belül a nyolcadik helyen áll. Csehországban, ahol majdnem négyszer ennyi próbát végeztek, 25,2 tesztre jut egy fertőzött.
A kiemelkedően sok tesztet végző Németországban minden tizenkettedik próbára jut egy fertőzött, azaz nyolc százalék, míg Svájcban 13, Olaszországban 14, Svédországban 18, Spanyolországban 21, Hollandiában 20, Nagy-Britanniában és Belgiumban 25 százalékos a mutató. A V4-en belül Lengyelország hasonló elveket követ (4,5 százalék), mindössze Szlovákia emelkedik ki 2,6 százalékkal.

Tömeges vizsgálatokat Hongkongban (0,7), az Egyesült Arab Emirátusokban (0,8), Üzbegisztánban (1,1), Ghánában (1,4) és Ausztráliában (1,6) végeztek, ám éppen az eltérő klimatikus viszonyok miatt nehezen összehasonlíthatóak az eredmények. Hasonló időjárási helyzetben egyedül Dél-Korea (1,9) végzett kiemelkedően sok laborvizsgálatot. Az Egyesült Államokban húszszázalékos az arány, és vasárnap jelentették be, hogy öt százalékig szeretnének eljutni.

Európában az állampolgárait kiemelkedő számban tesztelő Svájc a rengeteg vizsgálattal csupán annyit tudott elérni, hogy a halálozási arány alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat-európai országban, egymillió főre vetítve a szomorú belga rekordhoz (490) képest csupán 158. A járványt későn felismerő Ausztriában 180 ezer tesztre több mint 14 ezer fertőzött jut.

Nálunk most emelkedett 21-re e szomorú adat, amelyben jelentős szerepet játszott a Pesti úti idősek otthonának gócponttá válása. Mindez azt az elvet igazolja, hogy a megelőzés leghatékonyabb módja a korán meghozott szigorú szabályok betartása. Ahol másként tettek – mint Nyugat-Európában vagy a hazai idősotthonban –, ott a tesztelés már megkésett tűzoltás lehetett csupán. Közép- és Kelet-Európa az idejében elrendelt szigorú korlátozásokkal akadályozta meg eddig a járvány tömeges elterjedését.

Nemzetközi megerősítés

Hazánknak sikerült menedzselniea helyzetet a WHO szerint


Nagyon sok reményteljes vakcinakutatás zajlik világszerte, mi több, már klinikai vizsgálat alatt is áll jó néhány, ezért úgy véljük, hogy a pandémia lecsengésének elejére kész lesz a használható oltóanyag – hangoztatta a Klubrádiónak nyilatkozva Ledia Lazeri. A WHO budapesti irodavezetője megerősítette azt is, Magyarország részt vesz az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett nemzetközi, úgynevezett szolidaritási kutatásokban, amelyek jól haladnak előre. Az irodavezető egyebek mellett arról is beszélt, a WHO szerint az lenne az optimális, ha minden egyes kimutatott és igazolt fertőzés mellett tíz tesztet tudnának elvégezni. Magyarországon ez az arány magasabb, és minden jel arra utal, hogy ezek a tesztek megbízhatóan szűrik ki a pozitív eredményeket. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nálunk is azt a tesztet használják, amit a WHO javasolt, és amit a világon szinte mindenhol befogadtak. Ledia Lazeri a kórházi ágyak hatvanszázalékos felszabadításáról szólva hangoztatta, az intézkedés nyomán nem kell attól tartanunk, hogy ha naponta mégis a duplájára növekedne a fertőzések aránya, akkor nincs elég betegágy. Magyarország nagyon jól teszi, ha biztosítja a maximális kapacitást szükség esetére – fogalmazott. Mint kifejtette, hat hét telt el a fertőzés kitörése óta, s az adatok arra engednek következtetni, hazánknak sikerült menedzselnie a helyzetet, s így elkerülte az exponenciális növekedést. Mindegyik állam saját döntése, milyen tempóban enyhít a szigorításokon – mondta. Ledia Lazeri beszélt arról is, a WHO európai szervezetének egyelőre nincs kidolgozott eljárása arra, hogy mikor zárulhat le az úgynevezett Maradj otthon!-időszak, de már dolgoznak egy átmeneti – a leállástól az újraindításig szóló – stratégia kialakításán. Ennek elkészülte e hét végére várható.
(LMA)

Kapcsolódó írásaink