Belföld

A koronavírus-törvény kapcsán jelent meg a legtöbb álhír

A koronavírus-járvány idején fokozott kockázata van az álhírek, félelemkeltő vagy a lakosság félrevezetésre alkalmas vélemények terjedésének - mutat rá a Századvég Alapítvány  Fake News Figyelő néven indított sorozata legfrissebb részében, amelyben a pánikkeltésre, félretájékoztatásra vagy a veszélyhelyzeti intézkedések hatékony végrehajtásának akadályozására alkalmas álhírekre, hamis látszatot keltő véleményekre hívja fel a figyelmet.

A koronavírus-törvény kapcsán jelent meg a legtöbb álhír
Az elmúlt hetekben megjelent álhírek alapján elmondható, hogy a legtöbb félretájékoztatás a koronavírus-törvénnyel, az uniós támogatásokkal és a különböző hatósági intézkedésekkel, járvány-adatokkal kapcsolatban valósult meg
Fotó: Pixabay

Az elmúlt hetekben megjelent álhírek alapján elmondható, hogy a legtöbb félretájékoztatás a koronavírus-törvénnyel, az uniós támogatásokkal és a különböző hatósági intézkedésekkel, járvány-adatokkal kapcsolatban valósult meg - olvasható a Fake News Figyelő sorozat legfrisebb  részében, amelyet csütörtökön ismertetett lapunkkal a Századvég Alapítvány, amelynek március közvélemény-kutatás rávilágított, hogy a magyarok közel háromnegyede (71 százaléka) úgy látja, bizonyos internetes híroldalak szükségtelenül keltenek pánikot a koronavírus-járvány kapcsán. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele szerint a kormánynak határozottabban kellene fellépnie a rémhíreket terjesztő médiumokkal szemben.

A Fake News Figyelő eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy az álhírek, félrevezető, vagy félelemkeltésre alkalmas vélemények terjesztői közel kétharmad arányban ellenzéki orientációjú (elsősorban online) médiumok, míg a maradék egyharmad arányban maguk az ellenzéki politikai szereplők - olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint tendenciaként figyelhető meg, hogy egy-egy álhírt, illetve félrevezető állítást rövid időn belül átvesznek egymástól az ellenzéki sajtóorgánumok, így segítve annak a különféle felületeken való minél gyorsabb terjesztését.

"A fellelt álhírek és megtévesztő állítások mintegy harmada a koronavírus-törvénnyel, illetve az ahhoz kapcsolódó jogállami kérdésekkel foglalkozott, és azokkal kapcsolatban tett hamis vagy félrevezető kijelentéseket. Ezen álhírek egyik leggyakrabban megfogalmazott állítása az volt, hogy a kormány addig kormányozhat rendeletekkel, amíg azt jónak látja, illetve, hogy korlátozás nélküli hatalmat kapott. Ezzel szemben az elfogadott törvény világosan fogalmaz: a veszélyhelyzet megszűnésével a törvény hatályvesztéséről az Országgyűlés dönt, amely így kizárja mind az időbeli, mind pedig a korlátozás nélküli hatalom lehetőségét" - mutat rá a Századvég.

Az elemzés megállapítja: többször előforduló álhír volt az Európai Unió Magyarország számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából nyújtott „többlettámogatása". "Ezt világosan és egyértelműen cáfolják a tények, azaz, hogy az uniós mentőprogram 37 milliárd eurós keretében semmilyen új forrás nincs. Ezek az összegek a tagállamoknak a 2014-2020-as időszakra már korábban, hét évre megítélt tagállami uniós pénzügyi támogatásokban benne vannak, így nem jelentenek pluszforrást Magyarország számára" - mutat rá a Századvég.

A koronavírussal kapcsolatos konkrét intézkedésekről, a járvánnyal kapcsolatos adatokról és a különböző döntésekről az operatív törzs és a kormányzat külön, a járvánnyal kapcsolatos információkra dedikált honlapja ad folyamatos és pontos tájékoztatást. Ennek ellenére álhírek, megtévesztő közlések nagy számban vonták kétségbe a közzétett járványügyi adatok hitelességét, holott a koronavirus.gov.hu–n naponta frissülő tényadatok érhetők el az aktuális, igazoltan koronavírussal fertőzöttek, a gyógyultak, az elhunytak, a hatósági házi karantén alatt álló állampolgárok és a mintavételek számáról.

Az elemzés foglalkozik azzal is, hogy több portál is foglalkozott a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseivel. A kabinet számos döntést azonnal, vagy napokkal korábban bejelentett – ilyenek a hitelmoratórium, a bértámogatások, az egészségügyi dolgozók támogatása, a 13. havi nyugdíj, a gyes, gyed, gyet támogatások meghosszabbítása, a kisvállalkozók mentesítése a KATA megfizetése alól június végéig, valamint a végrehajtások felfüggesztése a veszélyhelyzet idejére.

Ennek ellenére sok hamis látszatot keltő hír látott napvilágot, melyek a „lassú kormányzati döntésekről", vagy „kevés azonnali támogatásról" szólnak, esetleg bizonyos intézkedésekről nem, vagy éppen megtévesztő kontextusban számolnak be, amelyek alkalmasak az olvasók félrevezetésére - állítja a Századvég, amely az álhíreket, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állításokat, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázatát a Századvég weboldalán tette elérhetővé.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom