Belföld

Gyógyultak vérplazmáját adnák a fertőzötteknek

Tudni kell, milyen a minta vírussemlegesítő kapacitása, azaz mennyi benne az antitest – mondta lapunknak a szakember

A napokban az Egyesült Államokban felvetődött, hogy a felgyógyult emberek vérplazmáját adnák be a súlyos betegeknek. A lapunk által megkérdezett orvosszakértő elmondta, a módszer régről ismert, de nem minden esetben segít, sőt, lehetnek súlyos következmények is, ha nem kellő figyelemmel járnak el.

Gyógyultak vérplazmáját adnák a fertőzötteknek
Czett András: Ez az eljárás nem egyszerű és komoly kockázatai is lehetnek
Fotó: MH/Purger Tamás

Számos esetben kimondottan hasznosnak bizonyulhat, ha egy vírusfertőzésből felgyógyult ember vérplazmájából adnak egy betegnek, de azért ez az eljárás nem ennyire egyszerű és komoly kockázatai is lehetnek – jelentette ki lapunknak Czett András orvos. A szakembert annak kapcsán kérdeztük meg, hogy a New York-i Vérellátó Központ megkezdte a koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegek vérplazmájának gyűjtését azért, hogy a benne lévő ellenanyagok segítségével súlyos állapotban lévő embereken próbáljanak segíteni. Maga a plazma a vér nem alakos elemeinek összessége, tehát vörös- vagy
fehérvérsejtek nincsenek benne, csak az immunoglobulin típusú antitestek, amelyek a fertőzésre adott válaszként keletkeztek a szervezetben. Czett András elmondta, egy egészséges embertől általában fél liter vért szoktak levenni – ennek mintegy ötven százaléka a vérplazma. Létezik olyan megoldás is, hogy a vért nem leveszik, hanem egy olyan gépen vezetik át, amely egyből a vérplazmát vonja ki, a többit pedig visszajuttatja az illető szervezetébe. Az egyéni hajlandóságtól függően az egyik ember vérplazmája a másikban súlyos allergiás tüneteket is okozhat, ezért csak kellő orvosi figyelem mellett adható be – figyelmeztetett egy lehetséges veszélyre az orvos.

Czett András beszélt arról is, a géntechnológia előtti időszakban nem tudtak mesterségesen antitesteket előállítani, így akkoriban állatok szervezetét hívták segítségül, ilyen eljárás volt például a tetanuszfertőzés ellen a lósavó. Ez gyakran életveszélyes allergiás reakciót okozott, ha többször is szükség volt rá, az első beadás azonban életet menthetett. Tehát annak idején nem gyógyult ember plazmáját adták be, hanem mesterségesen megfertőzött állat plazmájából az antitest-kivonatot. Ez fontos különbség. Jelenleg emberi plazmát vagy a gyógyszeriparban használnak alapanyagként, vagy pedig közvetlenül, frissen fagyasztott plazma formájában adják súlyos, enélkül halálhoz vezető véralvadási zavarban szenvedő pácienseknek. Erről a nagyközönség főleg a nőgyógyászati betegségek kapcsán hallhatott.

A mostani helyzetben csak olyan emberek jöhetnek szóba, akik bizonyítottan a koronavírus fertőzésből gyógyultak fel – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, alaposan meg kell győződni arról, hogy az adott vérplazma nem tartalmaz fertőző ágenst, illetve tudni kell azt is, milyen a vírussemlegesítő kapacitása, azaz mennyi benne az antitest, lévén ez utóbbi mennyisége minden emberben más és más.

Egy-másfél hónap múlva jelentkezik az intézkedések hatása
 

Akad észszerű magyarázata annak, hogy Olaszországban nem csökken jelentős mértékben sem az új regisztrált fertőzöttek, sem a halálos áldozatok száma – véli Czett András. Az orvos emlékeztetett arra, az olaszok a karantén bevezetésének első heteiben nem vették elég komolyan az életüket korlátozó döntéseket, másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések nagyjából egy-másfél hónapos késéssel kezdik igazán kifejteni a hatásukat. A valós esetszám sokkal nagyobb lehet, mint a feltárt, de hogy pontosan melyek az arányok, azt csak alapos vizsgálatok után lehetne megmondani. Arra a kérdésre, hogy egyes helyi virológusok szerint Olaszországban esetleg már decemberben megjelent a koronavírus, Czett András elmondta, nem kíván spekulációba bocsátkozni, viszont az év eleje óta ő maga is csaknem harminc, úgynevezett atípusos, valószínűleg bakteriális eredetű, lázzal nem járó tüdőgyulladással találkozott. Ez szokatlanul sok, de az érintetteket szerencsére mind sikerült kezelni. Egyik eset sem bizonyult koronavírusnak, hiszen akkor erre még nem is lehetett tesztelni.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom