Belföld

Kágébéla hősként tekint magára

Az Európai Parlament (EP) emléklapját mutatta fel az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt Kovács Béla egykori jobbikos politikus, volt EP-képviselő védekezésképpen büntetőperének csütörtöki tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszéken.

Kágébéla hősként tekint magára
Fotó: MH

Kovács Béla azt mondta: az emléklappal az EP-képviselőként 2010 és 2019 között végzett munkáját ismerték el, azt az Európai Parlament elnökeként aláírta Antonio Tajani.

Ezzel a kapcsolatban a védő úgy fogalmazott: az EU ezzel a gesztussal kifejezte, mit gondol a kémkedés vádjáról.

Kovács Béla azt mondta, hogy a másik a vádpont, a költségvetési csalás kapcsán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódott, ám ő időközben elismerte hibáját és teljes egészében visszafizette és így megtérítette a figyelmetlenségből, gondatlanul okozott kárt.

Azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi tárgyaláson felmerült, egykor még „a kommunista rendszert is kiszolgálta”, később viszont a Jobbikba lépett be, Kovács Béla közölte: 1990 előtt a rá nehezedő erős nyomás ellenére se lépett be az akkori állampártba, az MSZMP-be, egész életében csakis egyetlen pártnak, a Jobbiknak volt tagja.

„Tehát egy hős áll Önök előtt” - jegyezte meg a vádlott.

Az elsőfokú büntetőperben még nem zárult le a bizonyítás. A tárgyaláson elhangzott: külföldi tanú meghallgatása is szükséges lehet, ami azonban a koronavírus-járvány miatt nehézségekbe ütközik és elnyújthatja a büntetőpert.

Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

Kovács Béla az eljárás során tagadta az ellene felhozott vádakat.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom