Belföld

Varga Judit: A kormány célja a börtönbiznisz megállítása

A kormány célja, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára több milliárdos iparággá vált - mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az Országgyűlésben.

Varga Judit: A kormány célja a börtönbiznisz megállítása
Varga Judit igazságügyi miniszter és Völner Pál, a tárca államtitkára
Fotó: MH/Purger Tamás

Varga Judit a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájában elmondott expozéjában közölte: a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Ezáltal az áldozatok jogos követeléseinek kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogják biztosítani - közölte a miniszter.

Rögzítette: a kormány elítéli azokat a visszaéléseket, amelyek a börtönviszonyok miatti kártalanítási pereket kísérik, mert szerinte ezek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét.

A miniszter a kormányzati fellépés első lépéseként említette a törvényjavaslatot, amely „a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében” rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, június 15-ig.

Beszélt arról is, hogy a második lépésként a kormány kész arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeként olyan jogszabályokat alkosson, amely a társadalom széleskörű felhatalmazásával bírnak és amelyek az áldozatok jogait helyezik előtérbe.

Varga Judit jelezte, az új szabályozás érdekében a kormány a nemzetközi vitákat is kész felvállalni.

Beszámolt arról is, hogy az elmúlt években új börtönök épültek, folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési követelményei, férőhelybővítéssel enyhült a zsúfoltság, munkalehetőséghez jutottak a fogvatartottak.

Hangsúlyozta, a kormány célja nem tüneti kezelés, hanem a túlzsúfoltságnak - mint a kártalanítások jogalapjának - teljes megszüntetése.

A miniszter közölte, a törvényjavaslat rendelkezik arról, a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében legkésőbb szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.

Szólt az előterjesztés azon részéről is, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben a kártalanításként megállapított összeg főszabályként a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára érkezik. Kifizetés ügyvédi letéti számlára nem teljesíthető - mondta.

Kitért arra, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú ideig szinte ismeretlenek voltak a magyar jogrendszerben, az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt.

Az elmúlt időszakban azonban „egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő jól ismert ügyvédi irodák” felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget - hangoztatta.

Hozzátette: ennek köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a bíróság előtti perek száma.

Úgy folytatta, a strasbourgi bíróság a magyar vonatkozású ügyeket vizsgálva, a Varga és társai ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a börtönzsúfoltságból adódó problémák ismétlődése és állandósulása, valamint az érintettek nagy száma miatt hatékony jogorvoslati eljárásra van szükség.

A bíróság ebben az ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy preventív, illetve kompenzációs jogorvoslati mechanizmust vezessen be - idézte fel.

Varga Judit szerint a jogalkotó eredeti szándéka az volt a 2013-as jogszabállyal, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre.

Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésre is lehetőséget ad.

A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítéshez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik igényérvényesítése nem kellően hatékony - mondta.

Ismertetése szerint a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben 12 680 határozat született, amely közel kilencmilliárd forintot vont el a költségvetésből; ebből mindössze 10 százaléknyi összeg került a sértettekhez, a kifizetések 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.

Budai Gyula: A Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek iparággá fejlesztették a börtönbizniszt

A balliberális és a „Soros-hálózathoz” tartozó ügyvédek rátelepedtek a fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a „börtönbizniszt” - mondta Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka csütörtökön az Országgyűlésben, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Elmondta, hogy a „börtönbiznisz” közel tízmilliárdos „iparág”, amely egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat és sérti az emberek igazságérzetét.

A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig 2 millió forintot. Budai Gyula hozzátette: a Burka család 45 millió forinthoz jutott hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom