Belföld

Láng Zsolt: Karácsony csak a demokrácia látszatát tartja fent

Szimbolikusnak nevezte a Fidesz budapesti frakcióvezetője, hogy a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Gyurcsány Ferenc az első sorban tapsolt az embereinek

Kezdettől fogva kettősség kíséri Karácsony Gergely munkáját, arra viszont egyelőre nem tudom a választ, hogy ez azért van, mert ő maga sem hiszi el, amit mond, vagy azért, mert hatalmas szorításban van a koalíciós partnerei által – mondta lapunknak Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-frakcióvezetője. A fővárosi ügyek mellett szóba került a DK-s Niedermüller Péter ügye is, amely szerinte nagyon rossz irányt jelez.

Láng Zsolt: Karácsony csak a demokrácia látszatát tartja fent
„Noha nekünk van a legnagyobb frakciónk, még egy szobát sem kaptunk”
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Előző héten szavazott a Fővárosi Közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatról (szmsz). Már az előterjesztés vitájában is szóvá tette, hogy a módosítások a legkevésbé sem demokratikusak, sőt ütköznek az önkormányzati törvénnyel. A Fidesz-frakció benyújtott egy sor módosító indítványt is. A véglegesen elfogadott változatról mit gondol?

– Ezen az ülésen végül sikerült szünetet kicsikarni, amikor a főpolgármesterrel és a főjegyzővel egyeztetni tudtunk. Ennek köszönhetően sok módosító indítványunkat részben vagy egészben be is fogadták. Reménykedem abban, hogy ez a városvezetés lelkiismeretének és demokratikus elkötelezettségének jele volt. Az eredeti előterjesztés – amelyet semmilyen szakmai és politikai egyeztetés nem előzött meg – tele volt olyan rendelkezésekkel, amelyek egyrészt felsőbb jogszabályba ütköztek, másrészt az eddigiekhez képest megnehezítették a képviselők véleménynyilvánítását és a munkában való érdemi részvételét. Néhány ilyen elemet sikerült orvosolnunk.

– Tudna példákat mondani az eredeti változatból?

– Volt benne olyan passzus, amely kimondta: a közgyűlésnek és a bizottságainak nem kell a napirendek tárgyalása alatt határozatképesnek lennie, elég a szavazásoknál. Holott az önkormányzati törvény konkrétan úgy rendelkezik, hogy a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Volt benne olyan kitétel is, hogy a bizottságok külső (szakértő) tagjai nem nyújthatnak be előterjesztést, ami szembement a tagok közötti egyenlő jogok és kötelezettségek alapelvével. Hangsúlyozom, ezek végül kikerültek az elfogadott szabályzatból. Maradt benne azonban több olyan elem, ami aggályos. Jelentősen csökken azoknak a kérdésköröknek a száma, amelyekhez a közgyűlés minősített többsége szükséges. Az időkorlátok is aránytalanok maradtak, sarkos esetben megkapunk egy előterjesztést hétfőn, munkaidő után – úgy, hogy szerdán reggel kezdődik az ülés –, és azzal kapcsolatban kedd délutánig adhatunk be bármilyen módosító javaslatot. Vagyis egy napunk van rá. Ez alól kivétel a főpolgármester, aki akár a napirend tárgyalásának lezártáig nyújthat be ilyet. Ezeknek az ötleteknek egyike sem a partnerségről szól. Karácsony Gergely a múlt heti vitában azzal érvelt: ő maga az intézmény, amely arra hivatott, hogy kompromisszumokat hozzon létre. Vagyis saját magát nevezte erre egyedül alkalmasnak. Nem szeretném kétségbe vonni a képességeit, de talán kissé szerénytelen.

– Mindez azért is érdekes, mert az előző ciklusban az akkori ellenzék minden napirendi vitát azzal nyitott, hogy felszólalt az időkorlátok, a módosítások benyújtásának határideje és a főpolgármester jogkörei ellen, már ami az üléslevezetést illeti, mondván, az túl szigorú és nem demokratikus. Azokhoz képest most drákói szigor van.

– A kampányban sokszor beszéltek a demokratikus alapelvekről és arról is, hogy azokat is képviseli a főpolgármester, akik nem rá szavaztak. Több mint háromszázezer választóról beszélünk. A múlt heti szmsz-módosítás viszont, ahogyan a cégvezetők politikai alapon történő lecserélése vagy az ellenzék ellenőrzési lehetőségeinek aránytalan csökkentése, nagyon nem ebbe az irányba mutat.

– A módosítás tartalmazta azt a változtatást, hogy amennyiben az adott előterjesztésről kétszer egymás után sem születik döntés, a főpolgármester saját hatáskörben dönthet a kérdésben. Mit jelent ez pontosan?

– A törvényben is van egy hasonló szabály, azonban az csak kivételes esetekben érvényesíthető. Az, hogy Karácsony Gergely ezt külön beemelte általános szabályként a beterjesztett fővárosi rendeletbe, azt jelenti, hogy ki akarja tágítani a körét azoknak az eseteknek, amikor ő maga egy személyben dönthet egy kérdésről. Igazából túl azon, hogy nem demokratikus az eljárás, azt sem tudtuk eldönteni, hogy mindez nekünk, ellenzéknek vagy a saját többségének szól. Az az érzésem, hogy ez inkább a koalíciós partnerei irányába érzett bizonytalanság jele, hiszen azt üzeni: ha bizonyos kérdésekben befeszültök, én eldöntöm egyedül. Egyébként ez is kikerült az elfogadott szövegből.

– Mennyire stabil Karácsony Gergely többsége?

– Messzebbről indítanék. Az szmsz-módosítás kapcsán is lehet érzékelni a kettős játékot. Kinn a bárány, benn a farkas. A látszatszabályok ugyanis érdemben nem hoznak előrelépést a testületi munkában, de ami még fontosabb, Budapest életében sem. A legtöbb napirendi pontra igaz, hogy azok mindig egy nagyon hangzatos bevezetéssel kezdődnek, ami azt ismétli: „szabad, demokratikus világvárost teremtünk”. A konkrét intézkedések viszont gyakran ennek szöges ellentétei. Ez a kettősség kezdettől fogva kíséri Karácsony Gergely munkáját. Arra viszont egyelőre nem tudom a választ, hogy ez azért van, mert ő maga sem hiszi el, amit mond, vagy azért, mert hatalmas szorításban van a koalíciós partnerei által. Az is lehet, hogy mindkettő együtt. Ám ítéletet mondani még korai lenne, 2020 eleje van, adjunk még időt a főpolgármesternek. Ráadásul ahogyan a kampányban is, most is nap mint nap tapasztalom, hogy mennyire lejt a pálya, mennyivel több mindent megenged magának és megenged a média a Karácsony-féle szivárványkoalíciónak, mint amiket annak idején az előző vezetőknek és testületi többségnek.

– Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a testületbe visszatértek a frakciók. Annak idején Tarlós István azért szüntette ezt meg, hogy a kerületek jobban tudják érvényesíteni a saját érdekeiket a polgármestereken keresztül, és ne menjenek el a viták az országos ügyek felé. Most akkor minden visszaállt a régi rendbe?

– Minden szabálynak akkor van értelme, ha van mögötte tartalom. Úgy érzem, frakciókkal és azok nélkül is kiválóan lehet működni. Az MSZP-s Horváth Csaba az elmúlt ciklusban, noha nem voltak frak­ciók, ő maga listás ellenzéki képviselő volt, nagyobb épületszárnyban ült a stábjával, mint a főpolgármester-helyettesek. Minden közgyűlési tagnak, polgármesternek és képviselőnek felszólalási joga volt, nem voltak ilyen szigorú időkorlátok. Jól hangzik, hogy vannak frakciók, az persze más kérdés, hogy két főtől alakítható képviselőcsoport, ez nem racionalitás, hanem politikai alku eredménye, de ha nincs a munkájukhoz infrastruktúra, akkor ez is csak demokratikus látszat. A Fidesz–KDNP-frakciónak, noha a legtöbb képviselővel rendelkezünk, még most sincs saját szobája, most is vendégségben vagyunk az egyik bizottság helyén. Persze az udvaron is lehet dolgozni, ha akarja az ember, mindent megold. Egyelőre nem látom, milyen pozitív hozadéka lenne a képviselőcsoportok megalakításának, sőt szerintem Tarlós István idejében sokkal jobb dolguk volt az ellenzéki képviselőknek, mint most.

– Ha már szóba került az udvar, Karácsony Gergely megnyitotta a Városháza parkolóját a civilek előtt. Sok a látogató?

– Ez az I-es udvar, ami jelenleg technikai okok miatt zárva van, de raktak oda padokat, és elvileg látogatható. Azt hallottam, hogy egy házaspár már eljött, és kereste a parkot, aztán kicsit csalódottan vette tudomásul, amit a helyén talált. Azért annyi biztos, hogy ez inkább szimbolikus dolog, nem egy fás, árnyas, esztétikus, zöld közterületről beszélünk. Ha ez egy más „színű” városvezetés projektje lett volna, egyes médiumok már biztosan ízekre szedik.

– A főpolgármestert ismerte már korábban is, együtt dolgoztak minimum egy cikluson át. Most milyennek látja?

– Öt évig volt polgármester kollégám, de nem tudom, volt-e olyan alkalom, hogy a közgyűléseket leszámítva találkoztunk volna. Sokat az üléseken sem maradt, és nem vitatta meg velünk a tárgyalt témákkal kapcsolatos felvetéseit. Biztosan jó oka volt rá. Ugyanakkor régebbről ismerem Gergelyt, hiszen 2011-ben volt egy időközi ország­gyűlési képviselő-választás a II. kerületben, mivel Balsai István alkotmánybíró lett, ő pedig elindult a posztért Lévai Katalinnal és velem szemben. Akkor azt tapasztaltam, hogy nem mindig játszik egyenesen. Ezt természetesen neki is elmondtam. Hogy ez a politika természetes velejárója a részéről vagy színes életútjának köszönhetően állandó „satuban” van, nem tudom. Most is azokkal kell napi szinten vinni a nemzet fővárosának ügyeit, akiket saját bevallása szerint is unicummal tud elviselni. Nem lehet könnyű ezt megélni. Szimbolikus volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén ott ült az első sorban Gyurcsány Ferenc, és tapsolt az embereinek, ahogy mentek fel a pulpitusra a pozíciókért. Valószínűleg Karácsony Gergely is ezért méri patikamérlegen a döntéseit.

– Ha már szóba került az alakuló ülés, hogyan élte meg ezt az időszakot?

– Többen azt hittük, hogy vannak bizonyos korszakok, amelyeken és azok emblematikus arcain már túlléptünk. Azokról, akik a Demszky-időszakban Budapestet csőd közeli helyzetbe vitték, miközben politikai és gazdasági csapataikkal az országot is a működőképesség határáig juttatták, azt hittük, már egy valóban letűnt kor emberei. Bíztunk abban, hogy a balliberális oldal az elmúlt tíz-tizenöt évben, tanulva a hibákból, legalább személyekben próbál megújulást mutatni. De az, hogy 2020-ban Budapest kulturális bizottságának alelnöke Havas Szófia, vagy a Csatornázási Műveknél Atkári János az igazgatóság elnöke, megdöbbentő. Utóbbival kapcsolatban a főpolgármesternek az volt az indoklása egy interjúban, hogy mivel vissza szeretné a főváros vásárolni az FCSM külföldieknek eladott részvényeit, és annak idején Atkári készítette elő Demszky Gábornak a privatizációt, biztosan ért hozzá. Ez az érvelés minimum cinikus, de mindenképpen intő jel 2022-vel kapcsolatban.

– Az intő jeleknél maradva, Niedermüller Péter DK-s polgármester sokakat sértő, elfogadhatatlan kijelentést tett. A hivatala előtt több ezren tüntettek. Lemondana a helyében?

– Képzeljük el, mi történt volna, ha egy fideszes polgármester ugyanezt a kijelentést teszi, csak a „fehér, keresztény” helyett más jelzős szerkezetet használ. Több tucat magyar nagykövetet berendelnek a világ számos pontján, és óriási nemzetközi botrány kerekedett volna. Ehhez képest a jogvédő szervezetek, amelyek minden kérdésre azonnal élesen reagálnak, a legvehemensebben úgy nyilatkoztak az ügyben, hogy elsőre talán valóban félreérthetők Niedermüller szavai, de ez ártatlan kormánykritika. Az pedig nagyon sok mindent elárul, hogy maga Niedermüller Péter és a pártja sem kért bocsánatot, sőt megvédték ezt a tarthatatlan kijelentést. Ez nagyon rossz irány. De azóta itt van Jávor Benedek botrányos posztja is, amellyel megaláz egy komoly közfeladatot vállaló, sokat dolgozó édesanyát, ahelyett, hogy Budapestért és az ott élőkért dolgozna Brüsszelben a főváros hivatalos képviselőjeként. Várom Karácsony Gergely elhatárolódását és párttársa visszahívását a posztról.

– Mi a feladata most a fővárosi fideszes képviselőknek?

– Aki ismer, tudja: az öncélú vitákat soha nem szerettem. Egy egészséges lelkületű ember önmagában a vitáért nem vitatkozik, csak azokért a dolgokért érdemes, amelyekben tényleg hisz. Például hogy jobbá teheted a gyermekeid, a közösséged jövőjét. Azért kaptunk a választóktól bizalmat, hogy a fővárosiak érdekeit képviseljük. Ha ezt ellenzéki szerepben kell tennünk, akkor úgy. 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom