Belföld
Korrupció árnyéka a bíróságokon
Összeférhetetlenségek garmadájára derült fény a csődbűncselekménnyel vádolt, másodfokon felmentett Szeviép-vezérek büntetőperében
A csődbűncselekménnyel vádolt Szeviép-vezérek felmentése – amit Schiffer András ügyvéd, az LMP volt társelnöke a bírói szervezetet érintően a rendszerváltoztatás óta a legsúlyosabb botránynak minősített – nem csupán arra világíthat rá, miként hálózta be a szegedi városháza a bíróságot, hanem arra is, hogy a bírósági igazgatásban – a szegediekben egész biztosan – súlyos zavarok vannak, amelyek negatívan hatnak az ítélkezésre. Ismert, a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék bizonyítottság hiányában mentette fel a vádlottakat. Indoklásában arra hivatkozott, hogy a Szeviép egyik leányvállalatának, amely csaknem félmilliárd forint kölcsönt kapott az anyavállalattól, eltűnt a könyvelése.
Arról a Biztonsági Üzem Kft.-ről van szó, amelynek ügyvezetője – aki történetesen Ujhelyi István szocialista politikus sofőrje volt – 2007 után, másfél éven keresztül, néhány heti rendszerességgel milliós pénzösszegeket vett át, összesen 430 millió forintot, amelynek aztán nyoma veszett. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a leányvállalat könyvelését a nyomozó hatóság le sem foglalta, így a kirendelt szakértő azt sem vizsgálhatta meg, hogy bekönyvelték-e ezeket a kölcsönöket. Hiába indítványozták a károsultak, hogy a bíróság szerezze be a könyvelést, az már soha nem került elő, lába kelt. (Amúgy a sofőrt, vagyis a társaság ügyvezetőjét Botka László egy városi cégnél helyezte el, ő lett a repülési üzletág vezetője – a szerk.)
A kirendelt szakértő, bizonyos Stefán József az Oktaéder Kft.-nél – a Szeviép Zrt. egyik résztulajdonosánál – volt könyvvizsgáló, emiatt a kizárását kezdeményezték. A bíróság azonban ezt nem akceptálta, arra hivatkozva, hogy Stefán nem tartotta magát elfogultnak. Az összeférhetetlenség non plus ultrája az, hogy az Oktaéder 16,84 százalékban tulajdonosa annak a Szeviépnek, amelynek vezetői a vádlottak padján ülnek, és Stefán az Oktaédernél az egyik vádlottól kapta a fizetését.
Ilyen előzmények után derült fény arra, hogy Nové Ágnes, a felháborító ítéletet hozó bírói tanács tagjának cége a szegedi önkormányzattól nyolcszázmillió forint értékben kapott megrendelést, a bírói tanács elnöke, Kovalcsik Éva pedig Szeged belvárosában egy önkormányzati lakást vásárolhatott meg kedvezményesen 12,4 millió forintért, amit azonmód el is adott. Még ezen is túltesz, hogy az egyik vádlott, P. László védője történetesen élettársa a Szegedi Törvényszék kollégiumvezető helyettesének, aki a Szeviép-per bíráit kijelölte. Vele szemben a fegyelmi eljárás már megindult. Egy másik vádlott, O. József védője, Izsák Péter 2002-től 2006-ig, a szocialista kormány idején a szegedi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló ingatlan- és vagyonkezelő cég igazgatósági tagja volt. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az ügyben vizsgálatot rendelt el, amely információnk szerint még nem zárult le.
Gergényi, Hagyó és a Buda-Cash vezetői is olcsón megúszták
Számos enyhe ítélet váltott ki felháborodást
Több olyan ítéletet is hoztak az elmúlt években a magyar bíróságok, amelyek joggal váltották ki a közvélemény felháborodását. Ilyen volt, amikor 2012-ben a Győri Ítélőtábla jelentősen enyhítette a Marian Cozma-per három fővádlottjának büntetését. Az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18–18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 évre enyhítették. Később a Kúria ezt tizenhárom évre emelte fel. Sztojka 2018 júliusában kedvezménnyel szabadult, de nemrég már vissza is került a börtönbe. A volt budapesti rendőrfőkapitányra, Gergényi Péterre kiszabott enyhe büntetés verte ki a biztosítékot a társadalomban 2017 februárjában. A 2006 őszi rendőri túlkapásokért vezetőként a legnagyobb felelősséget viselő Gergényi mindössze négyszázezer forintos pénzbírságot kapott. Még az év őszén Hagyó Miklósék perében született szemet szúróan enyhe ítélet. A Szegedi Ítélőtábla hivatali visszaélés és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében találta bűnösnek az egykori szocialista főpolgármester-helyettest, akit azonban – az elsőfokú döntést megváltoztatva – jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte.
Idén a Szeviép-ítélet mellett a Gyulai Törvényszék a szegedi parkolóbotrányban első fokon kiszabott felfüggesztett börtönbüntetéseket enyhítette, így a város volt főjegyzőjének, Botka László polgármester volt alpolgármesterének és kabinetvezetőjének is csak pénzbírságot kell fizetnie. A több ezer kisbefektető megrövidítő, összesen 115 millárdos kárt okozó brókercég, a Buda-Cash vezetőinek is kevesebbet kell majd börtönben ülniük, miután múlt héten a Fővárosi Ítélőtábla enyhítette büntetésüket.
Nem szabadulhatnak idő előtt a gyilkosok
Feltételes szabadláb: szigorodó előírások
Elsősorban a tavaly decemberi győri tragédia hozta ismét felszínre a feltételes szabadlábra bocsátás szabályozásának tarthatatlanságát.
A feleségét korábban súlyosan bántalmazó győri gyilkos a szabályok szerint büntetése kétharmadának letöltése után kerülhetett ki tavaly a rácsok mögül úgy, hogy ezt a büntetés-végrehajtási intézet és az ügyészség is ellenezte.
Talán csak a szerencsén múlott, hogy a Marian Cozma-gyilkosság miatt tizenhárom évre ítélt Sztojka Iván nem újabb emberölés miatt került vissza a börtönbe. A hűvösön végül kilenc évet eltöltő, 2018 nyarán jó magaviselete miatt szabadult bandatag nem sokáig bírta bűnözés nélkül, tavaly novemberben elfogták, és bűnszervezetben, üzletszerűen
elkövetett kerítés és kitartottság megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Az olaszliszkai lincselés tizenhét évre ítélt első rendű vádlottja 2019 nyarán hagyhatta el a fegyházat. A büntetés-végrehajtási bíró indoklása szerint H. Dezső a büntetése alatt kifogástalan magatartást tanúsított, számtalan dicséretet szerzett. Bűntársa, a tizenöt évre ítélt harmadrendű vádlott is majdnem szabadult tavaly, de másodfokon elutasították kérelmét. Külön érdekesség, hogy az indoklás szerint, bár az elítélt a börtönben kifogástalan magatartást tanúsított, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a férfi továbbra is potenciális veszélyt jelent a társadalom tagjaira.
A győri tragédiáról szóló jelentés után a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium nemrég kezdeményezte a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását. A cél az, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki szándékosan más életére tört. Ennek érdekében a szándékos élet elleni bűncselekmények esetén – a tervezet értelmében – az elkövetők feltételes szabadságra bocsátása kizárt lenne.
A vörösiszapperben először az összes vádlottat felmentették
Súlyos eljárási hibák
A MAL Zrt. ajkai üzemében 2010. október 4-én szakadt át a X. számú vörösiszap-kazetta fala. A tározóból kiömlő hatalmas mennyiségű lúgos áradat elöntött több települést, kioltotta tíz ember életét, megsebesített 227 embert, és több száz milliárd forintos kárt okozott. Az ügyben 2012-ben emeltek vádat tizenöt ember ellen. A Veszprémi Törvényszék 2016-ban első fokon minden vádlottat felmentett, a vádhatóság fellebbezése miatt az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. Majd jött a fordulat: a táblabíróság ugyanis hatályon kívül helyezte az első fokon meghozott ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Ami még ennél is érdekesebb, hogy a bírói tanács mivel indokolta a döntését.
A Zólyomi Csilla bíró vezette tanács ugyanis ízekre szedte az első fokon eljáró bíró, Szabó Györgyi ítéletét, mert a jogi indoklás hiányos volt, s csupán általánosságokat tartalmazott. A táblabíróság szerint a bírónak ugyanis ki kellett volna fejtenie a jogi indoklásban a felmentés pontos okát, amit nem teljesített teljeskörűen.
Az indoklásból kimaradt az is, mit vett számba a bíró, mit mérlegelt, ráadásul az ítélőtábla szerint döntési tevékenysége is ellenőrizhetetlen volt. Nem volt követhető, hogy az elsőfokú bíró egyes bizonyítékokat miért értékelt hitelt érdemlőnek, másokat miért nem, márpedig az indoklásból ennek ki kell derülnie.
A Győri Ítélőtábla úgy vélte: Szabó Györgyi döntését nem indokolta mindenre kiterjedően, nem volt követhető, hogy egyes következtetésekre milyen úton jutott el. Szabó ítélete hemzsegett a hibáktól, csak néhány: felderítetlenség, tényekből rossz tényekre való következtetés, indokolási kötelezettségek megsértése.
A táblabíróság szerint mindezek a hiányosságok a másodfokú eljárásban nem voltak kiküszöbölhetők, nem volt mérlegelési jogkörük, mert a Veszprémi Törvényszék nem teljesítette teljeskörűen indoklási kötelezettségét. Így az elsőfokú ítélet nem volt felülbírálatra alkalmas, ami kimeríti az úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési ok fogalmát. A megismételt eljárás végén az elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán négy év börtönt kapott.
