Belföld
Nem biztosítja az alapvető demokratikus jogokat a fővárosi önkormányzat módosított szmsz-e
A képviselők 18 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 7 tartózkodással támogatták a szmsz módosítását.
A javaslat vitájában Karácsony Gergely kiemelte: a módosítás célja, hogy a korábbinál demokratikusabb működjön a Fővárosi Közgyűlés, továbbá biztosítsák a részvételiséget és az átláthatóságot. A választópolgárok közvetlen részvételének lehetőségét szeretnék bővíteni, továbbá az új szabályzattal jelentős mértékben kiterjesztik az ellenzék ellenőrzési jogait, például bevezetik a napirend előtti felszólalás lehetőségét - közölte a főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy az szmsz módosítása minden politikai szereplőnek tágítja a mozgásterét és egyúttal a választópolgárokét is.
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője ezzel szemben arról beszélt, hogy szerintük az szmsz-tervezet nem biztosítja az alapvető demokratikus jogokat, korlátozza a képviselői jogokat, „erősen autoriter” ülésvezetést tesz lehetővé a főpolgármesternek a közgyűlésben, és több pontos is „szembemegy” az önkormányzati törvénnyel.
Láng Zsolt kérte továbbá, hogy az szmsz-ben található határidőket munkanapokban határozzák meg, és ne korlátozzák a napirend elfogadása előtti felszólalások számát.
A kormánypárti politikus cinikusnak nevezte a főpolgármestert, amiért nem kezdeményezett előzetes egyeztetést az új szmsz-ről.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere úgy fogalmazott, nem látja a fékek és egyensúlyok rendszerét megnyilvánulni a javaslatban, amely szerinte éppen ellentéte annak, mint amit az új városvezetés a kampányban hangoztatott.
Kiemelte, az új szmsz-szel szemben nagyon komoly jogi problémák állnak fel, mivel az több ponton sérti az önkormányzati törvényt.
Baranyi Krisztina (független), a IX. kerület polgármestere kezdeményezte, hogy az interpellációkhoz bármely független képviselő hozzászólhasson és ne csak az első két jelentkező.
A városvezetés az előterjesztéshez befogadta a Fidesz-KDNP több módosító javaslatát is.
Elfogadták az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet
Döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Fővárosi Közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott rendelet szerint a kerületeket 148,7 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig 174,9 milliárd forint (54 százalék) illeti meg.
Az idei forrásmegosztásról szóló rendeletből az is kiderül, hogy a megosztandó bevételek a múlt évihez képest több mint 19 milliárd forinttal nőnek.
Összfővárosi szinten erre az évre 323 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel tervezhető, figyelembe véve a tavalyi tényleges bevételeket, valamint az idei makrogazdasági prognózisokat. A késedelmikamat- és bírságbevétel együtt 650 millió forint összegben tervezhető 2020-ra. A főváros mindösszesen 18 millió forint idegenforgalmi adóval számolhat, ebből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Áttekintik a Lánchíd felújításának terveit
A képviselők 19 igen szavazattal, három tartózkodás mellett fogadták el a főpolgármester előterjesztését. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a projekt nem halasztható, a hidat mindenképpen fel kell újítani, akár a váralagút rekonstrukciójának későbbre ütemezésével.
Az előterjesztésben emlékeztettek: a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a váralagút felújítására beérkezett ajánlatok értékelése alapján megállapították, hogy a rendelkezésre álló teljes beruházási összeg - 23 milliárd 366 millió forint - önmagában sem elegendő a Lánchíd rekonstrukciójára.
Karácsony Gergely ezért javasolta az említett feladatok kivitelezési sorrendjének felülvizsgálatát és időbeli ütemezésének újragondolását, valamint azt, hogy kezdeményezzék a kormány által az alagút felújítására vállalt 6 milliárd forint támogatási összeg felhasználásának átcsoportosítását a legsürgősebb elemre, a Lánchídra.
A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Lánchíd felújítását követő, a belváros forgalomcsillapítását is szolgáló forgalmi rendi javaslat a budapestiekkel folytatott párbeszéd eredményeként szülessen meg.
A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretei között folytasson tárgyalásokat a kormánnyal a Lánchíd és az ahhoz kapcsolódó beruházások megvalósításának pénzügyi, műszaki feltételeiről és az ütemezésekről.
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) kezdeményezte, a városvezetés - az eredeti terveknek megfelelőn - egyszerre valósítsa meg a Lánchíd és az alagút felújítását.
Horváth Csaba (MSZP) egyetértett ezzel a felvetéssel, ugyanakkor szerinte a kormánynak ehhez kiegészítő fedezetet kell biztosítania.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere azt mondta, mindig arra van pénz, amire szeretné egy városvezetés.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) frakcióvezető úgy fogalmazott, a városházi többségnek abba kellene hagynia a kormányt támadó kampányt és bele kellene kezdenie az érdemi munkába.
V. Naszály Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere azt mondta, a két beruházás különválasztása anyagi kényszer miatt merült fel.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos ezzel kapcsolatban a Twitteren azt írta: a kormány a Lánchíd felújítására hatmilliárd forintot ígért Tarlós Istvánnak - amikor ő volt a főpolgármester -, és ezt az összeget tartja.
„A Városháza lépjen fel a túlárazás ellen, érjen el jobb árat a közbeszerzésen, a hatmilliárd akkor sem csökken. Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!„ - írta bejegyzésében a kormánybiztos.
Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére
A képviselők egyhangúlag támogatták a „Háború(k)ban megerőszakolt nők” munkacímű emlékmű felállítását.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civil lakosságot is érintették. Ennek egyik megnyilvánulása a háborús nemi erőszak volt, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz.
A második világháború alatt a nemi erőszak „magyar vonatkozásáról” írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét.
Kutatások szerint Magyarországon 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. 1989 óta a második világháborúban elkövetett nemi erőszak már nem tabutéma Magyarországon, a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék - írta a főpolgármester.
A javaslat szerint az emlékmű felállításával olyan szellemi és fizikai hely jönne létre, amely társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor „felkiáltójelként” emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie.
Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne - írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó edukatív célú rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.
Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot.
A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el.
Négy közterület kapott új nevet
A képviselők egyhangú döntése a III. kerületben két, eddig névtelen közterületet érint. A Vörösvári úti rendelő mögötti sétány Dr. Schultheisz Frigyes (1929-1998) óbudai körorvos nevét veszi fel, míg a Dózsa György utca egyik része a Somogyi József köz nevet viseli ezentúl, emléket állítva a kerületben élő és dolgozó Kossuth-díjas szobrászművésznek.
A X. kerületben a Gyógyszergyári utca egy részét nevezték át Orbán István utcára, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. korábbi vezérigazgatója előtt tisztelegve.
A XII. kerületben pedig az Országos Korányi Pulmonológiai Intézethez vezető Pihenő út neve változott Korányi Frigyes útra.
Új cégvezetőkről is döntött a közgyűlés
A Budapest Film Zrt. igazgatója Liszka Tamás, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. vezetője Faix Csaba lesz február elsejétől.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a Budapesti Sportszolgáltató Központ vezetője Józsa Alíz, a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetője pedig Borbélyné Balog Zsuzsanna lesz.
Karácsony Gergely közölte: a cégek vezetésére nyilvános pályázatot írtak ki, és érdemi verseny alakult ki a jelöltek között.
Hassay Zsófia a javaslat vitájában kifogásolta azt a technikát, hogy az előterjesztésben előzetesen nem nevezték meg a cégek kiválasztott vezetőit. Nem tudtak tájékozódni sem a pályázatokról, sem a pályázókról - mondta, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy indoklás nélkül cserélik le a cégvezetőket. A politikus álságosnak nevezte a kinevezéseket, mert szerinte az év végi díjazásokról adott tájékoztatóból látszik, hogy a főváros vezetői kikkel akartak tovább dolgozni és kikkel nem.
